Mintegy egymilliárd forintból épül meg Solton, a térségben keletkező mezőgazdasági hulladékokat hasznosító biogáz üzem - közölte a Solti Biogáz Kft. csütörtökön az MTI-vel.
2,23 milló tonna biogázt állít elő évente
A közlemény szerint az új üzem 2,23 millió tonna biogázt állít elő évente hígtrágyából, valamint egyéb növényi és élelmiszeripari maradékanyagokból. A biogázból az üzem helyben hasznosítható hőt és évi 4.240 megawatt-óra zöldáramot állít elő. Emellett 4.800 megawatt-óra hőenergia is keletkezik.
Az új biogáz üzem finanszírozása, épülése
A zöldenergetikai beruházásokat az Európai Unió társfinanszírozásával, a Környezet és Energia Operatív Programból finanszírozza az Új Széchenyi terv. A biogáz üzem Solt külterületén épül fel. A sertés hígtrágya a biogáz termelés egyik fő alapanyaga lesz, ezt egészíti ki a térségben keletkező egyéb mezőgazdasági hulladék, például kukorica szilázs, konzervgyári kukoricamaradék, burgonyamaradék és borsószár.
A biogáz környezetvédelmi hatása
A projekt megvalósulása évente 13.455 tonnával csökkenti az üvegházgáz-kibocsátást. A biogáz előállítás után a solti üzemben évente 22.430 tonna tápanyagban gazdag fermentációs maradék, azaz biotrágya keletkezik, amelyet helyben hasznosítanak. A mezőgazdasági tevékenység során keletkező hulladékokból így végső soron hasznos, a talajerő utánpótlásra szolgáló anyag keletkezik. Ennek kihelyezésével pedig évente akár 146 tonnával is csökkenthető a felhasznált műtrágya mennyisége - olvasható a közleményben.
Miért jó a biogáz?
A biogáz szerves anyagok mikróbák által, anaerob körülmények között történő lebontása során képződő gázelegy. Körülbelül 45-70% metánt, 30-55% szén-dioxidot, nitrogént, hidrogént, kénhidrogént, ammóniát és egyéb maradványgázokat tartalmaz.
A fermentáció után visszamaradt anyag sokkal jobban alkalmazható talaj szerves anyag utánpótlás biztosítására, mint az istállótrágya, mert: az anaerob kezelés során az értékes nitrogén tartalom megőrződik, az elfolyó anyag savassága csökken, a keletkező termék alkalmas közvetlen mezőgazdasági alkalmazásra, a folyamatban a foszfor és kálium tartalom a növények számára könnyen felvehető állapotba kerül, a termék sokkal kevesebb kellemetlen szaganyagot tartalmaz és könnyen vízteleníthető.
A fermentáció eredményeként a hulladék elhelyezéssel járó közegészségügyi problémák csökkennek, mert: az anaerob fermentáció során az emberre veszélyes patogén baktériumok jelentős része elpusztul (termofil folyamatban teljes fertőtlenítés következik be), a termék térfogata számottevően csökken, tehát könnyebben és biztonságosabban tárolható, a környezetet szennyező anyagok koncentrációja csökken az anaerob fermentáció után.
.
