Az egész világon és Magyarországon is találkozhatunk egyre többször erdőkben, patakpartokon, hegyoldalakban és még műemlékeken is az emberek által készített jópofának tűnő kőhalmokkal. Azonban arra senki nem gondol, hogy ez az ártatlannak vélt kis játék hatalmas gondokat is okozhat!
A kőrakás eredete
Sajnos egyre nagyobb divatnak örvend a kövek egymásra pakolása, szinte mindenhol lehet találkozni ilyen építménnyel. Korábban ez nem így volt, a kőrakásoknak még jelentéssel bírtak. Hagyományos funkciójuk az volt, hogy rossz látási viszonyok között, illetve olyan helyen is mutassák az utat, ahol nem látható jelzés. Ezek a kőrakások nagyon fontosan voltak ott, ahol nem volt jelzett turistaút. Érdekesség, hogy az Alpokban és a Pireneusokban a kőrakások mind a mai napig az egyetlen útjelzőnek számítanak sok helyen. A hangulatos kis kőrakások egyébként sokak számára a buddhizmus nyugalmát jelentik, de a világ számos pontján emelnek ilyen építményt valamilyen kultikus vagy gyakorlatias céllal.
A kőrakások kultikus ereje
A kőrakásoknak régiónként eltérő kultikus szerepük van, de az igaz, hogy leginkább a távol-keleti kultúrához kapcsolhatók, itt találkozhatunk velük a legtöbbször kertekben illetve szentélyek környezetében. Ezek a kőrakások sírokat is jelölhetnek, ugyanakkor legendák is fűződhetnek hozzájuk. A köveknek sokak szerint mágikus erejük van, érdekesség, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a kövek spirituális ereje miatt kurzusokat, és kőrakó bajnokságokat is rendeznek. Manapság nem csak az Egyesült Államokban, hanem a világ összes pontján úgy gondolják az emberek, hogy a kőrakásoknak mélyebb jelentésük van, a veszély pedig pont ebben rejlik…
Ne emelj kőrakásokat!
A világon nagyon sok helyen okoznak gondot a százával, vagy ezrével épített kőrakások, ennek pedig több oka is van. Az építők nem kímélnek semmit, sok ezeréves, kiemelt történelmi-régészeti jelentőségű helyszínekről is képesek elvenni a szükséges köveket. Norvégiában például az évszázados rénszarvastenyészet falaiból építettek kőrakásokat az emberek. A másik ok az, hogy félrevezetjük azokat a túrázókat, akik még a mai nap is alkalmazzák a kőrakásokat tájékozódásra.
A harmadik érv a kőrakás ellen pedig az, hogy a legtöbb helyen ezek a kövek rengeteg állatnak és növénynek ad védelmet. Egyes élőlényeknek az életterét rombolhatjuk szét azzal, hogy a köveket elmozdítjuk a helyükről. A kőrakásoknak eszméletlen nagy természetromboló hatása van, amire szinte senki sem gondol. A kövek között gyíkok, pókok, rovarok élnek, a patakok partjain rákok, halivadékok, szitakötőlárvák, ebihalak és számtalan más állat lel védelemre a kövek által, őket veszélyeztetitek, ha kőrakásokat építettek. Mérlegeljetek egy kicsit, valóban megéri?
Szoktál építeni ilyen kőrakásokat?
