A tengeri halászat korlátozása, fenntartható szabályozása mellett a Közös Halászati Politika fontos eleme az EU haltermelésének növelése, az akvakultúra fejlesztése - mondta Bardócz Tamás a Vidékfejlesztési Minisztérium Halgazdálkodási osztályvezetője a Greenpeace konferenciáján. A szervezet az európai Közös Halászati Politika alapvető reformjának szükségességére szeretné felhívni a figyelmet, ezért a Hősök terén felállítottak egy halászhajó makettet. Hazánknak nem csupán a sokszínű tengeri élővilág megmentése érdekében, hanem a magyar halgazdaság fellendítése miatt is kiemelten fontos az uniós szabályozás átalakítása.
Az óceán élővilágának megmentése
Bardócz Tamás előadásában kiemelte, hogy az édesvízi halgazdálkodás fejlesztése jelentősen segíthet az iparszerű halászat visszaszorításában, az óceánok élővilágának megmentésében. Éppen ezért, már a magyar EU elnökség idején Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternek Ausztria, Csehország, Luxemburg és Szlovákia minisztereivel közösen sikerült elérnie, hogy a Közös Agrárpolitika a jövőben erőteljesebben támogassa az édesvízi halgazdálkodást.
Halászhajó makett a Hősök terén
A Greenpeace szombaton állította fel a Hősök terén egy halászhajó 25 méteres mását és a hozzá tartozó kiállítást, amely kedd estig látható a nagyközönség számára. A hajó mellett egy 12 méter hosszú halászhálóban elhelyezett fotókiállítás és filmvetítés teszi láthatóvá a tengereinkben jelenleg közpénzekből támogatott pusztító tevékenységeket. Ezek a tengeri iparszerű halászat pusztító módszereit, a part menti kis halász közösségek egyre súlyosbodó helyzetét és az óceánok élővilágának szépségeit, a válságból kivezető utat is bemutatják.
Vay Márton, a Greenpeace szóvivője nyilatkozta: „Az európai halászati politika jövőjéről minden EU-s tagállam együtt dönt, a tengerekkel nem rendelkező tagállamoknak is szavuk van. Magyarország az unió döntési folyamatán keresztül érdemben hozzájárulhat a probléma megoldásához. Sőt, a jó döntés előnyeit is élvezheti: ha a tervek szerint a közpénzeket az ipari rablóhalászat támogatása helyett az ökológiailag fenntartható édesvízi halgazdaságok segítésére fordítják, hazánk adottságai miatt egyik nagy nyertese lehet a változásnak.”
A ponty lehet a megmentő
Magyarországnak az édesvízi haltermelés területén kiváló adottságai vannak. A legnagyobb mennyiségben termelt halfajunk a ponty, az egyik olyan hal, amit természet közeli technológiával lehet előállítani. A halastavakban élő állat és növény fajok ráadásul jelentős természetvédelmi értéket is képviselnek. A tavaknak jelentős szerepük van az ország vízgazdálkodásában is. A jelenlegi haltermelési infrastruktúra jobb kihasználásával és új beruházások segítségével Magyarország a jelenlegi 22 ezer tonnás összes haltermelését, mintegy 10 ezer tonnával tudná növelni 2020-ra. A termelés növekedés nem járna a természeti erőforrások rombolásával. A fejlesztéshez szükség van a tervezett Uniós reformok bevezetésére és a nemzeti szabályozás folyamatos felülvizsgálatára is.
Bardócz Tamás hangsúlyozta, Magyarország támogatja a Közös Halászati Politika határozott reformjáról szóló európai bizottsági javaslatot. A változtatások tükrözik a magyar érdeket és összhangban állnak a környezetvédelmi szervezetek törekvéseivel is.
