A kertészkedés sokunk számára hobbi vagy akár mindennapi életünk része, de vajon tudjuk-e, hogyan művelték a kertet nagyszüleink idejében? A régi idők kerti munkái számos érdekes és meglepő módszert tartalmaztak, amelyeket ma már alig-alig ismerünk. Ezek az elfeledett praktikák nemcsak hogy fenntartották a kertek szépségét és termékenységét, hanem sokszor egyszerűbbé és hatékonyabbá is tették a munkát. Ebben a cikkben felidézem azokat a régi módszereket és titkokat, amelyekkel nagyszüleink gondozták kertjeiket, és amelyekről talán soha nem is hallottunk.
Lehet, hogy manapság már csak a horoszkópok kapcsán hallunk a hold hatásáról, de nagyszüleink számára a holdfázisok meghatározó szerepet játszottak a kerti munkák tervezésében. A régi idők kertészei pontosan tudták, hogy a növények növekedésére, virágzására és termésére milyen hatással vannak a hold különböző fázisai. Például a növő hold idején ültettek, mert ilyenkor a növények gyorsabban és erősebben nőttek. Az újholdat és a fogyó holdat pedig a gyomlálásra és a talaj előkészítésére használták, mivel úgy vélték, hogy ekkor kevésbé sérülnek a növények és hatékonyabban lehet eltávolítani a gyomokat.
Míg manapság a boltok polcai roskadoznak a különböző vegyszeres rovarirtóktól, nagyszüleink inkább természetes módszereket használtak a kártevők ellen. A levéltetvek és más apró rovarok ellen például szappanos vízzel permetezték a növényeket. Az erős illatú növények, mint a fokhagyma, a hagyma vagy a bazsalikom, szintén hatékonyak voltak a rovarok távoltartásában. Ezen kívül a csalánból készült főzetet is gyakran használták rovarriasztóként, mivel annak csípős illata és hatóanyagai elriasztották a kártevőket.
A komposztálás sem egy újkeletű módszer, de talán nem is tudjuk, milyen nagy szerepet játszott a régi idők kertészeinek életében. A kerti hulladékot, az ételmaradékokat és a trágyát egyaránt felhasználták a komposztálás során, hogy gazdag és tápanyagokban dús talajt hozzanak létre. A komposztáló gödrök gyakran a kert sarkában kaptak helyet, ahol a természetes bomlási folyamatok révén értékes humusz keletkezett, amit aztán visszaforgattak a földbe, hogy növeljék a terméshozamot és javítsák a talaj minőségét.
A vetésforgó egy másik olyan módszer, amelyet nagyszüleink gyakran alkalmaztak, hogy megőrizzék a talaj termékenységét és elkerüljék a betegségek terjedését. A különböző növények váltogatása egy adott területen segített megelőzni, hogy a talaj kimerüljön, és hogy a kártevők és betegségek eluralkodjanak a veteményesben. Például a hüvelyeseket követően gyakran ültettek gyökérzöldségeket, mivel a hüvelyesek nitrogénnel gazdagítják a talajt, ami elősegíti a következő növények növekedését.
Manapság is egyre többen térnek vissza az esővízgyűjtéshez, de nagyszüleink számára ez nem csupán környezettudatos döntés, hanem gyakran szükségszerűség is volt. Az esővíz gyűjtése és felhasználása segített megtakarítani az értékes ivóvizet, és biztosította, hogy mindig legyen elegendő víz a növények öntözésére. Az esővíz ráadásul lágyabb, mint a csapvíz, így kedvezőbb a növények számára is.
Lapozz a cikk második feléért, tudj meg még több meglepő tényt a régi idők kerti munkáiról!
A magyar mezőgazdaság évtizedek óta világszínvonalú alapanyagokat biztosít a hazai gasztronómiának. De vajon hogyan kerül a gondosan nevelt kacsa, a prémium minőségű borjú vagy a friss tanyasi csirke Budapest legjobb éttermeibe? Milyen út vezet a vidéki t...
Az arborétumok nemcsak tavasszal vagy ősszel nyújtanak maradandó élményt. Télen különleges hangulat lengi be őket, a hóval borított tájak pedig egyedülálló látványt nyújtanak. Magyarország számos lenyűgöző arborétuma télen is várja a természet szerelmesei...
Az előttünk álló hét időjárása változatos arcát mutatja majd, hiszen ködös, nyirkos és helyenként téli csapadékkal tarkított napok várnak ránk. Nézzük meg részletesen, mire számíthatunk!