Tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,tekintettel a gabonafélékben, illetve azok felületén található peszticid-szermaradványok megengedett legmagasabb mértékének meghatározásról szóló, 1986. július 24-i 86/362/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 10. cikkére, tekintettel az állati eredetû élelmiszerekben, illetve azok felületén található peszticid-szermaradványok megengedett legmagasabb mértékének meghatározásáról szóló, 1986. július 24-i 6/363/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 10. cikkére,
tekintettel az egyes növényi eredetû termékekben – többek között a gyümölcsökben és zöldségekben –, illetve azok felületén található peszticid-szermaradványok megengedett legmagasabb mértékének meghatározásáról szóló, 1990. november 27-i 90/642/EGK tanácsi irányelvre
(3) és különösen annak 7. cikkére, mivel:
(1) Az amitráz elnevezésû meglévő hatóanyagot a 2004/141/EK (4) bizottsági határozat értelmében nem vették fel a 91/414/EGK irány- elv (5) I. mellékletébe. Az említett határozat előírja, hogy az ezt a hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek használata a Közösségben a továbbiakban nem engedélyezett, kivéve bizonyos korlátozott számú felhasználási területet, amelyeken jelenleg nincs más lehetőség (nem helyettesíthető alkalmazások).
(2) Az (1) preambulumbekezdésben említett bizottsági határozat fokozatos megszüntetési időszakot engedélyezett, ezért helyénvaló, hogy a Közösségben az érintett anyag használatának tekintetében fennálló tilalomra alapozott maximális szermaradványérték csak az anyagra vonatkozó fokozatos megszüntetési időszak leteltével alkalmazható.
(3) Az állatgyógyászati felhasználásból eredő szermaradványok tekintetében az amitráz maximális szermaradványértékeit az állati termékek vonatkozásában a 2377/90/EK tanácsi rendelet (6) keretében határozták meg. A fent említett maximális szermaradványértékeket helyénvaló ebben az irányelvben figyelembe venni.
(4) A közösségi maximális szermaradványértékeket és a Codex Alimentarius (7) által javasolt értékeket hasonló eljárásokat követve értékelték és állapították meg. Az amitrázra vonatkozóan a Codex-ben korlátozott számú maximális szermaradványérték szerepel. Az ezen irányelvben megállapított maximális szermaradványértékek meghatározása során a fent említett maximális szermaradványértékeket figyelembe vették. A közeljövőben visszavonásra javasolandó Codex maximális szermaradványértékeket nem vették figyelembe. A Codex maximális szermaradványértékek alapján meghatározott maximális szermaradványértékeket a fogyasztók számára jelentett kockázat szempontjából értékelték, a fogyasztók szempontjából kockázat nem áll fenn.
(5) Annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók ne legyenek kitéve a növényvédő szerek tiltott használatából eredő szermaradványok hatásának, a maximális szermaradványértékeket a vonatkozó termék/peszticid kombinációkra az analitikailag kimutatható legalacsonyabb értéken kell meghatározni.
(6) Ezért az amitráz használata miatt keletkező, a 86/362/EGK, a 86/363/EGK és a 90/642/ EGK irányelvek mellékleteiben szereplő peszticidmaradványok közül több módosítása szükségessé vált az ezekre vonatkozó használati tilalom megfelelő felügyeletének és ellenőrzésének, valamint a fogyasztók védelmének érdekében.
(7) A 86/362/EGK, a 86/363/EGK és a 90/642/ EGK irányelv vonatkozó mellékleteit ezért ennek megfelelően módosítani kell.
(8) Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével, elfogadta az irányelvet.
37/2005. (IV. 27.) FVM RENDELET a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet módosításáról
A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény 65. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapjána következőket rendelem el:
1. §
A növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001.
(I. 17.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §- a a következő 33-36. pontokkal egészül ki:
„33. Belépési hely: az a hely, ahol a növények, növényi termékek és egyéb anyagok először lépnek az Európai Közösség (a továbbiakban: Közösség) vámterületére; légi szállítás esetén a repülőtér, tengeri vagy folyami szállítás esetén a kikötő, vasúti szállítás esetén a vasútállomás, más szállítás esetén pedig a Közösség határának átlépési helye szerint illetékes vámhivatal.
34. Rendeltetési hely: a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, a Bizottság 1993. július 2-i 2454/93/EGK rendelete (a továbbiakban: 2454/93/EGK rendelet) 340b. cikkének (3) bekezdésében meghatározott hely.
35. Szállítmány: egy vagy több tételből álló, a vámeljáráshoz vagy más eljáráshoz előírt egyetlen okmánnyal (növényegészségügyi bizonyítvány, más okmány vagy jelölés) kísért árumennyiség.
36. Közösségi tranzit: vámfelügyelet alatt álló áruk továbbítása a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, a Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendeletének (a továbbiakban: Közösségi Vámkódex) 91. cikke szerint, a Közösség vámterületének két helye között.”
2. §
(1) Az R. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A növény egészségügyi feladatok körébe tartoznak a zárlati károsítók, a vizsgálatköteles nem zárlati károsítók vagy egyéb okból hatósági ellenőrzés alá vont károsítók természetes, valamint a növény, a növényi termék és az egyéb anyag (a továbbiakban: vizsgálatköteles áru) forgalma útján, illetve egyéb módon történő ki- és behurcolásának, megtelepedésének és terjedésének megelőzését szolgáló intézkedések, valamint a kártétel megszüntetésére alkalmas hatékony eljárások alkalmazása, valamint az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének Nemzetközi Növényvédelmi Egyezménye (a továbbiakban: ENSZ FAO Növényvédelmi Egyezmény) alapján a növényegészségügyi bizonyítvány, a re-export növényegészségügyi bizonyítvány vagy ezek elektronikus változatának kiállítása.”
(2) Az R. 2. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A növényvédelmi hatóság e rendeletben meghatározott feladatai teljesítése során köteles együttmûködni a hazai és más tagállami növényegészségügyi és vámhatóságokkal.
(5) A növényvédelmi hatóság és a vámhatóság közötti együttmûködés részletes feltételeit a minisztérium és a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága által megkötött megállapodás tartalmazza.”
3. §
Az R. 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nem kell alkalmazni az (1) és (2) bekezdésben írt rendelkezéseket abban az esetben, ha a) a nem ültetésre szánt növény az 1. számú melléklet A. részében, illetve a 2. számú melléklet A. részében felsorolt károsítóval csupán csekély mértékben fertőzött, vagy b) az ültetésre szánt növényeknek a 2. számú melléklet A. részének II. szakaszában felsorolt károsítóira megállapított megfelelő toleranciák esetében, amelyeket előzőleg a tagállamok növényegészségügyi hatóságaival egyetértésben és a megfelelő károsító veszélyesség elemzés alapján választottak ki.”
4. §
Az R. 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A vámhatóság a 4. számú mellékletben meghatározott vizsgálatköteles áru behozatalakor haladéktalanul értesíti az illetékes Szolgálatot, és annak intézkedéséig a szállítmányt feltartóztatja.”
5. §
Az R. 5/B. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A vámalakiságok elvégzésekor a harmadik országból érkező, a 6. számú melléklet B. részében fel nem sorolt növényekből, növényi termékekből és egyéb anyagokból álló szállít- mányokat vagy tételeket növényegészségügyi vizsgálatban kell részesíteni, amennyiben feltételezhető, hogy a szállítmány vizsgálatköteles terméket tartalmaz. Amennyiben a vámellenőr-és során megállapítják, vagy alapos gyanúja merül fel annak, hogy egy harmadik országból érkező szállítmány vagy tétel a 6. számú melléklet B. részében, vagy a 4. számú mellékletben felsorolt, be nem jelentett növényekből, növényi termékekből és egyéb anyagokból áll, vagy azokat tartalmazza, akkor a vámhatóság a Szolgálatot haladéktalanul tájékoztatja.”
6. §
Az R. 14. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A Magyarországon nem honos, az 1-2. számú mellékletben fel nem sorolt károsítók megjelenéséről, illetve annak gyanújáról, a tervezett vagy megtett növényegészségügyi intézkedésekről a minisztérium haladéktalanul írásban értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot, valamint a vonatkozó nemzetközi szerződésekben foglaltaknak megfelelően a meghatározott szervezeteket és intézményeket. Az intézkedések a Bizottság döntéséig foganatosíthatók.
(5) A Magyarországon nem honos, az 1. szá- mú melléklet A. részének I. szakaszában és a 2. számú melléklet A. részének I. szakaszában felsorolt károsítók előfordulásáról, valamint az 1. számú melléklet A. részének II. szakaszában és a 2. számú melléklet A. részének II. szakaszában vagy a B. részében felsorolt károsítók Ma- gyarország területének olyan részén történő megjelenéséről, ahol azok korábban nem voltak jelen, a minisztérium értesíti a Bizottságot és a tagállamokat, valamint a vonatkozó nemzetközi szerződésekben foglaltaknak megfelelően a meghatározott szervezeteket és intézményeket
7. §
(1) Az R. 14/A. §-a (2) bekezdésének b)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Védett zónának minősül minden olyan terület, ahol] „b) fennáll a veszélye annak, hogy kedvező ökológiai feltételek esetén egyes károsítók bizonyos termékekben megtelepednek, annak ellenére, hogy ezek a károsítók nem honosak vagy még nem telepedtek meg az Európai Unió területén; egy károsítót akkor kell egy területen megtelepedettnek tekinteni, ha ismert, hogy az ott előfordul, és ha e területen a károsító mente- sítésre nem tettek hatósági intézkedéseket, vagy ha a megtett intézkedések legalább két egymást követő éven át hatástalannak bizonyultak.”
(2) Az R. 14/A. §-a a következő (8) bekez- déssel egészül ki:
„(8) Amennyiben a védett zóna területén megjelenik az a károsító, amelyre a védett zónát elismerték, a minisztérium a károsító megjelenéséről, a mentesítési program végrehajtásáról és annak eredményéről írásban tájékoztatja a Bizottságot.”
8. §
(1) Az R. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Központi Szolgálat az 5. § (1) és (2) bekezdésében, valamint az 5/B. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott előírások alól kérelemre, rendkívüli esetben felmentést adhat, amennyiben a zárlati károsítók terjedésének veszélye nem áll fenn, és a növényt, növényi terméket vagy egyéb anyagot Magyarországgal határos harmadik ország határzónájában termesztik, állítják elő vagy használják fel, és a határzónához közeli magyarországi területre feldolgozás céljából kívánják behozni.”
(2) Az R. 15. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejûleg az R. 15. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Központi Szolgálat az engedélyt a vámhatóság véleményének beszerzése után határozat formájában adja ki, amelyben rendelkezik a vizsgálatköteles áru szállításával, fuvarozásával, tárolásával és felhasználásával kapcsolatos intézkedésekről.
(4) Az engedély hatálya alá tartozó árut kísérő okmányokon fel kell tüntetni az áru származási helyét.
(5) Az engedély kiadása után a Központi Szolgálat nyilvántartásba veszi a feldolgozás helyét és az azt végző természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adatait. Ezeket az adatokat rendszere- sen karbantartja és a Bizottság rendelkezésére bocsátja.
(6) Az engedélyt a vizsgálatköteles áru beléptetésekor a vámhatóság részére be kell mutatni.”
9. §
Az R. 36/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A növények, növényi termékek és egyéb anyagok vásárlói – mint a növénytermesztéssel hivatásszerûen foglalkozó végfelhasználók – kötelesek a növényútleveleket legalább egy évig megőrizni és hivatkozási számaikat nyilvántartásukban feltüntetni.”
10. §
Az R. 36/G. §-a a következő (2) és (3) bekez- déssel egészül ki, egyidejûleg az eredeti (2)–(8) bekezdés számozása (4)-(10) bekezdésre változik:
„(2) A Szolgálat az ellenőrzéseket feladatterv alapján végzi el. A szemlék, illetve az azt esetenként kiegészítő laboratóriumi vizsgálatok elvégzése után a Szolgálat a növényegészségügyi állapotot jegyzőkönyvben rögzíti, illetve az esetenként kiegészítő laboratóriumi vizsgálatok elvégzése után a laboratórium laboratóriumi bizonyítványt állít ki.
(3) Másik tagállamból származó növények, növényi termékek vagy más áruk feltartóztatása esetén a Központi Szolgálat a Szolgálattól kapott bejelentés alapján azonnal tájékoztatja a származási országot, valamint a Bizottságot a feltartóztatásról és a tervezett vagy foganatosított intézkedésekről.”
Forrás: EU Hírek
