A keserű uborka az álcázás mestere. Úgy néz ki, mint a ropogós, enyhén édes lenne, amelyeket azonnal meg akarsz enni, de ha egyszer beleharapsz, a keserűséget lehetetlen kihagyni. A tudósok azonosították, mitől keserű az uborka és miért alakul ki ez a kellemetlen íz. Miután megértetted az okokat, könnyen megakadályozhatod, hogy a keserű uborka íze tönkretegye a következő nyári salátát.
Sok uborka tökéletesen finom, míg mások, néha még ugyanazon a száron, keserűek. Ennek oka a cucurbitacin szerves vegyület. A keserű uborka gyümölcsében nagy mennyiségű cucurbitacin található. Minden uborkanövény tartalmaz cucurbitacint, de az otthoni kertekben termesztett uborkákban általában nagyon kevés a kemény vegyszer. Leginkább a szárukban, leveleikben és gyökereikben található, ahol hasznos lehet a kártevők, például az uborkabogarak elriasztásában.
A Cucurbitacin stresszes termesztési körülmények között vándorol a zöldségbe. A zöldség szárvégéről belépve a keserű vegyület nem terjedhet át az egész uborkán, ez magyarázza, hogy a zöldség fele – a szár vége – keserű, a többi zöldség pedig tökéletesen ízletes. Az uborka héja gyakran több keserű anyagot tartalmaz, mint a hús. A héj eltávolítása segít eltávolítani a keserű íz nagy részét is.
Egyes uborkafajták természetüknél fogva hajlamosabbak a keserűségre, mint mások. A növénynemesítők a növényi részekben és szárban elterjedt cucurbitacin mennyisége alapján választottak ki új fajtákat. Az alacsonyabb cucurbitacin-tartalmú növények kevésbé valószínű, hogy keserűvé válnak kedvezőtlen növekedési körülmények között. A népszerű és könnyen megtalálható, nem keserű fajták közé tartozik a 'Carmen', 'County Fair', 'Diva', 'Green Knight', 'Sweet Slice', Sweet Success' és 'Tasty Green'.
Az uborka nagyobb valószínűséggel keserűvé válik száraz körülmények között. A cucurbitacin vegyület felhalmozódik a növényben, miközben az nehezen fejlődik. Idővel a cucurbitacin eljut a zöldséghez, hogy keserű uborkát hozzon létre. Ha kevés a természetes csapadék, mélyen öntözd be a növényeket, hogy hetente összesen 4 cm vizet kapjanak. Törekedj az öntözésre reggel vagy késő délután, hogy a lombozat gyorsan kiszáradjon. A gombás betegségek nagyobb valószínűséggel alakulnak ki a hosszú ideig nedvesen maradó lombozaton.
Teríts egy 5 cm vastag réteg aprított kérget, szalmát vagy levágott füvet talajtakaróként a növények tövébe, hogy segítsen megőrizni a talaj nedvességét és a mérsékelt talajhőmérsékletet. Az aszálytól a melegen át a hidegig terjedő stresszes termesztési körülmények keserű uborkát okozhatnak. A talajtakaró gátat hoz létre a talaj nedvességveszteségének korlátozása érdekében a száraz körülmények ellen. Egy 5 centis talajtakaró réteg is szigeteli a talajt: a talajtakaró szigetelő ereje mérsékli a hőmérsékleti ingadozásokat a növény gyökérzónájában, ami segít megelőzni a keserű uborkát.
A néhány hetente történő magvetés művészete remek trükk a keserű uborka ellen. A kemény növekedési körülmények, mint például a szárazság vagy a túlzott hideg vagy meleg, általában csak egy-két hétig tartanak. Ha kéthetente uborkát vetünk késő tavasszal a nyár közepéig, akkor valószínűleg sok olyan termés érik, amely a természet kihívásai előtt vagy után érik be. Például, ha az egyik vetést hőség és keserűség sújtja, a néhány héttel később, amikor a hőség elmúlik, a növény valószínűleg édes, ropogós uborkát hoz.
Ha keserű uborkával van dolgod, ne feledd, ez is el fog múlni. Általánosságban elmondható, hogy amint a nehéz termesztési körülmények lecsillapodnak, az újonnan termő uborka kellemes ízű lesz és csodás kiegészítője lehet a következő görög salátának, szendvicsnek vagy uzsonnás tálcának.
Az uborka az egyik legkedveltebb kerti növény, amely frissességével és ropogós textúrájával minden salátát feldob. Ahhoz azonban, hogy az uborka valóban a legszebb és legfinomabb legyen, néhány extra gondoskodásra van szükség. Íme néhány bevált tipp, amel...
Az uborka az egyik legkedveltebb nyári zöldség, frissítő íze és ropogós állaga miatt szinte elengedhetetlen a kerti salátákban és savanyúságokban. Azonban sok kertész találkozik azzal a bosszantó problémával, hogy az uborkája nem terem úgy, ahogy várná. M...
Az uborkaperonoszpóra (Pseudoperonospora cubensis) az uborka egyik legjelentősebb betegsége, amely súlyos károkat okozhat a termésben. Az első észlelések 1886-ban Kubában történtek, majd az 1900-as évek elején Európában is megjelent. Magyarországon 1903-b...