Az őszi és a tavaszi vetésű zöld szálastakarmányokon kívül a legtöbb gazdaságnak szüksége van csalamádéra vagy lédús takarmányra is, hogy zökkenőmentes legyen a folyamatos ellátása állatainak. Tehenészettel, növendékmarhákkal foglalkozó gazdaságban a silótakarmány is nélkülözhetetlen.
Az őszi és a tavaszi vetésű zöld szálastakarmányokon kívül a legtöbb gazdaságnak szüksége van csalamádéra vagy lédús takarmányra is, hogy zökkenőmentes legyen a folyamatos
ellátása állatainak. Tehenészettel, növendékmarhákkal foglalkozó gazdaságban a silótakarmány is nélkülözhetetlen.
Termőhelytől, a talaj kultúrállapotától, sőt a vetést nevelő esőktől is függ, hogy hol, mely növényekből választja ki azokat a növényeket, melyek leggazdaságosabbak és legmegfelelőbbek az adott gazdaságban.
A tömegtakarmányok területi igényét és évenkénti vetésváltását egyéb szántóföldi növénnyel meghatározza az is, hogy van-e legelő, s ha van is, milyen, mekkora területen, és mennyi zöldtakarmányt kell vetni, megtermelni.
A talajelőkészítés néhány szempontja
A legtöbb nyári takarmánynövénynek zölden az optimális feltakarmányozhatósága többnyire 2-3 hét, de növényfajtól függően ennél lehet - pl. kukorica csalamádéból - több is. Ez azt jelenti, hogy ennek megfelelően kell erre az időre a talajt előkészíteni és vetni, majd 2-3 hét múlva újból vetni ugyanazt a növényt vagy másikat, hogy biztosítva legyen a folyamatos zöldtakarmány ellátás.
Ehhez kell igazítani a talaj előkészítését, ami alapművelésből és magágy készítésből áll.
A vegetáció első felében, vagyis tavasztól az aratás befejezéséig az őszi szántás és a tavaszi simítózás jelenti az alapművelést, nedvességmegőrzést. Az aratás után sorra kerülő vetések pedig a másodvetések, melyek alá külön szempontok alapján készítjük elő a talajt.
A korai márciusi, vagy az áprilisi vetéshez a magágyat a tavaszi árpa, zab vagy napraforgó, kukorica stb. alá a szokásos módon készítsük elő. A májusi vagy a júniusi vetésig a gyommentesen tartás legyen a cél, sekély műveléssel, a talajfelszín azonnali zárásával.
Az aratás utáni másodvetésű zöldtakarmányok sikeres termesztéséhez a termőhelynek is meg kell felelnie, kivéve, ha öntözésre van lehetőség. A termőhellyel szemben támasztott feltételek a következők:
a., A talaj tegye lehetővé a magágykészítést a másodvetésnek. Hazánk időjárási viszonyai között gyakori, hogy a júliusi szárazság a gabona betakarítása után a jó magágykészítést megnehezíti, vagy gyakran akadályozza is, főleg a kötöttebb réti és szikes talajokon. Ezért a hagyományos magágykészítés helyett kötött talajon csak a minimális, a vetés sorait nyitó talajelőkészítést lehet választani, és csak ott, ahol jó a talaj kultúrállapota, és amely növények kevésbé igényesek a magágy iránt. Esőre várni a július elején vetendő másodnövények talajelőkészítésével kockázatos. Nem véletlen az, hogy régebben gabona után másodnövényeket elsősorban laza talajon és könnyű mezőségi talajokba vetették.
b., A talaj termékenysége és kultúrállapota.Termesztésükhöz a várható termésnek megfelelő adagú tápanyagot érdemes adni. Másodnövény termesztésével a talaj tápanyag-szolgáltató képessége a legtöbb takarmánynövény után még javul is. A másodvetésű növény a gyökereivel javítja a talaj fizikai állapotát, a beárnyékolás pedig talajbiológiai szempontból előnyös.
Nyáron a magágy készítése után is azonnal vessünk, mert ilyenkor a talaj gyorsabban szárad. Kivétel ez alól az olajretek és a mustár, melyeket augusztus első felében kell csak vetni, mert napszak érzékenységük miatt csak így hoznak nagy vegetatív tömeget.
A tömegtakarmányok trágyázása
A korszerű trágyázás környezetet nem károsító és a termőréteg biológiai és agrokémiai állapotát is fenntartó módszere az alábbiakból tevődik ki:
- Ismerni kell szántóföldünk talajának felvehető tápanyag készletét és termőképességét.
- Évente 5 fő tápanyag közül adjunk legalább annyit a nitrogénből (N), foszforból (P2O5) és káliumból (K2O), mint amennyit a növény azon a táblán a várható betakarított terméssel fel is vesz (1.sz. táblázat).
- A talaj mésztartalmának fenntartásához 4-5 évenként gondoskodjunk mésztrágyázásról, mert a zöldtakarmányokban a mészhiány az állatok anyagcserezavarát idézheti elő.
- Magnézium hiányos takarmány főleg savanyú, laza talajokon fordul elő, amit magnéziumtartalmú kálisó használatával pótoljunk.
A zöld tömegtakarmányok minél nagyobb termése érdekében hajlunk arra, hogy a szükségesnél nagyobb mértékben növeljük meg a nitrogén adagját. A nitrogén műtrágyából 15-25%-nál többet kiadni kockázatos, mert gyakori a nitrát felhalmozódás a növényekben, ami nemcsak káros, hanem kockázatos is lehet.
A terméshez szükséges műtrágyák adagja a szántó termőhelyi besorolásának és tápanyag-ellátottságának ismeretében szakszerűbben megállapítható, mint a fentiekben leírtak. Gazdálkodást új területen kezdőnek érdemes szaktanácsadóhoz fordulni. A tápanyagok arányának és mennyiségének ismeretében gazdaságosabb, környezet- és talajkímélőbb lesz trágyázásunk.
Istállótrágyázott növény után a takarmánynövény alá kevesebb műtrágyára van szükség. Ezzel nemcsak javítjuk talajunk termőképességét, de ezután vetett növényünk termésbiztonsága is javul.
Csalamádék és másodvetésű szálasok
A kukorica, a cukorcirok és a napraforgó dupla, vagy háromszoros gabona sortávolságra való vetését csalamádénak nevezzük. Lehetőség szerint válasszunk jobb vízháztartású talajokat. Szélsőségesebbre fordult időjárásunk miatt érdemes a csalamádék vetésterületét 10-20%-kal növelni. A felesleg kisebb baj, mint a takarmányhiány (2.sz. táblázat).
A másodvetésű szálasoknál vegyük figyelembe a talajelőkészítésnél leírtakat. A másodvetésű szálasokkal számolhatunk úgy is, hogy a talajvédelmet is szolgálják, besegítenek a zöld- és silótakarmány-ellátásban, vagy legeltethetők juhokkal is, mint az olajretek, vagy a fehérmustár. (3.sz. táblázat)
Lédús takarmánynövények
A takarmányrépák a tarlórépával és takarmány-sárgarépával együtt, valamint a takarmánytökkel és takarmánykáposztákkal csak kevés helyen kapnak szerepet a nagy állatlétszámú tehenészetek vagy sertéstelepek takarmányozásában.
Jelentőségüket és előnyeiket tekintve bizonyos értelemben érthető a szerepük, mégis időszerű lenne a nagy gazdaságokban is termeszteni, és takarmányozásra újra bevezetni ezeket a növényeket. (4.sz. táblázat)
A kistermelőknél, de nagyobb családi gazdaságokban is egyre nagyobb mértékben látható takarmányrépa és takarmánytök. Dunántúlon a tarlórépa, lovakat tenyésztőknél a takarmány-sárgarépa. A takarmánykáposztának előnyeivel és hasznával pedig nem számolunk eléggé.
Siló takarmánynövények
A legtöbb gazdaság a kukoricát tekinti egymagában vetve silótakarmánynak. Az is gyakori, hogy szemes hibridet vetnek silózás céljára, pedig kiváló silóhibridek vannak forgalomban.
Másik oldala a termesztésnek, hogy társításukat az egyéb növényekkel (5.sz. táblázat) gyakran mellőzik, hivatkozva a drága vetőmagárra. A siló beltartalmi értékében viszont ez bőségesen megtérül.
1. táblázat. A zöldtakarmányok 1 t tömegével felvett tápanyagok
| Növény | N | P2O5 | K2O | CaO | MgO |
| Zabosbükköny zöld | 2,5 | 1,2 | 3,5 | 1,1 | 0,6 |
| Moharfélék zöld | 3,1 | 1,3 | 3,4 | 1,5 | 0,4 |
| Réparepce | 2,5 | 1,5 | 3,9 | 2,0 | 0,7 |
| Facélia | 2,3 | 1,5 | 3,2 | 1,0 | 0,4 |
| 2,6 | 1,2 | 3,5 | 1,0 | 0,5 | |
| Takarmányrepce | 2,8 | 1,3 | 3,4 | 1,1 | 0,6 |
| Olajretek zöld | 2,9 | 1,6 | 3,2 | 2,8 | 0,6 |
| Fehérmustár zöld | 2,6 | 1,9 | 3,7 | 2,5 | 0,5 |
| Kukoricacsalamádé | 2,9 | 1,2 | 3,0 | 1,3 | 0,2 |
| Napraforgó csalamádé | 2,8 | 1,3 | 3,1 | 1,3 | 0,3 |
| Takarmányrépa | 3,7 | 1,7 | 5,5 | 4,2 | 1,2 |
| Murokrépa | 4,0 | 1,5 | 5,0 | 3,6 | 1,0 |
| Tarlórépa | 3,2 | 1,5 | 3,9 | 3,0 | 0,6 |
| Takarmánytök | 3,6 | 1,8 | 4,9 | 4,0 | 1,2 |
| Takarmánykáposzta | 3,8 | 1,5 | 4,8 | 3,8 | 0,9 |
| Silókukorica | 3,5 | 1,5 | 4,0 | 2,0 | 0,7 |
| Silócirok | 3,1 | 1,4 | 3,2 | 1,5 | 0,5 |
2. táblázat. Csalamádék
| Növény | Vetésidő | Csíra db/m2 | Termés t/ha | |
| Kukorica | IV.15-VII.15. | - 30-40 | címerhányás után | 18-25 |
| Cukorcirok | V.1-VII.15. | - 40-50 | 100-120 cm-es zöldbugós | 10-20 |
| Napraforgó | IV.25-VII.20. | - 35-45 | tányérkezdemény | 10-18 |
| Borsós-kukorica | IV.15-VII.15. | borsó 60 kuk. 30 | címerhányás kezdetén | 24-38 |
| Lóbabos-kukorica | IV.10-VI.15. | lóbab 30 kuk. 20 | címerhányás kezdetén | 18-35 |
| Szudáni füves-kukorica | IV.25-VII.5. | szud. 100 kuk. 25 | címerhányás kezdetén | 15-40 |
| Borsós-napraforgó másodvetésű | III.25-VII.10. | borsó 60 n.for. 35 | tányérkezdemény | 24-35 15-22 |
| Napraforgós-c.cirok | V.1-VI.10. | n.for. 20 cirok 30 | tányérkezdemény | 15-25 |
3. táblázat.
Másodvetésű szálastakarmányok
| Növény sortáv. | Vetésidő | Csíra/ha | Zöld t/ha | |
| Takarmányrepce | VI.1-VIII.10. | 2.200.000 | 10-25 | VIII.1-től |
| VI.5-VII.10. | 1.500.000 | 15-30 | VIII.10-től | |
| Borsós tak. repce | VII.20-VIII.10. | bo. 500.000 re. 2.000.000 | 17-22 | X.1-től |
| Facélia | V.1-VII.30. | 5.000.000 | 20-40 | VII.1 5-től |
| Perzsahere | VII.10-20. | 8.000.000 | 5-16 | X.1-től |
| Keszthelyi kev. rozs káposztarepce | VIII.1-10. | ro. 2.000.000 re. 4.000.000 | 12-18 | X.15-től nyári vetésű |
| Olajretek | VIII.1-15. | 2.000.000 | 10-40 | X.1-től |
| Fehérmustár | VIII.1-15. | 2.000.000 | 10-35 | X.1-től |
4. táblázat. Lédús takarmányok
| Növény | Vetésidő | Tőszám/ha | Sortáv. cm | Betakarítás | Termés t/ha |
| Takarmány répa | IV.10-30. | 70.000 | 45 | október levél áttetsző | 40-80 |
| Murokrépa Takarmány sárgarépa | IV.10-VII.10. | 250.000- 400.000 | 30-36 | augusztus-október | 5-80 |
| Tak.tök | IV.25-V.10. | 17.000 | 120-140 | héj kemény szept.-okt. | 20-80 |
| Tak.káposzta | IV.15-VII.15. | 35.000 | 70 | októbertől -13 oC-ig | 20-100 |
| Tarlórépa | VII.1-20. | 150.000 | 30-36 | szeptember- október | 20-40 |
5. táblázat. Silótakarmányok
| Növény | Vetésidő | Csíra db/m2 | Sortáv. cm | Betakarítás | Termés t/ha |
| Kukorica | IV.15-V.15. | - 5,5-10 | 70 | viaszéretten | 18-50 |
| Cukorcirok | V.1-15. | - 20-30 | 50-60 | tejesérésben | 15-40 |
| Kukorica + c.cirok | V.1-15. | kuk. 55-80 c.cir.55-80 | 2-2 sor 70-70 | viaszérésben | 20-45 |
| Szójás-kukorica | IV.20-V.10. | szója 25 kuk. 5,5-8 | 70 | viaszérés kezdetén | 30-40 |
| Szójás-c.cirok | V.1-10. | szója 25 c.cir. 30 | 5-60 | tejesérésben | 15-40 |
(Források: Antal J.: A tömegtakarmányok termesztésének helyzete in MTA II. Növénytermesztési Tudományos Napok. 2002. 291-298 o. Budapest ISBN 963 472 642 9;
Agrofórum 2001 12:11:21-23; Növénytermesztők zsebkönyve III. kiadás Mezőgazda Kiadó Budapest)
Forrás: Agrárágazat
