Legalább 20 százalékkal növelni kellene a magyarországi tojásfogyasztást a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Tojásszövetség) szerint, visszaállítva a fogyasztást a korábbi időszakban jellemző: évente és fejenkénti 260 darabra - mondta Végh László, a Tojásszövetség elnöke csütörtökön Budapesten, egy szakmai háttérbeszélgetésen.
A tojás világnapja alkalmából rendezett eseményen az elnök emlékeztetett arra, hogy az utóbbi időben jelentős mértékben csökkent a tojásfogyasztás Magyarországon. A szakmai szervezet ezért nagyobb súlyt kíván helyezni a koronás tojásvédjegy termelői használatának ösztönzésére, és más marketing eszközökkel is szeretné előmozdítani, hogy elsősorban a belföldről származó tojást vásárolják az emberek az üzletekben.
Földi Péter, a Baromfi Terméktanács (BTT) szaktanácsadója az MTI-nek elmondta, hogy Magyarországon a tojótyúkok száma mintegy 12 millióra tehető, ebből mintegy 4 millió - és az év végére várhatóan még tovább csökken - az intenzíven, speciálisan tojástermelés miatt tartott szárnyasok száma.
Jelezte: a legutóbbi statisztikai adatok szerint a magyar lakosság évente és fejenként 217 tojást fogyaszt, ez a mennyiség a legutóbbi években is még 260-270 darab körül mozgott. Ám a magyarországi vásárlóerő csökkenése, valamint a tojás - pénzhiány miatt - elhanyagolt promóciója, marketingje oda vezetett, hogy jelentős mértékben visszaesett az országban a tojásfogyasztás.
A feketegazdaság aránya becslések szerint 30-35 százalék az ágazatban, az ilyen tojás jelentős mértékben importból származik.
A helyzet javítására legalább egymillió darab intenzív termelésű tojótyúkra lenne szükség Magyarországon, de szükség volna az általános forgalmi adó 5 százalékra való csökkentésére is - tette hozzá.
A tojáságazat árbevétele jelenleg meghaladja a 30 milliárd forintot, korábban még mintegy 40 milliárd forint volt. Földi Péter szerint az ágazat infrastrukturális fejlesztéséhez a következő uniós költségvetési időszak végéig, 2020-ig mintegy 17 milliárd forint forrásra volna szükség.
Poprády Géza, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) közigazgatási államtitkára arról beszélt, hogy fejlesztések mind a termelők megélhetését, mind pedig a fogyasztók biztonságát tekintve elengedhetetlenek. Hangsúlyozta: az önellátás ezen a területen is alapvető célkitűzés, mert ez nemcsak a magyar termék piaci dominanciáját jelenti, hanem a munkahelyek megőrzését, sőt újak létesítését is.
Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hatóság (Nébih) elnöke szerint lényeges elem az információhoz való hozzáférés biztosítása. Példaként említette a védjegy által nyújtott többletgarancia megismertetését mind a termelőkkel, mind a fogyasztókkal.
(MTI)
Forrás: EU-Info
