Megfelelő gazdálkodási gyakorlat megvalósítása a zöldség-és gyümölcs ágazatban

Kérdése van? Tegye fel, tanácsadóink válaszolnak! Állattenyésztés, növénytermesztés, kertészet, növényvédelem, talajművelés, jog, biotechnológia, környezetgazdálkodás, minden ami mezőgazdaság: Agrároldal.hu.

Hazánkban jelenleg az összes mezőgazdasági jellegű termék kivitelének a 20%-át teszik ki kertészet és a gyümölcstermesztés termékei.

A rendkívül éles piaci verseny szükségszerűvé teszi ezekben az ágazatokban is az ökonómiai és ökológiai szempontok együttes érvényesítését. A következőkben a szabadföldi zöldségtermesztés a Környezetkímélő tápanyag gazdálkodás megvalósításának néhány sarkalatos pontját ismertetjük.

Gazdálkodj a zöldségekkel és gyümölcsökkel!

Az agrár környezetgazdálkodási programban résztvevő mintegy 26.000 gazda között vannak olyan gazdálkodók, akiknek a megfelelő gazdálkodási gyakorlatot szintén igazolni kell a zöldség és gyümölcstermesztés területén. A gazdálkodóknak ezzel kapcsolatban kötelező oktatáson kell részt venniük, amit az FVM szervezett 7 ernyőszervezet bevonásával NVT (Nemzeti Vidékfejlesztés) keretében. Az oktatásokat képzett NVT tanácsadók hajtják végre egységes tematika alkalmazásával.

A megfelelő gazdálkodási gyakorlat magában foglalja a talajművelés, tápanyag utánpótlás követelményeit területi sajátosságok és a növények igényeinek összefüggésében.

A zöldségtermesztésben használatos tápanyagok megválasztásánál figyelembe kell venni a növények tápanyagigényét, a talajok termékenységét egyaránt. A zöldségtermesztésben a szerves trágyákon kívül alkalmaznak olcsó egyedi műtrágyákat és drága vízben tökéletesen oldódó komplex ügynevezett csepegtető trágyákat is.

Lényeges különbség a zöldség- és a szántóföldi növények tápanyagellátása között az, hogy a nagyobb hangsúlyt kap a szerves trágyák alkalmazása.

A korszerű tápanyag-utánpótlás anyagai a műtrágyák. Alapvetően csak a talajok tápanyagtartalmát növelik, és a talajszerkezetre nincs javító hatásuk, sőt hosszabb idő és nagyobb mennyiségű felhasználásuk esetén károsítják azt. A szerves trágya és a műtrágya túlzott használata egyaránt károsíthatja, veszélyeztetheti a talajvizek állapotát.

A gazdálkodási gyakorlat megfelelőségén múlik a környezet megóvása és fenntartása. A gazdálkodóknak figyelembe kell venniük az alkalmazandó műtrágyák hatásait és előírt mennyiségeit. Meg kell határozniuk a fajlagos tápelem tartalmakat és az 1 hektárra javasolt műtrágya hatóanyag mennyiségét. A műtrágyák kijuttatását befolyásolja a szerves trágya alkalmazása, ezért figyelembe kell venni azok módosító hatásait.

A trágyázás időpontját meg lehet határozni naptári időpont és fenológiai fázis figyelembevételével egyaránt.

A trágya kijuttatása és talajba munkálás módja döntő fontossággal bír a hatékonyság biztosítása érdekében. Fontos, hogy a gazdálkodó a trágya kijuttatását a növény kultúrának (pl. hagyma, borsó) és a trágyázás típusának (pl.: sortrágyázás, fészektrágyázás, lombtrágyázás, alaptrágyázás) megfelelően hajtsa végre.

A tápanyagok megválasztása során elkövetett hibák:

• talajvizsgálat elmulasztása,
• helytelen vizsgálati módszer alkalmazása,
• a nagy mennyiségű műtrágya kijuttatás miatt gyökérperzselés, terméselrúgás fellépése,
• a növények alsó levelei egyenletesen sárgulnak, mert kevés nitrogénműtrágyát használtak, vagy a gyökérzónából kimosódott a tápanyag (homok)
• a növények alsó levelei az erek között sárgulnak, mert kevés a kálium,
• a növény fejlődése buja, a virágokat és a termést elrúgja, mert sok a nitrogén vagy korai a nitrogén kijuttatás,
• a növények alsó leveleinek a fonák oldala lilás elszíneződést mutat, mert kevés a foszfor,
• ionantagonizmus miatt kalcium tünetei mutatkoznak a sok kálium vagy ammónium tartalmú műtrágya miatt.

• tápoldat kicsapódás a nem előírásnak megfelelő összeállítás miatt,
• fejtrágyának lassan felvehető műtrágyát használnak,
• eldugulnak az öntözőfejek, mert nem jól oldódó műtrágyát alkalmaznak,
• nagy mennyiségű éretlen istállótrágya bedolgozás miatt gyökérperzselés,
• vashiányt mutató növények nem képesek felvenni a lombtrágyát (tömörödött talaj, magas talajvízszint, túlöntözés),
• bór-hiány sárgarépa esetében üreges közepet eredményez. A talaj lehet meszes, illetve nagyon lúgos.

• tömény tápoldat vagy melegben kijutatott tápoldat leveleken perzselési tüneteket mutat,
• a meszes talajra kijuttatott mikroelemtrágyák hatástalanok,
• egyenetlen szóráskép miatt eltérő a táblán a növények fejlődése,
• rossz minőségű öntözővíz miatt károsan magas talajsótartalom tünetek jelennek meg,
• rossz talajszerkezet miatt a tápanyagok kedvező hatása nem érvényesül,
• nem húzódik vissza a hagyma, rosszul tárolható a káposzta és a gyökérzöldségfélék, mert későn kaptak fejtrágyát.

Szeretné vállalkozását hatékonyan hirdetni? Szeretné, ha weblapja látogatottabb lenne? Online marketing tanácsadás, és hatékony online hirdetés az Agrároldal.hu szakértőitől! Kérje ajánlatunkat itt!

Forrás: Agrárágazat