Magyarországon versenyképes tejágazat jött létre, amit a kormány tovább akar erősíteni, elsősorban beruházási célú támogatásokkal. A beruházásokkal részben a versenyképesség növelhető, részben pedig az energiakiadások csökkenthetők. A 2014-2020-as időszakban az új vidékfejlesztési program legfontosabb célkitűzése új munkahelyek teremtése, illetve a meglévők megőrzése lesz.
Mezei Dávid, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára egy tejágazati konferencián elmondta, hogy a mezőgazdaságban elsősorban a legmunkaigényesebb ágazatokat kívánják támogatni, így a kertészetet, az élelmiszer-feldolgozást, az állattenyésztést, s ez utóbbin belül kiemelt hangsúlyt kap a tejágazat.
Az utóbbi időben ismét elkezdett nőni a tejelőtehenek száma. Az uniós agrárpolitikához egy megerősödött nemzeti-tagállami pillér is társul majd.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke az összefogás, a piacon való szervezett megjelenés fontosságára hívta fel a figyelmet. Az integráció foka és a versenyképesség között szoros összefüggés áll fenn, s az ágazat szereplői közötti érdemi együttműködés jelentősen javíthatja a versenyképességet. Habár a hazai ágazatban felkészült, kiváló szakemberek dolgoznak, "a marketingben azonban gyengék vagyunk, ebben van az egyik legnagyobb lemaradásunk", ezért erős nemzeti marketingre van szükség.
Mélykuti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke felidézte, hogy a szervezetnek 3570 termelői tagja van, amivel lefedik a hazai tejtermelés több mint 72 százalékát, feldolgozóik állítják elő a Magyarországon feldolgozott tejmennyiség 85 százalékát. Mélykuti Tibor emlékeztetett az ágazat előtt álló piaci kihívásokra, így a jövő évi kvóta-kivezetésre, az orosz embargó hatására is. Egyebek mellett a sajttermékek példáját említette: az orosz embargó miatt idekerülő külföldi sajtokat piaci ár alatt értékesítik.
Fontos a fogyasztók magyar termékkel való kiszolgálása, ha a magyar fogyasztói szokások megváltoznának, bőven lenne lehetőség több tej termelésére és feldolgozására. Az elmúlt időszakban egyértelművé vált, hogy az import késztermékekkel áfa-csalást követnek el, ezért a szakmai szervezet küzd a gazdaság kifehérítése érdekében.
„A kereskedelmi láncokkal közösen próbáljuk kialakítani a tejágazati stratégiát, és vállaljuk, hogy a kereskedelmi láncokat a hazai fogyasztók ellátása érdekében folyamatosan és az igényük szerint elégítjük ki” – mondta Mélykuti Tibor. Ehhez például meg kell oldani a többlettej kezelésének problémáját, s ezért biztató, hogy az új uniós pénzügyi ciklusban az élelmiszeripar fejlesztését kiemelten kívánja kezelni a kormány.
Forrás: EU-Info
