A későn érkező tavasz és a sok csapadék miatt akár egyharmadával csökkenhet a borsó és az árpa vetésterülete, a kukoricáé pedig országosan 5 százalékkal kisebb lesz.
A márciusi hideg és a sok csapadék miatt egyes növények vetése több hetet is késett. A tavaszi árpa és a borsó esetében csak a tervezett mennyiség kétharmadát sikerült elvetni, a többit pedig már lehetetlen pótolni, mivel a föld felszínén nagyjából 20 centiméter mélységig száraz a talaj, viszont alatta még mindig a belvíz akadályozza a munkálatokat.
A tartós hideg elmúltával hirtelen jött, erős felmelegedés eltérően hatott az ország különböző részein. Csongrád, Békés, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében jelentős problémákkal küzdenek a gazdálkodók. Nem csak a belvízzel borított területeken okozott gondot a csapadék. A nagyon átvizesedett talajba például lehetetlen elvetni a kukoricát. Más, könnyebben művelhető területeken azonban lassan sikerül behozni a lemaradást. A Dunántúlon sikerült gyors ütemben elvégezni a tavaszi munkálatokat, sőt a belvizesedésre kevésbé hajlamos alföldi területeken is sikerül lassan ledolgozni a késedelmeket.
Azok a területek, melyeken sokáig víz állt, rossz minőségűvé váltak, és igen nehéz vele bármit is kezdeni. A még nem teljesen kiszáradt, rossz minőségű talajt nem érdemes forgatni, viszont elég lassan szárad ahhoz, hogy mélyebben meg lehessen művelni. Sok gazda nehéz gépekkel gyanútlanul rámegy a földekre, de a gépek tengelyig megrekednek a felszín alatt még ragacsos, malterszerű földben.
Ahol már lehetetlen időben elvetni a kultúrát, ott kénytelenek lesznek alkalmazkodni a gazdák a helyzethez és szántóföldi kultúrát kell váltani. Például a most éppen aktuális kukorica vetése helyett gyakori alternatíva lehet a napraforgóra történő átállás. Valószínűleg sokan fogják ezt a lehetőséget választani, mivel a napraforgó igen jól tűri a kései vetést is.
A gazdáknak idén mélyen a zsebükbe kell nyúlni a növényvédőszerek terén. Az elhúzódó csapadékos tél miatt olyannyira átnedvesedtek a talajok, hogy igen nagy az esély a különböző gombás megbetegedések elburjánzására. A gombásodás elleni szerek ma már megbízhatóak és hatékonyan alkalmazhatóak, azonban várhatóan még így is jelentős költségnövelő tényező lesz a gazdaságok számára.
