A kukorica a búza mellett a másik meghatározó szántóföldi növény Magyarországon. Vetésterületében az 1920-as évek óta lényeges változás nem történt, 1,1-1,2 millió hektár között alakul.
Kérdése van? Tegye fel, tanácsadóink válaszolnak! Állattenyésztés, növénytermesztés, kertészet, növényvédelem, talajművelés, jog, biotechnológia, környezetgazdálkodás, minden ami mezőgazdaság: Agrároldal.hu.
Az 1980-as évek közepéig folyamatosan nőtt az országos termésátlag és ezzel együtt az összes termés mennyisége is. A rendszerváltásig a termésátlagunk 6 t/ha körül állandósult. Az utóbbi másfél évtized szélsőséges időjárási viszonyok és az agrotechnikai hiányosságok miatt az országos termésátlag igen ingadozó (30-50%). Az elmúlt három év eredményei jól tükrözik ezt az időszakot. 2003-ban, aszályos évben, csak 3,99 t/ha volt az országos termésátlag, 2004-ben és 2005-ben pedig, a csapadékos évjáratnak köszönhetően, elérte a 7,1 és 7,7 t/ha-t.
A kukoricatermesztés eredményességét alapvetően befolyásolják az időjárási és a talajtani tényezők. Akkor járunk el helyesen, ha a termesztés során maximálisan figyelembe vesszük a termőhely adottságait, mivel ezek közvetlen hatással vannak a termés alakulására. Magyarország kedvező talajadottságokkal rendelkezik, viszont a talajaink tápanyagkészlete a műtrágya felhasználás visszaesése következtében folyamatosan csökkent.
Az 1991-s mélypont után az utóbbi években újra emelkedő tendenciát mutat a műtrágya-felhasználásunk. Sok helyen talajvizsgálatokra alapozott szakszerű tápanyag-gazdálkodást folytatnak, míg máshol teljesen elhanyagolják a tápanyag-visszapótlást. Magyarországon a kukorica termését az éghajlati tényezők közül leginkább a csapadék tenyészidőbeni mennyisége és eloszlása határozza meg.
A kukorica a talajjal szemben igényes, ezért a két legnagyobb területen termesztett növény közül (őszi búza, kukorica) általában a kukoricát termesztik a kedvezőbb adottságú talajokon. Jó terméseredményeket lehet elérni csernozjom talajokon, csernozjom dinamikájú réti, illetve barna erdőtalajokon. Az elmúlt néhány évben a jobb talajadottságokkal rendelkező megyékben, mint pl. Fejér, Tolna, Baranya valamint Hajdú-Bihar megyék, az országos átlagnál magasabb termést értek el mind aszályos, mind jó csapadékellátottságú évben.
Réti talajon szinte mindegyik hibrid termésátlaga meghaladta a 12 t/ha-t. A hibridek a legnagyobb termésüket (11,78-14,33 t/ha) 160-200 kg/ha N, 100-125 kg/ha P és 120-150 kg/ha K adagoknál érték el. A hibridek jobb tápanyagreakciója szintén a kedvezőbb csapadékellátottságnak, illetve a jobb talajadottságnak köszönhető. A műtrágyázatlan parcellák eredményeihez képest harmonikus tápanyagellátással kedvező évjáratban 6-7 t/ha terméstöbblet is realizálható.
Kedvező évjáratban is a jobb adottságú termőterületen értünk el nagyobb terméseket. 2003-as évhez hasonlóan a műtrágyázás hatékonysága szintén a réti talajon érvényesült jobban. Mint kísérleti eredményeink is bizonyítják, már kis adagú (N 40 kg/ha + PK-hatóanyag) műtrágyázással is jelentős termésnövekedés érhető el, a környezet károsítása nélkül.
Azokon a talajokon, melyeknek jók a fizikai-, kémiai tulajdonságaik, magas a tápanyagtartalmuk és megfelelő a tápanyag-szolgáltató képességük, várhatóan jobban érvényesül a kijuttatott műtrágya, és magasabb termések érhetőek el. Ezeken a területeken nagyobb trágyaadagok alkalmazhatóak évjárattól függően. Törekedni kell az optimális műtrágyadózis megválasztására, mivel a túltrágyázás nemcsak gazdasági szempontból, hanem környezetvédelmi szempontból is előnytelen, jobb és gyengébb adottságú területen egyaránt.
Különbséget kell tenni abban, hogy a talajok gyengébb adottsága az alacsony tápanyagtartalmából, vagy a kedvezőtlen fizikai-, kémiai tulajdonságaikból adódik. Azokon a talajokon, ahol csak a tápanyaghiány limitálja a termést, ott érdemes nagyobb adagok kijuttatása, viszont ahol a tápanyag felvétele akadályozott a talajból, ott a nagyobb adagú trágyázás termésnövelő hatása nem érvényesül, elegendőek a kisebb adagok is.
Jobb adottságú területeken (csernozjom, csernozjom dinamikájú típusos réti talaj), illetve tápanyaghiányos talajokon a kukorica számára 100-120 kg/ha N-, 75-90 kg/ha P- és 90-110 kg/ha K-hatóanyag elegendő évjárattól függően. Ezzel szemben a gyengébb termékenységű talajokon célszerű kisebb adagokat alkalmazni: 80-100 kg/ha N, 60-75 kg/ha P, 70-90 kg/ha K (2. táblázat). A kijuttatandó tápanyag mennyiségét az évjárat alakulása is meghatározza, szárazabb években az optimális mennyiséget érdemes csökkenteni.
A fenti műtrágyaadagot azonban az alábbi korrekciós tényezőkkel módosítani kell:
- a talaj AL-oldható, felvehető NPK tartalma,
- az elővetemény hatása (pl. lucerna elővetemény után csökkenthető a N, kukorica elővetemény után a kiadandó K mennyisége),
- a hibrid intenzitása,
- a szervestrágyázás ideje, mértéke.
Szeretné vállalkozását hatékonyan hirdetni? Szeretné, ha weblapja látogatottabb lenne? Online marketing tanácsadás, és hatékony online hirdetés az Agrároldal.hu szakértőitől! Kérje ajánlatunkat itt!
Forrás: Agrárágazat
