Nagyon kedvez az időjárás az őszi vetésnek országszerte. A vetési munkálatokat már nagyrészt el lehetett végezni, a mostani csapadékos idő pedig kedvez a növényeknek. A gabonafélék fejlettsége megfelel az ilyenkor elvárható szintnek, a kultúrák megfelelő fejlettségi állapotban tudnak kitelelni.
Úgy tűnik, nem lesz panasz az őszi vetésre idén. Szeptember végétől a kedvező időjárásnak köszönhetően a gazdák viszonylag jó minőségben el tudták végezni a talajmunkákat, megfelelő minőségű magágyat tudtak készíteni. A gabonafélék fejlettsége megfelel az ilyenkor elvárható szintnek, a kultúrák megfelelő fejlettségi állapotban tudnak kitelelni – adott tájékoztatást az elmúlt hetekben földbe került vetés állapotáról Kiss Róbert, a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának vezetője.
Lapozz tovább, ha kíváncsi vagy a részletekre!
Az őszi munkák végéhez közeledünk, s egyéntől függ, kit hogyan érintett az elmúlt hetek csapadéka – mondta el Rigó András, aki Szolnok határában összesen több mint háromszáz hektáron gazdálkodik. – Akinek már földben volt a gabonája, az örült neki, aki még vetni akart, az persze kevésbé. Összességében azonban jól alakult az idei esztendő, a termésátlagokkal sincs baj. Legfeljebb a nyomott árak veszik el egy kissé a kedvünket. A legtöbb gazdának sem tárolókapacitása, sem anyagi lehetősége nincs rá, hogy betárolja a termést, várva az esetleges jobb árra, így kénytelenek vagyunk megbékélni a mostani lehetőségekkel.
A biztató őszi vetéskép még nem garantálja, hogy valóban jó legyen a termés jövőre, hiszen a mezőgazdaság mindig időjárás függvénye. Így a tavaly őszi vetés is viszonylag jól telelt, ám az előző év márciusával szemben – amikor mindössze 1,17 mm csapadék esett átlagosan – 2013-ban a megye területén márciusban 108,63 mm csapadék hullott, ami közel négyszerese a sokévi havi átlagnak. Ennek köszönhetően közel negyven ezer hektárt borított belvíz áprilisban. Az ilyenkor időszerű talaj-előkészítési, valamint vetési munkálatok elmaradtak, több heti késéssel indulhattak csak meg. A tavaszi vetési munkák ezért kora nyárig eltartottak Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Az idén tavasszal – egy átlagos évhez hasonlóan – mintegy 150 ezer hektáron került vetőmag a talajba, a főbb tavaszi vetésű növények közül tavaszi árpából 4189 hektár, zabból 3751 hektár, míg magborsóból 985 hektárnyit vetettek el a gazdák. Kukoricát 42 ezer 57 hektáron, míg napraforgót 70 ezer 426 hektáron vetettek idén nyáron.
Az őszi árpa és az őszi búza érését a június második felétől tapasztalt rendkívül száraz és meleg időjárás felgyorsította. Megyénkben a gazdaságok az őszi árpa és az őszi búza betakarítását június végén, Péter-Pál nap környéki időpontban kezdték el – tette hozzá Kiss Róbert igazgató, amikor a nyáron tapasztaltakról kérdeztük.
Az optimális időben, jó magágyba vetett napraforgók fejlettsége igen jó volt, ám a későn vetett állományok elmaradtak a kívántaktól. Ugyanígy a megfelelő időben vetett kukorica vetések június közepén igen jó képet mutattak, ám az akár négy-öt héttel később vetett területeken kikelt kukorica állapota elmaradt az ideálistól. Szeptember elején az őszi betakarítású növényi kultúrákban az augusztus végéig tartó szárazság és a mellé párosuló nagy hőség már látható jelét adta annak, hogy terméskiesésre lehet számítani. A tavaszi elhúzódó vetés és hűvös időjárás következtében a kapás növények nagy különbségeket mutattak fejlettségben. Megyénkben a takarmányozási célú szemes kukorica 41 ezer 447 hektáros betakarításra váró területének döntő részén befejeződtek a munkák. A termésátlag 4,3 tonna/hektár, amely ugyan szinte duplája az elmúlt évi termésátlagnak, de elmarad attól a szinttől, amit a kukorica-hibridek optimális időjárás mellett produkálni képesek.
SZOLJON/AgroLine
Forrás: EU-Info
