Nagyon sok olyan dolog van, amire mindenki büszke lehet, ilyenek a magyar almafajták is! Mostani cikkünkben bemutatjuk nektek a történelem során világhíressé vált magyar almafajtákat, ismerjétek meg mindet, érdemes!
Ez az almafajta az Erdély Maros menti vidékről származik, nevét onnan kapta, hogy az erdélyiek pince híján a szénaboglya fenekére tették az almákat ősszel, tavasszal pedig eltakarították a szalmát, és sárgán fogyasztották a gyümölcsöt. A boglyafenék jelentése bátul. Több változata is létezik, a leginkább elterjedt a zöld, a fehér, és a piros. A batul almafajta október elején szüretelhető, nagyon finom, zamatos téli alma, a Jonathan fajta megjelenése előtt egyeduralkodó volt, a XIX.-XX. század fordulóján viszont visszaesett a jelentősége, ma már leginkább hobbikertészek és őstermelők termesztik.
Noszvaj községben fedezte fel Kovács Sándor, és Magyar I. 1969-ben ezt az augusztusban érő, kiváló áruértékű, nagyon keresett gyümölcsöt. Az alma közép nagyméretű, gömbölyded alakú, sárgászöld alapszínen nagy arányban sötétebb piros fedőszínnel borított. Húsa fehér, kemény állományú, íze pedig savas, kellemesen fűszeres, kiváló! Hűtőtárolóban novemberig eltartható, betakarítása pedig egyszeri szedéssel megoldható, mivel gyümölcshullásra nem hajlamos.
Július végétől kezd el érni, közép-, nagy gyümölcsének héja sárga, amely élénken csíkozott, húsa pedig nagyon zamatos, lédús. A nyári csíkós borízű alma erős növekedésű, igen kedvelt fajta.
Történelmi almafajta, amely nyáron, június közepén-végén érik, korábban a Felvidéken nevelték. Gyümölcse kisebb méretű, zöld színű, íze pedig alapvetően savanykás. Jókai Mór Kertészgazdászati jegyzeteiben a türelmetlen kertésznek ajánlja, aki rögtön sikert akar elérni.
Magyarországon korábban meglehetősen ismert, és elterjedt volt, de még manapság is igen népszerű, leginkább azért, mert fája ellenálló, gyümölcse pedig hosszú ideig tárolható. Október elején-közepén érik közép nagy, erősen viaszos tapintású, zöldessárga színű, zöldes-fehér húsú, kellemes ízű gyümölcse, aminek aromája hideg hatására alakul ki a legjobban. Fájának koronája ritkás, de edzett, a fa bőtermő, nyirkos, kötött talajt kedvel.
A Naményi piros vagy Naményi Jonathan egy hazai nemesítésű almafajta, a Jonathan alakkör tagja, az alapfajta természetes rügymutációjaként jött létre a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vásárosnamény egyik almaültetvényében. Nevét a településről kapta, ahol a mutációt fellelték és a fajta felszaporítása is zajlott. A fajta 1979-ben állami elismerést kapott, ekkor a környékbeli almáskertekbe előszeretettel telepítették, a környék meghatározó fajtájává vált.
Mára a korszerűbb fajták nagyrészt kiszorították a termesztésből, bár néhány termesztő a mai napig foglalkozik a fajta fenntartásával, illetve felvirágoztatásával. Főbb jellemzőiben az alapfajta, a Jonathan tulajdonságai köszönnek vissza. Ettől főleg a gyümölcs színeződésében, illetve az érés idejében tér el. Rezisztenciával nem rendelkezik, bár egyesek szerint a lisztharmatra és a Jonathanra jellemző tárolási betegségekre mérsékeltebben érzékeny az alapfajtánál, fogékony fajtának tekinthető. Most pedig olyan híres almafajtákat mutatok be nektek, amik nem magyarok, de azért szeretjük mindet, érdemes lapozni egyet!
Fotók forrása: Bellonfaiskola.hu
Az almamoly (Cydia pomonella) következő generációja megjelent, ami komoly kihívást jelent az alma- és más gyümölcsfák tulajdonosai számára. Ez a kártevő nemcsak esztétikailag rontja a gyümölcsöket, de a termés jelentős részét is tönkreteheti, ha nem lépün...
Az Európai Unió gazdaságpolitikája alapján a legsikeresebb mezőgazdasági ágazat lehet hazánkban a zöldség-gyümölcs ágazat. Ezt az EU 2200/96 számú piacszabályozási rendszere is alátámasztja, mivel az Európai Unióban nincsenek kvóták, így a termelés növelh...
Az almafa gondozása és nevelése sok örömet okozhat a kertészeknek. Azonban néha előfordul, hogy a termés olyan bőséges lesz, hogy alig tudsz mit kezdeni az összegyűlt almákkal. Amikor a kertedben túl sok alma terem, kreatív megoldásokkal élhetsz, hogy az ...