A talajtakarás és a bakhát alkalmazásának lehetséges előnyei szabadföldi paprikatermesztésben

A szabadföldi paprikatermesztés azonban perspektivikus ágazat, mivel beruházási költsége kisebb, mint a hajtatásé, piaci lehetőségei jók, hiszen alkalmas mind a frisspiac, mind a feldolgozóipar igényeinek kielégítésére, export lehetőségei szintén kedvezőek, ezért a hanyatlás nem törvényszerű, visszafordítható.

Ahhoz, hogy a szabadföldi paprikatermesztés versenyképessé váljon, és a fennálló lehetőségeket ki tudja használni, növelni kell a termésbiztonságot, a termésátlagot és a termés minőségét, amit a termesztés intenzívebbé tételével, a termesztéstechnológia fejlesztésével, modernizálásával lehet elérni. Ilyen technológiai elemek például a tápoldatozás, a talajtakarás és a bakhátas termesztési mód, melyek már hazánkban is terjedőben vannak.

A Szent István Egyetem Kertészeti Technológiai Tanszékének Kísérleti Telepén abból a célból állítottunk be kísérletet, hogy objektív mérésekkel megvizsgáljuk, van-e létjogosultsága a talajtakarásnak és a bakhátas termesztési módnak Gödöllőn és körzetében, mely területek az Alföldhöz viszonyítva hűvösebb klímával rendelkeznek.

A kísérletben olyan fajtatípusokat alkalmaztunk, melyek szabadföldi termesztése továbbra is indokolt. Ilyenek a nyers exportra és feldolgozóipari felhasználásra alkalmas, ún. paradicsom alakú típus és az elmúlt években hazánkban megjelent kapija típus. Ez utóbbi fajtatípus nálunk még kevéssé ismert, a Balkánon azonban elterjedt és Európa-szerte is népszerű. Frisspiaci értékesítésre zölden és biológiailag éretten is alkalmas, a feldolgozóipar is igényt tart rá.

A kísérlet rövid leírása

A kísérletben négy termesztéstechnológiát hasonlítunk össze:

• fekete polietilén fóliával takart bakhátas,
• talajtakarás nélküli bakhátas,
• fekete polietilén fóliával takart sík,
• talajtakarás nélküli sík termesztési mód.

A kísérletben két fajta szerepel: a paradicsom alakú Pritavit F1 és a kapija típusba tartózó Karpia F1. A palántanevelés a Kísérleti Telepen történt 4x4 cm-es tálcában. A magvetés időpontja 2001. április 5-e volt, a kiültetést május 16-án végeztük. A növényeket mind a bakhátas, mind a sík termesztési mód esetén ikersorosan helyeztük el, a tőtávolság 25 cm, a sortávolság pedig 30 cm (5,7 tő/m2). A területet csepegtető öntözéssel láttuk el, a tápanyag-utánpótlás pedig tápoldatozással történt. Az első szedés augusztus 27-én volt, a második szeptember 6-án, a harmadik pedig szeptember 19-én. Az időjárás alakulásától függően még két szedést tervezünk.

Tapasztalatok

A kísérlet a cikk megírásakor még tart, így a végleges eredményeket nem tudjuk közzétenni, csak a kísérlet során szerzett tapasztalatainkat és az eddigi mérési eredményeinket, a nemzetközi irodalmi adatokkal és tapasztalatokkal összevetve.

A fekete polietilén fólia elnyeli a napsugarakat, és az energiát hőátadás útján átadja a talajnak, így felmelegíti azt, nagyobb mértékben, mintha a sugarak közvetlenül a talajfelszínre érkeznének. Irodalmi adatok alapján az ilyen fóliával takart talaj 10 cm-es mélységben 1,7°C-al lesz melegebb, mint a takaratlan talaj. Kísérletünkben mind a négy technológiai változat talajhőmérsékletének alakulását mértük 10 cm-es mélységben óránkénti gyakorisággal. A május 25-től június 29-ig terjedő időszak átlagos hőmérsékleti adatai az 1. táblázatban találhatóak.

Kezelések/ Hőmérséklet (°C)
Takart bakhát/ 22,9
Takaratlan bakhát /21,0
Takart sík /21,4
Takaratlan sík /20,9
1. táblázat: A talajtakarás és a bakhát hatása a talaj hőmérsékletére

A 2. táblázat adatai jól mutatják, hogy a talajtakarásnak bakháttal együtt alkalmazva van a legnagyobb felmelegítő hatása.

Kezelések között adódott különbségek
takart bakhát-takaratlan bakhát/1,9°C
takart sík-takaratlan sík/ 0,5°C
takart bakhát-takart sík /1,5°C
takaratlan bakhát-takaratlan sík/ 0,1°C
2. táblázat: A talajhőmérsékletben adódott különbségek az egyes technológiák esetében

Irodalmi adatok alapján a talajtakarás fokozza a koraiságot, hatására nagyobb lesz az össztermés és javul a minőség. Az eddigi szedések termésátlagai a 3. táblázatban találhatóak. Mivel kísérletünk még folyik, az össztermésről nem tudunk nyilatkozni, előreláthatóan azonban jóval meghaladja majd a 30 tonna/ha-t, ami az idei időjárási viszonyokat és a gödöllői hűvösebb klímát figyelembe véve jó eredménynek számít. A termésátlagokban egyelőre nem tapasztaltunk számottevő különbséget, a koraiság fokozódását sem tapasztaltuk.

Kezelések /termésátlagok (kg/m2)
                Pritavit/ Karpia
Takart bakhát/ 2,53 /2,58
Takaratlan bakhát/ 2,49/ 2,39
Takart sík /2,56/ 2,64
Takaratlan sík/ 2,74/ 2,55
3. táblázat: Az első három szedés termésátlagai

A 4. táblázat adatai alapján jól látszik, hogy a minőség mindkét fajta esetében a takart bakhátas technológia esetében volt a legjobb, a legnagyobb eltérés ehhez a technológiához képest a takaratlan sík termesztés esetén adódott. A takart bakhátas termesztés nagyobb átlagos bogyótömegeiből adódóan a négyzetméterenkénti bogyó darabszám itt volt a legkisebb.

Kezelések  /átlagos bogyótömeg (g)
                Pritavit/ Karpia
Takart bakhát/ 87/ 67
Takaratlan bakhát/ 75 /61
Takart sík/ 69/ 60
Takaratlan sík/ 71/ 53

4. táblázat: Az átlagos bogyótömeg alakulása különböző kezelések esetén (g)

Az irodalom alapján a talajtakarás további előnye, hogy csepegtető öntözéssel párosítva csökkenti az evaporáció mértékét, így nő az öntözés hatékonysága és csökken a vízfelhasználás. A kísérletben a takart és takaratlan parcellákba tenziómétereket helyeztünk el a talaj nedvességtartalmának objektív mérése céljából. A tenyészidőszak első két hónapjában a tenzióméterek adatai alapján külön öntöztük a takart és takaratlan parcellákat, talajtakarás esetén ebben az időszakban majdnem 50%-kal kevesebb volt a vízfelhasználás. Később technikai okok miatt nem tudtuk megoldani a külön történő öntözést.

További előny, hogy a fekete talajtakaró fólia alatt a gyomnövények nem tudnak növekedni. Gyomirtásra azonban itt is szükség van a sorközökben, illetve a haszonnövény számára hasított lyukon kinövő gyomok esetében. Ez utóbbi csak addig szükséges, amíg növényeink elegendő lombot nem fejlesztenek, utána már elnyomják a gyomokat. A takaratlan bakhát mechanikai gyomirtása nehézkes, mert a bakhát oldala könnyen leomlik.

A talajtakaró fólia csökkenti a tápanyagok kimosódásának mértékét. A túlzott mennyiségű esővíz nagy része lefolyik a fólián, így a tápanyagok a gyökérzónában maradnak, hatékonyabbá válik a tápanyag-utánpótlás. A talaj tömörödése is kisebb lesz talajtakarás esetén, hiszen eső általi tömörítő hatás és taposási kár nem lép fel, így a talaj laza, morzsalékos és levegős marad, ezt a pozitív hatást a bakhát kialakítása tovább fokozza.

A betakarított termés tiszta lesz, mivel az eső nem veri fel a talajt. A növényekre sem kerül talaj eredetű szennyeződés, így kisebb a talaj eredetű kórokozók fertőzésének esélye. Bakhátas termesztés esetében még jobban érvényesül ez a hatás, mivel a bakhát kiemelkedik a talajszinthez képest.

A kísérletről még el kell mondani, hogy a tenyészidőszak alatti időjárás rendkívül szélsőséges volt (szélverés, jégeső, hűvös időjárás az első hónap során), valamint súlyos víruskártételt is szenvedtek a növények. Ennek ellenére számos környékbeli szabadföldi paprika állománnyal ellentétben az intenzív technológiának köszönhetően növényeink kiheverték a kezdeti stresszhatásokat, és kielégítő termést produkálnak.

Összegzésképpen elmondható, hogy a hőmérsékleti adatok és a bogyóminőség szempontjából a bakhátas fekete fóliával takart technológia mutatkozik a legeredményesebbnek, azonban mivel a kísérlet még nem ért véget, az össztermés alapján nem tudunk állást foglalni. Azt is meg kell említeni, hogy ennek a technológiának számos előnye mellett nagy hátránya a nagyobb beruházási költség, ez a takaróanyag árából, a bakháthúzás és a fólia kihelyezési költségeiből adódik. Csak akkor érdemes ezt a technológiát választani, ha az előnyökből származó bevételek ellensúlyozzák a megnövekedett beruházási költséget.

Forrás: Agrárágazat