Az Európai Unió gazdaságpolitikája alapján a legsikeresebb mezőgazdasági ágazat lehet hazánkban a zöldség-gyümölcs ágazat. Ezt az EU 2200/96 számú piacszabályozási rendszere is alátámasztja, mivel az Európai Unióban nincsenek kvóták, így a termelés növelhető a termékek versenyképességének megőrzése mellett.
Kérdése van? Tegye fel, tanácsadóink válaszolnak! Állattenyésztés, növénytermesztés, kertészet, növényvédelem, talajművelés, jog, biotechnológia, környezetgazdálkodás, minden ami mezőgazdaság: Agrároldal.hu.
Hazánkban jelenleg az összes mezőgazdasági jellegű termék kivitelének a 20%-át teszik ki kertészet és a gyümölcstermesztés termékei.
A rendkívül éles piaci verseny szükségszerűvé teszi ezekben az ágazatokban is az ökonómiai és ökológiai szempontok együttes érvényesítését. A következőkben a szabadföldi zöldségtermesztés a Környezetkímélő tápanyag gazdálkodás megvalósításának néhány sarkalatos pontját ismertetjük.
Gazdálkodj a zöldségekkel és gyümölcsökkel!
Az agrár környezetgazdálkodási programban résztvevő mintegy 26.000 gazda között vannak olyan gazdálkodók, akiknek a megfelelő gazdálkodási gyakorlatot szintén igazolni kell a zöldség és gyümölcstermesztés területén. A gazdálkodóknak ezzel kapcsolatban kötelező oktatáson kell részt venniük, amit az FVM szervezett 7 ernyőszervezet bevonásával NVT (Nemzeti Vidékfejlesztés) keretében. Az oktatásokat képzett NVT tanácsadók hajtják végre egységes tematika alkalmazásával.
A megfelelő gazdálkodási gyakorlat magában foglalja a talajművelés, tápanyag utánpótlás követelményeit területi sajátosságok és a növények igényeinek összefüggésében.
A zöldségtermesztésben használatos tápanyagok megválasztásánál figyelembe kell venni a növények tápanyagigényét, a talajok termékenységét egyaránt. A zöldségtermesztésben a szerves trágyákon kívül alkalmaznak olcsó egyedi műtrágyákat és drága vízben tökéletesen oldódó komplex ügynevezett csepegtető trágyákat is.
Lényeges különbség a zöldség- és a szántóföldi növények tápanyagellátása között az, hogy a nagyobb hangsúlyt kap a szerves trágyák alkalmazása.
A korszerű tápanyag-utánpótlás anyagai a műtrágyák. Alapvetően csak a talajok tápanyagtartalmát növelik, és a talajszerkezetre nincs javító hatásuk, sőt hosszabb idő és nagyobb mennyiségű felhasználásuk esetén károsítják azt. A szerves trágya és a műtrágya túlzott használata egyaránt károsíthatja, veszélyeztetheti a talajvizek állapotát.
A gazdálkodási gyakorlat megfelelőségén múlik a környezet megóvása és fenntartása. A gazdálkodóknak figyelembe kell venniük az alkalmazandó műtrágyák hatásait és előírt mennyiségeit. Meg kell határozniuk a fajlagos tápelem tartalmakat és az 1 hektárra javasolt műtrágya hatóanyag mennyiségét. A műtrágyák kijuttatását befolyásolja a szerves trágya alkalmazása, ezért figyelembe kell venni azok módosító hatásait.
A trágyázás időpontját meg lehet határozni naptári időpont és fenológiai fázis figyelembevételével egyaránt.
A trágya kijuttatása és talajba munkálás módja döntő fontossággal bír a hatékonyság biztosítása érdekében. Fontos, hogy a gazdálkodó a trágya kijuttatását a növény kultúrának (pl. hagyma, borsó) és a trágyázás típusának (pl.: sortrágyázás, fészektrágyázás, lombtrágyázás, alaptrágyázás) megfelelően hajtsa végre.
A tápanyagok megválasztása során elkövetett hibák:
talajvizsgálat elmulasztása,
helytelen vizsgálati módszer alkalmazása,
a nagy mennyiségű műtrágya kijuttatás miatt gyökérperzselés, terméselrúgás fellépése,
a növények alsó levelei egyenletesen sárgulnak, mert kevés nitrogénműtrágyát használtak, vagy a gyökérzónából kimosódott a tápanyag (homok)
a növények alsó levelei az erek között sárgulnak, mert kevés a kálium,
a növény fejlődése buja, a virágokat és a termést elrúgja, mert sok a nitrogén vagy korai a nitrogén kijuttatás,
a növények alsó leveleinek a fonák oldala lilás elszíneződést mutat, mert kevés a foszfor,
ionantagonizmus miatt kalcium tünetei mutatkoznak a sok kálium vagy ammónium tartalmú műtrágya miatt.
tápoldat kicsapódás a nem előírásnak megfelelő összeállítás miatt,
fejtrágyának lassan felvehető műtrágyát használnak,
eldugulnak az öntözőfejek, mert nem jól oldódó műtrágyát alkalmaznak,
nagy mennyiségű éretlen istállótrágya bedolgozás miatt gyökérperzselés,
vashiányt mutató növények nem képesek felvenni a lombtrágyát (tömörödött talaj, magas talajvízszint, túlöntözés),
bór-hiány sárgarépa esetében üreges közepet eredményez. A talaj lehet meszes, illetve nagyon lúgos.
tömény tápoldat vagy melegben kijutatott tápoldat leveleken perzselési tüneteket mutat,
a meszes talajra kijuttatott mikroelemtrágyák hatástalanok,
egyenetlen szóráskép miatt eltérő a táblán a növények fejlődése,
rossz minőségű öntözővíz miatt károsan magas talajsótartalom tünetek jelennek meg,
rossz talajszerkezet miatt a tápanyagok kedvező hatása nem érvényesül,
nem húzódik vissza a hagyma, rosszul tárolható a káposzta és a gyökérzöldségfélék, mert későn kaptak fejtrágyát.
Szeretné vállalkozását hatékonyan hirdetni? Szeretné, ha weblapja látogatottabb lenne? Online marketing tanácsadás, és hatékony online hirdetés az Agrároldal.hu szakértőitől! Kérje ajánlatunkat itt!