A faültetés legjobb időpontjának ismerete nem olyan egyszerű, mint gondolnád. Az alapötlet az, hogy az ültetést úgy tervezzük meg, hogy valószínűleg mérsékelt időjárási időszak következzen, így a fának van ideje megtelepedni. Ha megfelelően végzed el az átültetést, és az időjárás is együttműködik, jó a túlélés esélye. De mennyire kell mindennek tökéletesen mennie? Gyakran van lehetőség hibázni, de ez olyan tényezőktől is függ, mint például az ültetett fa típusa. Vizsgáljuk meg ezeket a tényezőket részletesen.
A legjobb idő az ültetésre fatípus szerint
Míg az egészséges örökzöld soha nem veszíti el teljes lombozatát, ez a lombhullató fák normál éves ciklusának része, hogy lehullatják az összes levelüket. Ez ősszel történik. De nem minden lombhullató fa egyszerre veszíti el leveleit ősszel. A tölgyfák (Quercus spp.) késő őszig megőrzik leveleiket, mint például a juharfák (Acer spp.) is.
Amikor a lombhullató fák levelei ősszel lehullanak, ez azt jelzi, hogy nyugalmi állapotba kerülnek. Egész télen ebben az állapotban maradnak; a jele annak, hogy kilépnek a nyugalmi állapotból, a tavaszi rügyek kibontakozása. Általánosságban elmondható, hogy a lombhullató fák ültetésére a legjobb idő e két időpont között van (kivéve, amikor a talaj fagyos), amikor azok nyugalmi állapotban vannak.
Bár az örökzöld fák télen nem nőnek olyan gyorsan, mint más évszakokban, nem esnek át olyan nyugalmi állapotba, mint a lombhullató fák. Nem kínálnak olyan egyértelmű jeleket sem, amelyek zöld utat adnának az ültetéshez. De az örökzöldek általában keményebbek, mint a lombhullató fák. Ennek a szívósságnak köszönhetően nagyobb lehetőséged van elültetni őket. Korábban ültetheted ősszel és később tavasszal is, mint a lombos fákat.
Ültetés tavasszal és ősszel
Vannak előnyei és hátrányai az őszi vagy tavaszi ültetésnek:
• Az őszi ültetés egyik előnye, hogy fádat a közeljövőben valószínűleg nem fogja megviselni a meleg hőmérséklet. A tavaszi ültetésnél ennek nagyobb a kockázata.
• Az őszi ültetés hátránya, hogy ha korán jön a tél, a talaj megfagyhat, mielőtt a fa megtelepedne. Ha a talaj megfagy, a víz nem lesz elérhető a gyökerek számára.
• Az őszi ültetés másik hátránya, hogy ősszel könnyebb elfelejteni az öntözést. Tavasszal valószínűleg jobban foglalkozik az ember a kerttel, és lelkiismeretesen öntözik mindent, aminek szüksége van rá.
Tehát melyik miatt kell jobban aggódni, a hirtelen jött hideg vagy a meleg miatt? A válasz attól függ, hogy hol élsz.
Konténeres, földlabdás, szabad gyökerű: mit és hogyan ültessek?
Ha úgy döntesz, hogy egy adott fafajtát nevelsz, általában vagy felkeresed az internetet, és rendelsz egy szabad gyökerű növényt, vagy elmész egy faiskolába, és veszel egy konténerben (műanyag cserépben) termesztett vagy földlabdás növényt. Bár csábító lehet pénzt megtakarítani és magról fát nevelni (a növény beindításának legolcsóbb módja), a legtöbb ember túl türelmetlen ehhez: nem akar éveket várni, amíg egy növény elég nagy lesz ahhoz, hogy egy valódi fa legyen belőle. A konténerben termesztett fák és a földlabdás fák a legdrágábbak; a kompromisszumos lehetőség a szabad gyökerű növény.
Azonban óvatosabbnak kell lenni a szabad gyökerű növény gondozásában: még ha a szabad gyökerű fák gyökereit óvatosan kezelték, akkor is meg kell telepedniük a talajban. A konténerben termesztett és a földgolyós példányoknak ilyen tekintetben előnyük van, míg a szabad gyökerű növények így sebezhetőbbek.
Szabad gyökerű fák ültetése
A szabad gyökerű fáknál kisebb a hibalehetőség. Arra vigyázz, hogy egy kora tél szinte biztosan megölné a túl késő ősszel ültetett csupasz gyökerű fát, a kora tavasz mindenképpen jobb alkalom lenne az ültetésre.
Konténerben termesztett és földlabdás ültetése
Ezzel szemben a konténerben termesztett vagy földlabdás növényeknél nagyobb a hibalehetőség. Bár az esélyek továbbra is a tavaszt részesítik előnyben az őszi ültetésekkel szemben, jó esély van arra, hogy a fa mindkét évszakban túlélje az átültetést, ha betartod az átültetés alapvető szabályait.
