Támogatás mezőgazdasági szaktanácsadásra

Három termelői kategóriába tartozó regisztrált gazdálkodók évente kaphatnak támogatást az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból szaktanácsadási szolgáltatásokra. Az erről szóló földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszteri rendelet a Magyar Közlönyben jelent meg július 2-án.

A három támogatott csoport a következő: mezőgazdasági termelő, erdőgazdálkodó és kertészeti termelő. A pályázaton a tanácsadás 80 százalékát, de legfeljebb – termelőnként – 350 ezer forintot lehet elnyerni. Az erdőgazdálkodónál a támogatás az erdő hektárban meghatározott méretéhez, míg a másik két kategóriában az európai méretegységhez (EUME) kötött. Erdőgazdálkodónál 1-50 hektár között 40 ezer forint jár (ügyfelenként és évente), míg 1.001 hektár felett jár a maximális, 350 ezer forintos támogatás. A mezőgazdasági termelőnél az alsó kategória 2-5 EUME, míg a maximális támogatás 150 EUME felett jár. A kertészeti termelőknél 1-2 egység között jár évi 40 ezer forint, míg 101 egység felett a 350 ezer forint. A szaktanácsadás széles területet ölel fel. Bele tartozik például az energetikai- vagy gépesítési terv készítése, a pályázatírás, a közvetlen támogatási kérelem elkészítése, vagy éppen a higiéniai terv összeállítása. Annál a termelőnél, aki a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, vagy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében kapott támogatást, nincs alsó gazdaságméret határa a tanácsadási támogatásnak. Azok a szerkezetátalakítás alatt álló, félig önellátó gazdaságok, amelyek a rájuk vonatkozó keretből kaptak támogatást, tanácsadásra dupla összegre jogosultak (de a 350 ezer forintos felső határ esetükben sem léphető át).

A támogatási kérelmeket a területi szaktanácsadási központhoz (TSzK) kell benyújtani szeptember 15-ig.

Újabb áremelés várható a baromfiágazatban

Még az ősszel újabb, 6-8 százalékos áremelés várható a baromfiágazatban – tájékoztatott Bárány László, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke csütörtökön Budapesten egy, az ágazat helyzetéről tartott háttérbeszélgetésen július 5-én.

Az utóbbi hetekben mintegy 10-12 százalékos áremelésre nyílt alkalma a baromfiágazatnak, mivel keresleti piac alakult ki. Ennek oka, hogy Brazíliából a szokásosnál kevesebb baromfi érkezett Európába. Így újra keresett lett a magyar baromfi is. A további áremelést pedig várhatóan az indokolja, hogy a betakarítást követően a takarmányárak eddig nem látott magasságokba emelkednek. Bárány László szerint a kalászos gabonák termésének ára eléri vagy meghaladja a tonnánkénti 40 ezer forintot. Ezt pedig a baromfitartók mindenképpen beépítik áraikba, mivel rendkívül magas áremelkedéssel kell számolni a múlt évhez képest. Ez a tavalyi árakhoz viszonyítva, mintegy 40 százalékos áremelkedést jelent a takarmányoknál. A háttérbeszélgetésen bejelentették azt is, hogy a Baromfi Termék Tanács és a SPAR Magyarország együttműködési megállapodást kötött. A megállapodás értelmében a kereskedelmi lánc közzéteheti eladási helyein, akciós újságjaiban azt a döntést, hogy a friss és az előkészített baromfihúsokat csak olyan magyar feldolgozóktól vásárol, amelyek jogosultak a „magyar baromfi” védjegy használatára. A megállapodástól mindkét aláíró fél a képviselt brand-ek további erősödését várja. Bárány László újságírói kérdésre válaszolva közölte, marketing célokra a múlt évben a termék tanács mintegy 300-320 millió forintot fordított. Ebből 200 millió forint volt az állami támogatás, amelyet a madárinfluenzához kapcsolódóan kapott a szakmai szervezet azért, hogy a baromfihús-fogyasztást ösztönözze belföldön. Az idén mintegy 150-160 millió forintot fordítanak ugyanerre a célra, ebből az állami támogatás mintegy 50-55 millió forint lesz. Laber Zsuzsa, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője arról beszélt, hogy az általa képviselt cég nagy súlyt helyez arra, hogy a SPAR üzletekben forgalmazott áruk jelentős hányadát a helyi beszállítóktól szerezze be. Ebbe a tendenciába illeszkedik a most megkötött szerződés is.

Megjelentek az idei SAPS és egyes „de minimis”

támogatások

A tehéntámogatást kismértékben, míg a dohányét drasztikusan csökkentette a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter – a július 10-én hatályba lépett rendeletek a július 6-i Magyar Közlönyben jelentek meg.

Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS) hektáronként a múlt évi 102,29 euróról 105,52 euróra emelkedik az idén. A hízott bika tartására - az állat életében egyszer – 40 ezer forint helyett 41.100 forint támogatás igényelhető. Kis mértékben, tonnánként 8.100-ról 8.070 forintra csökken a tejtermelés támogatása. Az anyatehén tartásához pedig az eddigi 35.000 forint helyett 28.500 forint jár idén. Az extenzív szarvasmarha tartás támogatása viszont emelkedik, 13.000-ről 13.800 forintra. Az anyajuh tartása után pedig – egyedenként – 1.500 forintról 1.600-ra növekszik a támogatás. Aki kedvezőtlen adottságú területen tart anyajuhokat, annak a támogatása egyedenként 20 forinttal lesz több, de az 1.200 forintot csak kiegészítő támogatásként, az állat életében egyszer kérheti. Egyes szántóföldi növények (például vetőmag, kender, komló, szárított takarmány) termesztésének a támogatása is csökken, mégpedig hektáronként 12.765 forintról kereken 12 ezerre. A dohánytermesztőknél még drasztikusabb a támogatás csökkenése. A Burley dohánynál hektáronként 779 ezerről 700 ezerre, míg a Virginia dohánynál 985 ezerről 880 ezerre esett a hektáronkénti uniós támogatás. A héjas gyümölcsöknél 31.000-ről 29.500 forintra, míg a rizsnél 66.000-ről 56.500 forintra csökkent a hektáronkénti támogatás. Két másik rendeletben „de minimis” támogatásokat szabályozott a miniszter (ezek a kisösszegű támogatások külön jelennek meg az uniós szabályozásban és lényegében a regisztrált kistermelőket segítik). Az anyajuh ilyen támogatása változatlan maradt (egyedenként 650 forint). Viszont az egy termelőnek adható éves maximális támogatás 260 ezerről 245 ezer forintra csökkent. Az anyakecske tartás „de minimis” támogatása viszont érezhetően emelkedett, mégpedig állatonként 1.200 forintról 2.200-ra. Ellenben amíg tavaly 40 ezer egyed után lehetett támogatást igényelni, addig idén csak 15 ezer után jár. Az egy termelőre jutó maximális támogatás továbbra is 1.000 euró, amit 245 ezer forintban határoz meg a rendelet (eddig ez 250 ezer forint volt).

Állategészségügyi támogatás

Tizennyolc nevesített állatbetegség megelőzésére és leküzdésére igényelhető támogatás július 10-től – a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter erről szóló rendelete július 9-én a Magyar Közlönyben jelent meg.

A betegségek között szerepel a madárinfluenza, a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma, kétféle sertéspestis és a szarvasmarhák tuberkulózisa is. Az állategészségügyi szolgáltatásról kiállított számlát a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz (MgSzH) kell beadni a kiállítást követő hónap közepéig. A hivatal a számlát a hónap végéig igazolja, és megküldi a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak (MVH). Ez a hivatal hozza meg a határozatot a támogatásról, majd a pénz az adóhivatalban igényelhető. Az eljárás menetének rövid ismertetése után néhány részletre is ki kell térni. Ilyen támogatást csak mikro-, kis-, és középvállalkozás igényelhet, de előtte rendelkeznie kell az MgSzH jóváhagyásával. A jóváhagyás feltétele – egyebek mellett – az állategészségügyi szabályok betartását igazoló állatorvosi dokumentum, valamennyi állat állategészségügyi nyilvántartásba vétele, továbbá hogy a termelő ne álljon csőd- és felszámolási eljárás alatt, és ne legyen köztartozása. A szolgáltatást csak arra feljogosított állatorvos illetve állategészségügyi szolgáltató nyújthatja. A termelő a szolgáltatónak csak a támogatás és a bruttó számlaérték közötti összeget fizeti meg (a támogatást egyenesen a szolgáltató kapja). Amennyiben elfogy a keret, akkor a termelőnek ki kell fizetnie a szolgáltatás teljes díját. A rendelet melléklete közli az egyes szolgáltatások támogatható nettó költségét is. Például a madárinfluenzánál a mintavétel az első egyednél 1.550, a 2.-100. egyednél – darabonként – 100 forint. E felett már csak 20 forint a mintavétel támogatása. A laborvizsgálatok közül a HAG próbát 600 forinttal, míg az RT PCR-t 8.900 forinttal támogatja a költségvetés.

Uniós támogatás a termelői

csoportok létrehozására,

működtetésére

A termelői csoportok létrehozásához és működtetéséhez az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból – a termelési érték arányában – igényelhető támogatás, az erről szóló földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszteri rendelet július 13-án a Magyar Közlönyben jelent meg.

A támogatás célja a termelői csoport létrehozása és adminisztratív működtetése. A támogatás az előző évi termelési érték alapján kerül kiszámításra, a rendelet mellékletében szereplő táblázat alapján. A támogatás 5 évig jár és degresszív. Például, ha a csoport termelési értéke nem éri el az 1 millió eurót, akkor az első évben 5 százalék, míg az ötödikben már csak 2 százalék támogatás jár számára. Nem jár támogatás a dohány-, illetve a halászati ágazatban tevékenykedő csoportoknak, és azoknak sem, amelyek a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján más uniós forrásból jutottak ilyen célú támogatáshoz. A támogatási kérelmet szeptember 1. és 30. között kell benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) központjához. Ez egyben kifizetési kérelmet is jelent, de csak az első évre, mert utána a maradék négy évben június 1. és 30 között kell kérni a kifizetést. A hamis termelési értéket megadó termelői csoportokat szankcionálja a rendelet. Amelyik csoport 10-20 százalékkal magasabb értéket jelent, annak a támogatását az MVH 50 százalékkal csökkenti. A 20 százaléknál magasabb „tévedés” szankciója az adott évi támogatás megvonása.

Cukorrépa támogatás

az integrátoron keresztül

A mezőgazdasági termelők cukorrépatermelési támogatásáról szóló rendelet kiegészült azokkal a szabályokkal, amikor nem maga a termelő, hanem az integrátor vagy a termelést, értékesítést végző szervezet kapja a támogatást, majd az osztja szét azt a termelők között – az erről szóló földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszteri rendelet július 16-án a Magyar Közlönyben jelent meg.

A rendelet először is meghatározza a támogatás szempontjából köztes szervezeteket. Így az integrátor vagy maga termel, vagy pedig termeltet cukorrépát. A tész termelői értékesítő szervezet, míg a bész beszerzést, értékesítést és egyéb szolgáltatást is végez. Amennyiben ezek közül valamelyik igényli a támogatást, akkor a kifizetést követő 15 napon belül továbbítani kell a pénzt a cukorrépatermelőknek. A támogatást úgy kell felosztani, ahogyan a támogatás az egyes termelőknek járt volna, amennyiben azt egyénileg igénylik. Amikor ezek a köztes szervezetek megkapták a támogatást, az átutalás időpontjától 40 napon belül a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak be kell adniuk a felosztás kiszámítását, továbbá igazolniuk kell, hogy továbbutalták a pénzt a termelőknek. Amennyiben késlekednek a továbbutalással, a támogatás jogosulatlannak minősül, és azt a jegybanki alapkamat kétszeresével (ez most 15,5 százalék) kell visszafizetniük.

Az Európai Bizottság

megszűntetné

a területpihentetést

Az Európai Bizottság azt fontolgatja, hogy az idén ősztől megszűnteti az úgynevezett területpihentetési rendszert a gabonatermelés növelése végett. A bizottság július 16-i közleménye szerint a rendszer – amely kötelezővé teszi a gazdák számára, hogy megművelt területük 10 százalékát parlagon hagyják – már az idén őszi illetve a jövő tavaszi vetésre vonatkozna Matiann Fischer Boel mezőgazdasági biztos javaslata szerint.

A pihentetés révén 10-17 millió tonnával nagyobb lehet jövőre az Európai Unióban a gabonatermés, s ez enyhíthetné a piaci feszültségeket, amit a készletek csökkenése, a termelés visszaesése okozott. A francia Strategie Grains tekintélyes gabonapiaci elemző idén június elején ismét lefelé módosította az Európai Unió idei gabonatermésére vonatkozó előrejelzését, elsősorban a kelet-európai tagországokban tapasztalt tartós szárazság miatt. A legújabb előrejelzés szerint az idén 276,5 millió tonna gabona várható az EU-ban a májusban várt 279,6 millióval illetve az áprilisi 284,6 millióval szemben, ez azonban 6 százalékkal még mindig több a tavalyinál. A területpihentetési rendszert 1988-ban vezették be az Európai Unióba, az akkori gabona túltermelés megfékezésére.

Sok a jelentkező

a mezőgazdasági pályázatokra

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) által korábban kiírt pályázatra több mint ezer olyan igény érkezett, ami az állattartó telepek trágyatárolási gondjainak megoldásához kér támogatást – mondta július 19-én Ficsor Ádám, az FVM szakállamtitkára Köröstarcsán sajtótájékoztatón, miután meglátogatta egy helyi családi gazdálkodó tehenészeti telepét.

Erre a pályázatra, amelyen egyébként 75 százalékos volt a támogatás, összesen 120 milliárd forint értékű kérelem érkezett. A tárca által szintén korábban kiírt gépbeszerzési pályázatra, ahol 25 százalékos volt a támogatás, 45 milliárd forint értékű igény érkezett, így az idén csak ez a két alap már megközelíti a 160 milliárd forintot. Ficsor Ádám felhívta a figyelmet arra, hogy a minisztérium augusztusban kiírja a következő pályázatát is, ezúttal az állattartó telepek korszerűsítése céljából. Köröstarcsai látogatása tapasztalatairól szólva a szakállamtitkár azt emelte ki, hogy a családi gazdálkodásnak komoly jövője van, ha a stabilan és megalapozottan növekedik, ugyanakkor különleges piaci politikát folytat. A Vértes-család tehenészetéről elmondta: ez a gazdaság folyamatosan növelte az elmúlt évek alatt az állományt, már több mint 100 tehene van. A gazda szerint a magyar tarka fajtát ebben az üzemi méretben megéri tartani, ugyanakkor, ha nem gondoskodott volna a tej közvetlen értékesítéséről is, valószínűleg nem tudna sikeresen gazdálkodni. A Vértes-farmon ugyanis naponta átlagosan 1.300 liter tejet állítanak elő, amit azonnal lehűtenek, és egy erre a célra kialakított szállító jármű segítségével a környező településeken közvetlenül a lakosság számára értékesítik a tej zömét. Vértes Gábor elmondta, hogy jelenleg a felvásárlótól literenként nettó hatvankét forintot kap, ezzel szemben a saját maga által értékesített tej literjéért bruttó 140 forintot kap. A Vértes-család igazi családi gazdálkodást folytat, a 90-es évek végén kiépített telephelyen dolgozik az egész család. Birtokukban több mint 100 hektár föld is van, amit a szabad piacon vásároltak, ez biztosítja az állatállomány takarmányellátását. Az elmúlt években megközelítőleg 100 millió forintot fektettek be a gazdaság kiépítésébe.

Krízishelyzetben

a gabonatermesztők

A szélsőséges időjárás miatt krízishelyzetbe kerültek a gabonatermelők a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) szakértői szerint – hangzott el július 27-én Budapesten a szervezet sajtótájékoztatóján.

Vancsura József, a GOSZ elnöke mindehhez még hozzátette: a gabonaágazatban kialakult kedvezőtlen körülmények az állattenyésztők helyzetét is nagymértékben negatívan befolyásolják. Ez utóbbi állítást megerősítette Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) titkára. A takarmányárak várhatóan drasztikus emelkedése a termékpálya valamennyi szereplőjét – azaz a tenyésztőt, a feldolgozót és várhatóan a kereskedőket is – sújtja majd. Így a költségek emelkedése miatt például a sertés felvásárlási ára – élősúlyban számolva – a mostani kilogrammonkénti 290-295 forintról 300 forintot lényegesen meghaladó mértékre emelkedhet már ez év őszén. A sertéstenyésztés önköltségének 60-65 százalékát ugyanis a takarmányköltség teszi ki. Mivel jelentős drágulással lehet számolni ez utóbbi területen, elkerülhetetlennek tűnik, ennek továbbhárítása a fogyasztókra. Vancsura József a szövetség sajtótájékoztatóján közölte: befejeződött az őszi búza aratása, ám lényegesen kevesebb termett a vártnál. Az 1,12 millió hektáros vetésterületről összességében mintegy 3,7 millió tonna termést takarítottak be. Ez alulmúlta 4 millió tonnás termésbecslést is. Emellett az aszály a kukoricatermést is várhatóan drasztikus mértékben csökkeni. Az előzetes számítások szerint a szakértők mintegy 8 millió tonnás országos termést vártak, ám az aszály miatt előreláthatólag a betakarítható mennyiség 3-4 millió tonna között lesz. Vancsura József ugyanakkor aláhúzta: „az ország kenyérnekvalója megtermett és várhatóan takarmánygabonából is lesz elegendő”. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének összesítése szerint: az őszi búzán kívül még további, mintegy 560 ezer hektáron 1,6 millió tonna egyéb gabona termett. Így az aratást követően a most, az összesen betakarított gabona mennyisége is lényegesen elmarad az előre jelzett mintegy 6 millió tonnától, azaz 5,3-5,4 millió tonna körül alakul. A szakértők szerint a forróság és a csapadékhiány leginkább a kukoricát és a napraforgót viseli meg. Így az 1,2 millió hektáros kukorica vetésterületről az előre számítottnál 50-66 százalékkal kevesebb termést lehet majd betakarítani. Emellett a szárazságtűrőbb napraforgó is kisebb termést ad a vártnál, azaz a hektáronkénti 2 tonnát meghaladó termésátlag helyett hektáronként csak 1,5 tonnára lehet számítani, vagyis az 1 millió tonnát meghaladó termés helyett csak mintegy 750 ezer tonna napraforgót takaríthatnak be országosan. Vancsura József felhívta a figyelmet arra is, hogy gabonaágazat krízishelyzetét az egész ország megérzi majd, mivel a magas gabonaárak várhatóan begyűrűznek a feldolgozott élelmiszerek árába is. Jelenleg a búza ára 47-49 ezer forint. A kukorica ára pedig várhatóan a jelentős kereslet miatt eléri a tonnánkénti 50 ezer forintot is. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint az intervenciós rendszer fenntartására szükség van, mivel a krízishelyzeteket – mint a jelenlegi is – csak ilyen módszerrel lehet kezelni. Felhívta az unió illetékeseinek figyelmét arra is, hogy Magyarország képes sok és jó minőségű gabonát termeszteni, ám az aszályos időszakokkal ebben az éghajlati övezetben számolni kell, ezért van szükség tartalékokra. Az elnök szerint a kríziskezelést azonnal meg kell kezdeni, azaz a mostani helyzetben a gazdálkodókat nem szabad magukra hagyni, intézkedési tervet kell készíteni, hogy megakadályozható legyen a gabonatermelők és az állattartók ellehetetlenülése. Ebben az agrárkormányzatnak is szerepet kell vállalnia – vélekednek a szövetségnél.

Érdekképviseletek: válsághelyzet előtt az állattenyésztés

Válsághelyzetbe kerülhet az állattenyésztés, ha nem kap nagyon gyorsan kormányzati segítséget – hangoztatták közös véleményüket a szakmai érdekképviseletek vezetői július 30-án Budapesten sajtótájékoztatón.

A Baromfi Terméktanács, a Vágóállat és Hús Terméktanács, a Magyar Sertéstartók Szövetsége, valamint a Magyar Állattenyésztők Szövetsége álláspontja szerint a szélsőséges időjárás miatt megemelkedett takarmányárak ellehetetlenítik az ágazat működését. Ennek elkerüléséhez kormányzati segítséget kértek hétfőn délelőtt Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztertől, akivel az ágazat helyzetéről tárgyaltak. Javasolták a miniszternek, hogy az állattenyésztők takarmányvásárlásuk finanszírozásához kapjanak 50 százalékos kamattámogatott hitelt, továbbá az úgynevezett elsődleges előállítású hústermékek áfája a jelenlegi 20 százalékról csökkenjen 5 százalékra. Bárány László, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke, Antal Gábor, a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) elnöke, Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének (MSSZ)elnöke, továbbá Wágenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) igazgatója egyetértett abban, hogy a jelenleg kialakult magas takarmányárak miatt elkerülhetetlennek látszik a 15-30 százalék közötti áremelés a hústermékeknél. Ez vonatkozik mind a baromfira, mind az egyéb húsokra. Sákán Antal arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar sertésállomány folyamatosan csökken és az elmúlt hónapokban kilogrammonként mintegy 30 forintos vesztesége volt az átvételi árak és az önköltségi árak különbsége miatt. Az elmúlt hónapokban a sertést élősúlyra számítva mintegy 250 forint körüli áron vásárolták fel a tenyésztőktől, az önköltség pedig 290 forint körül mozog. A szakember nem tartotta elképzelhetetlennek azt sem, hogy az élősúlyra számított átvételi ár 340 forint körül alakul majd kilogrammonként. A jelenlévők jelezték azt is, hogy az állattenyésztés támogatottsága az uniós országok többségében lényegesen nagyobb mint Magyarországon, mivel Magyarországon jelenleg az állattenyésztők semmiféle támogatást nem kapnak. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a Magyarországon megtermelt jó minőségű kukoricát esetleg importból kell majd pótolni, ami vélhetően génmódosított termék lesz. Magyarországon ugyanis nem lehet megakadályozni, hogy az intervenciós készleteket kivigyék az országból. Abban szintén mindenki egyetértett, hogy azt az 1,4 millió tonnányi uniós intervenciós kukoricát, amely jelenleg még Magyarországon van, az országban kellene tartani. De a szakemberek erre kevés esélyt látnak, mivel az unió ennek megvételét pályázaton hirdeti meg. Antal Gábor arról beszélt, hogy a feketegazdaság ellen szigorú eszközökkel kell fellépni annak érdekében, hogy az mielőbb szűnjön meg. Jelezte azt is, hogy a magyar fogyasztókat a hazai termékek fogyasztására kellene az eddiginél is jobban ösztönözni. Az MTI kérdésére válaszolva Bárány László úgy vélte, hogy mintegy 50-60 milliárd forintnyi hitelből fedezendő többletforrásra volna szüksége az állattenyésztésnek a többletköltségek finanszírozására. Azt azonban nem tudta pontosan megbecsülni, hogy a 20 százalékos áfa 5 százalékra való csökkentése az elsődlegesen előállított hústermékeknél – ez valójában a tőkehúsokat jelenti – mekkora kiesést is jelentene az államkasszából. A BTT elnöke szerint a baromfiágazatban ez mintegy 15 milliárd forintos kiesést jelentene, ám a feketegazdaság eltüntetésével ez már csak 5 milliárd forintra rúgna, ami szerinte vállalható költségvetési terhet jelentene, de még az utóbbit is mérsékelni lehetne véleménye szerint.

Szigorodik

a növényvédelmi törvény

A növényvédelmi törvény szigorításával a jövőben 20 ezer forint és ötmillió forint között mozoghat a kiszabható növényvédelmi bírság összege – közölte Budai Bernadett kormányszóvivő augusztus 6-án Budapesten. Ismertette: a kormány döntött a növényvédelmi bírságokat tételesen meghatározó kormányrendelet módosításáról, eszerint a jövőben 20 ezer forint és ötmillió forint között mozoghat a kiszabható bírság összege. Közölte: ha valaki olyan növényvédő szert használ, amellyel veszélyezteti mások egészségét, akkor a módosítás hatására 200 ezer forint és ötmillió forint közötti bírság lesz kiszabható rá. Budai Bernadett elmondta azt is, azok, akik nem tesznek eleget a parlagfű-mentesítési kötelezettségüknek 20 ezer forinttól ötmillió forintig lesznek büntethetők a fertőzött terület nagyságától függően. A kormány célja a szigorítással, hogy csökkenjen a növényvédelmi szabálysértések száma, javuljon az élelmiszerbiztonság. A szigorítás sokakat érint, hiszen fogyasztóként valamennyien érdekeltek vagyunk abban, hogy egészséges élelmiszerek kerüljenek az asztalunkra.

Megegyezett a fagykárenyhítésről az FVM a gazdákkal

Megegyeztek a fagykárenyhítés módjáról a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium illetve az érintett gazdák képviselői nyíregyházi tárgyalásukon augusztus 6-án.

Gráf József miniszter az eredménnyel végződött egyeztetésről elmondta: a termelők 9 milliárd forint támogatást kapnak. Ez az összeg 9-10 milliárd forint közötti lesz, attól függően, hogy hány termelő veszi igénybe a kamattámogatásos hitelt. A tárca vezetőjének tájékoztatása szerint az összeg egy része költségvetési forrás, és azt a minisztérium keretéből növelték meg jelentősen. Megjegyezte, hogy közös lengyel-magyar fellépéssel uniós támogatást is szeretnének elérni a termelőknek Brüsszelben, de ez hosszabb időt vesz igénybe. Példaként említette, hogy a két évvel ezelőtti árvízkárok után az idén adott pénzügyi segítséget a közösség. A miniszter újságírói kérdésre közölte: a termésbecslés alapján október 15-ig szeretnének kárenyhítési előleget fizetni a fagykárt szenvedett gazdáknak. Gráf József kitért arra, hogy a mintegy 9 milliárd forintos támogatást szeretnék a legigazságosabban elosztani. Magyarázatként elmondta, hogy a 100 százalékos fagykárt szenvedett termelők kapnak nagyobb kárenyhítést, hiszen egy 30 százalékost kárt szenvedett gazdálkodó esetében a megmaradt gyümölcs magasabb áron várható értékesítése kompenzálja a természeti csapás által okozott veszteséget. Csak azok kapnak támogatást, akik beléptek az újra megnyitott kárenyhítési alapba. Megjegyezte, hogy a belterületi földeken gazdálkodóknak ez nem volt lehetséges, de ők is részesülnek támogatásban, ezer négyzetméteren felüli gyümölcsterület esetében. A megállapodás részleteit később dolgozzák ki a felek, s azt követően lesz majd az aláírás. A gazdák képviselői a megoldást keresve tárgyaltak a tárcával, s az azonos érdekek figyelembe vételével született az egyezség. Jakab Ferenc a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének alelnöke, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke úgy nyilatkozott: részben elégedettek a megállapodással, hiszen nem tudták elérni azt a követelésüket, hogy a térséget katasztrófa sújtotta térséggé nyilvánítsák. Ehhez törvénymódosításra van szükség, s van is már egy javaslat az országgyűlés előtt. A támogatást igazságosan, veszteségarányosan kell majd a termelők között felosztani.