Napjaink fontos kérdése, hogyan, milyen módon tudjuk raktározni a minőség megóvását szem előtt tartva a megtermelt gabonánkat. A gazdálkodók számára ez most nagyon fontos kérdés. Tapasztalatok szerint az elmúlt években a termelők nem fordítanak elég gondot a gabona tárolására. Ennek alapvető okai a következők voltak: pénz , ismerethiány. Az országban sokféle gabonatároló létezik, silók, síkpadozatú, vegyes hasznosítású épületek. A technológiában alkalmazott eszközök szempontjából ezek különbözőek.
Tapasztalatok szerint sok termelő és kereskedő épített, épít és akar építeni új tárolókat. A síkpadozatú tárolók többcélú hasznosítása nagyon fontos feladat, talán a betárolás gépesítése nem teljesen megoldott. A tárolók kialakítása nagyon fontos a jövedelemtermelésben döntő fontossággal bír.
A szemes termények jelentős hányadát betakarítás után hosszabb-rövidebb ideig tárolni kell, mert felhasználásukra, feldolgozásukra, értékesítésükre stb. csak később kerül sor.
Fontos, hogy a tárolássorán a gabona minősége lehetőleg javuljon, a tárolás biztonságos és olcsó legyen minimális kézierő-felhasználással.
A szemes termények kis veszteséggel, megfelelő biztonsággal csak az úgynevezett egyensúlyi nedvességtartalomnál tárolhatók. Az egyensúlyi nedvességtartalom egyrészt a termény öszzetételétől, másrészt a környezeti levegő állapotjelzőitől függ. Az olajos magvak (napraforgó, repce) egyensúlyi nedvességtartalma azért kisebb, mint a gabonáké, mert a higroszkópos (nedvességfelvételre képes) alkotórészeik aránya (magas olajtartalmuk miatt) kisebb.
Felhasznált irodalom:
Szendrő Péter: Mezőgazdasági géptan
Sipos Géza - Racskó József
Szellőztetéskor a betárolt gabonahalmazon környezeti-szükség esetén kismértékben előmelegített-levegőt áramoltatnak keresztül. A szellőztetés akkor alkalmazható biztonsággal, ha a levegő hőmérséklete kisebb, mint a gabonahalmazé, így annak
hőmérséklet-csökkenését is eredményezi. A szakszerű szellőztetéshez szükség van a legfontosabb paraméterek (maghőmérséklet, levegőállapot-jelzők mérése) pontos ismeretére, és figyelembe kell venni az adott terményre vonatkozó szorpciós
izotermákat is.
A szellőztetéses tárolás legfontosabb jellemzői a légcsereszám, az egyszeri szellőztetés ideje, a szellőztetési ciklusok gyakorisága és a halmaz légellenállása.
A légcsereszám az 1 m3 anyaghalmazra vetített szellőztető légáramot jelenti m3/h-ban. Értéke mindenekelőtt a szellőztetés céljától (állagmegóvás, vízelvonás) és a termény nedvességtartalmától függően 20-200 m3/m3 h lehet.
Gyakorlatban előforduló leggyakoribb szellőztetéses tárolási technológiák:1. Az egyensúlyi nedvességtartalomra (w <15%) leszárított termény állagmegóvó jellegű,
szellőztetéses tárolása. Kis légcsereszámú (40-60 m
3/m3 h) megfelelő időközönként elvégzett szellőztetéssel történhet.
2. A 18-22% nedvességtartamú termény szellőztetéses szárítással egybekötött tárolásakor az állagmegóváson túlmenően a szellőztetéssel 4-8% nedvességelvonásra is szükség van. A nedvességelvonást magasabb légcsereszámú (100-150 m3/m3 h) megfelelő gyakorisággal elvégzett szellőztetéssel lehet biztosítani. Szükség esetén 4-5 şC-os levegő-előmelegítéssel fokozni lehet a vízelvonó képességet.
A hűtve tárolás a szellőztetéssel kombinált szárítás speciális esete. A halmazon keresztül általában mesterségesen lehűtött levegőt (0-10 °C) áramoltatva 10 °C alá csökkentik a maghőmérsékletet. (Téli időszakban ez környezeti levegővel is elvégezhető.) Amennyiben a halmaz melegedése a megengedett értéket túllépi, újra kell hűteni.
Szemestermény-tárolók kialakítása
A szemestermény-tárolók lehetnek:
- tárolósilók,
- tárolótornyok,
- tárolószínek.
A tárolósilókat egyesével vagy csoportosan, általában tető alatt helyezik el, négyszög és kör keresztmetszettel készülnek. A nagyobb befogadóképességű, kör keresztmetszetű tárolósilók zárófedéllel ellátva a szabadban is felépíthetők. Elhelyezhetők betonpadozaton, vasbeton tartószerkezeten, illetve acéllábakon. Egyes típusoknál a gabonahalmaz szellőztetéses szárítása, valamint állagmegóvó tárolása is megvalósítható. Anyaguk leggyakrabban acéllemez.
A tárolótornyok az olyan, kör keresztmetszetű tárolósilók, melyek magassága meghaladja az átmérőjük másfélszeresét, és általában 6-15 m átmérővel készülnek. Magasságuk maximum 25 m. Nagyobb tárolókapacitást igénylő üzemekben 4-8 db, egyenként 350-3000 tonna befogadóképességű toronyból alakítják ki a telepet.
A toronytárolók palástja sima vagy hullámosított acéllemez táblákból vagy sajtolt lemeztálcákból csavarozott összerősítéssel készül, de összeállítható a helyszínen is a gégecsőhöz hasonlóan lemezcsíkból, folyamatos, tekerés közbeni peremezéssel.
Belső felületüket festéssel, műanyag vagy üvegzománc védőréteggel látják el. Kúpos és sík fenékkialakítással készülnek.
Ilyen tároló az NCL típusú terménytároló torony. Ez egy szellőzőpadozatos terménytároló, amely a mezőgazdasági termények hosszú ideig tartó tárolására szolgál. A szint alatti szellőzőpadozat és az aktív szellőztető rendszer lehetővé teszi a takarmányok állagmegóvó szellőztetését, kitárolórendszere biztosítja a nagy mennyiségű termény gyors ürítését. Az oldalfalak hullámosított kettős galván horganyzott acéllemezekből készülnek. A függőleges oldalfalmerevítők a siló külső részén helyezkednek el és minden oldalfallemezen két merevítő van. A merevítők egymáshoz illesztése általában átfedéses, minden illeszték csavarozott. A tető lejtése 30ş, a tetőcsúcstól az ereszig egy részben álló, folyamatos tetőpanelekből áll. A tetőpaneleken gyárilag előre ki van alakítva a tetőszellőzők helye. A biztonságos és kényelmes használat érdekében a külső és belső létrák az acélba nyomott csúszásmentes mintázattal rendelkeznek, galvanizáltak, a siló falához csavarozottak.
Az NCL terménytárolók teljes alapterülete szellőzőpadozatos rendszerű. A tárolók tartozéka a megfelelő kapacitású szellőzőventillátor, amely a tárolóhoz átmenő, összekötő taggal csatlakozik, a levegőbefújás a padozat alatti csatornákba történik.
A termény kitárolását a padozat alatti és a perforált szellőzőpadozat felett elhelyezett nagy teljesítményű kitároló csigarendszer biztosítja.
A padozat alatti csiga beömlősurrantókon keresztül - amelyek nyitása, ill. intenzitása a tárolón kívülről állítható - tárolja ki a felette elhelyezkedő terményt. A padozat feletti kitárolócsiga pedig a maradék termény teljes kitárolását végzi el körkörös kitárolással. A kitárolóból a kihordócsigához horizontális, vertikális és 25ş-os fej csatlakoztatható.
Az NCL szellőzőpadozatos terménytároló a kitároló csigarendszerrel és a környezeti levegős centrifugálventilátor különleges kezelést és karbantartást nem igényel. Új gép beüzemelésénél alapvető szempont a magyar nyelvű kezelési és karbantartási utasítás megléte és az abban foglaltak betartása. Fontos a betárolás előtt a fertőződések megakadályozása végett a tároló teljes kitisztítása, beleértve a perforált szellőzőpadozat alatti részeket is.
Az ilyen típusú szemestermény-tároló berendezések különböző átmérővel és magassággal, az igényeknek megfelelő kapacitással készülnek. A szint alatti szellőzőpadozattal rendelkező adott méretű tárolóhoz a széles választékú ventilátorokból válaszható ki az a méret, amely biztosítja az állagmegóvó szellőztetéshez a min. 10 m3/h légcsereszámú szellőztetést a tároló teljes feltöltése esetében is. Az egyenletes rétegvastagság biztosításához, különösképpen, ha csak részben kerül feltöltésre a torony, elengedhetetlen a terítőszerkezet beépítése, ami az egyenletes átszellőztetés feltétele.
- átmérője 5,48-32 m
- alapterülete 23,6-803,8 m2
- hengeres részének magassága 9,6-25,5 m
- teljes magassága 11,2-33,4 m
- teljes térfogata 240-19743 m3
- kapacitása (800 kg/m3 térfogattömeg esetén) 204-16766 t
- kapacitása (720 kg/m3 térfogattömeg esetén) 184-15090 t
A kitárolócsiga teljesítménye 45-80 t/h
Az axiálventilátorok:
- légszállítása 1020-30600 m3/h
- Dp stat.nyomás 500 Pa
- vill.telj.igény 0,75-15 LE
A centrifugálventilátorok:
- légszállítása 8500-52250 m3/h
- Dp stat.nyomás 500 Pa
- vill.telj.igény 3-40 LE
A tárolószínek
általában egyszintes, sátortetős, könnyűszerkezetes épületek, melyekben a tárolás legegyszerűbb módja valósítható meg. Elhelyezhetők bennük a kapcsolódó technológiákhoz tartozó gépek (pl. magtisztító) is. A szellőztetést a gabonaréteg átrakásával oldják meg. Erre szolgálnak a folyamatos felszedőgépek. A padozatos magtárak is a hagyományos megoldások közé tartoznak, általában többszintes kivitelben. Itt a belső anyagmozgatást gépesítették, felhordó-elevátorok, felvonók, zsákcsúszdák és ejtőcsövek beépítésével. Korszerűnek tekinthetők a horizontális tárolók, amelyek egyszintesek, nagy alapterülettel és tárolási magassággal rendelkeznek.
A tárolóépületek felosztása nem hosszanti, hanem keresztirányú, a tárolási magasság elérheti a 7 métert is. A termek tetszés szerinti kialakításával a fajok és fajták jól elkülöníthetők. A padozat lehet beépített elemes (10 t-s terhelést kibír) vagy a padozatra fektethető héjlemez. Az elemek perforációjának mérete válaszható a termény, termék függvényében.
A tárolási magasság a szemnedvesség függvénye, 20% nedvesség esetén max. 5 m, míg 20% feletti nedvesség esetén max. 4m. Az egyes termek szellőztetése független egymástól. A hideg levegős szellőztetéssel napi 0,5% nedvességet lehet elpárologtatni. A kalkulált levegőmennyiség tonnánként 100 m3/h. Fontos a levegő páratartalma is, ezen adatok 60-65% relatív páratartalom mellett igazak. Igény esetén a ventilátorok elé
hőcserélő is beiktatható, ezáltal fokozható a szellőztetés hatásossága.
Magyarországon a betakarítást 17-18% nedvességtartalom körül szokták elkezdeni, így a termény 6-8 nap alatt leszárítható. Az egyenletes szellőztetés alapvető követelménye az egyenletes betárolás. Az egyenletes betárolás érdekében különböző betárolórendszerek állnak rendelkezésre. Ezek közül a JE-MA rendszer képes az épület teljes területét egyenletesen tölteni, kapacitása 20-100 t/h búzában. A szállítószalag fontos tulajdonsága, hogy nem szórja a magot. A rendszer segítségével az épület teljesen feltölthető, több fajta esetén esetleg tartályokba is tölthető a termény az épületen belül. Az oldalajtók és a betárolórendszer segítségével az épület kihasználtsága megduplázható. Ennek a rendszernek nagy előnye, hogy meglévő épületekbe is beépíthető.
A terményt billenőlapátos járműről ömlesztjük a tárolón kívüli garatba. Innen serleges felhordó továbbítja a szemet a tárolóépület födémje alá szerelt vízszintes láncos szállítóra. Az utóbbin elhelyezett tolózárak nyitásával a feltöltés tulajdonképpen a tárolófelület bármely részén megoldható. A tárolási magasság gyakorlatilag a rédler alsó szintjéig is emelkedhet, általában 3-4 m. A termény mobil berendezésekkel vagy a padozatba épített szellőztető-kitároló csatornákon át tárolható ki. Az utóbbinál részben gravitációsan, részben a szellőztetésben részt vevő levegő mozgató hatására kerül ide az anyag, amelyet egy vízszintes, padlószint alatti láncos szállítóberendezés juttat ki a tárolóból. Az elszállítás a rédlerrel közvetlenül kapcsolódó felhordóval és a mellé álló
járművel oldható meg, de közbenső, ideiglenes tárolóba is továbbíthatjuk a terményt. A tároló üzemeltetéséhez viszonylag nagy energiaszükségletű szellőztetés szükséges.
A hazai és nemzetközi vizsgálatok arra utalnak, hogy a takarmány-alapanyagok károsodása növekvő tendenciát mutat. Ennek fő oka az, hogy a jelenlegi tárolók nagy részében nem alkalmazzák az optimális feltételeket garantáló tárolástechnológiát. Az egyensúlyi nedvességtartalomig leszárított gabonafélék tárolásának korszerű módja az ellenőrzött légtér alkalmazása. A technológia lényege, hogy a tároló termény feletti légterének meghatározott hőmérsékletű és relatív páratartalmú értékénél a beépített
szellőztető rendszer automatikusan üzembe lép és átszellőzteti a légteret. Az automatikus szellőztető rendszerrel ellátott gabonatárolási technológiának különösen nagy a jelentősége a 16-18% nedvességtartalmú terményeknél.
A szemes termények ki- és betárolásához, illetve átrakodásához általában a folyamatos működésű rakodógépeket használják. A folyamatos működésű rakodógépek két csoportba sorolhatók: lehetnek helyhez kötöttek és magajáró eszközök. A folyamatos
működésű rakodógépek - az állandó anyagfolyam fenntartására - a következő főmozgásokkal egybekötött rakodási műveletelemeket végzik: anyagfelvétel, a felvett anyag szállítása és kirakása, helyváltoztatás. Ezen részműveletek közül kiemelt jelentőségű az anyagfelvétel. A folyamatos működésű rakodógépeket az anyagfelvételt végző szerkezet szerint különböztetjük meg.
A mezőgazdasági üzemekben a folyamatos üzemű, helyhez kötött rakodógépeket ritkán használják.
Forrás: Agrárágazat
