Kerti mákot szeretnél ültetni, hogy csodálhasd a gyönyörű virágait? Vagy egyszerűen csak szeretnéd, ha a mákostésztádra kerülő apró fekete szemcsék a saját kertedből származnának? Esetleg házilag sütsz kenyeret-kiflit, és megszórnád egy kis – szintén házi – mákkal? Akármi is legyen az indíték, megmutatom, mire figyelj, ha kerti mákot szeretnél termeszteni!
A mák egy egyéves, lágyszárú, áttelelő faj, egyesek szerint Turkesztán hegyvidékéről származik, mások azt mondják, Kis-Ázsia volt az első hely, ahol megjelent.
A tavaszi mák egyedfejlődési időszaka 120-160 nap, míg az őszi máké 250-270 nap. A fejlődéséhez tavasszal mérsékelten meleg, csapadékos időjárás, később fokozatos felmelegedés és egyenletes csapadékellátottság szükséges. A virágképződése idején melegre és sok fényre van szüksége. A mák érzékeny az erős szélre, de a homokverés is komoly károkat tud benne okozni.
A mák vízigénye tenyészidőben 280-300 mm, a maximális igénye a tőrózsás állapotban, valamint az intenzív szárnövekedés idején van. A virágzást követően, ha túl sok nedvességet kap, akkor megállhat a növekedésben.
A mák a leginkább a semleges pH-jú talajt szereti, vagy az enyhén savas, de meszes alapkőzeten kialakult csernozjom és erdőtalajokat. Nem szabad gyenge homoktalajon termeszteni, vagy túl kötött réti talajon. Picike magja miatt a kikelés során nagyon érzékeny a talaj cserepedésére. A talaj, amiben mákot termesztesz, legyen mentes minden vegyszermaradványtól, és ne legyenek a közelében gyomnövények sem. Továbbá az olyan talajt is kerülni kell, ami acattal fertőzött.
Étkezési célra a nagy szemű, sötétkék színű termést adó fajtákat érdemes választani. Ellenben a gyógyszeripar azokat preferálja, melyek tokja sok alkaidot tartalmaz, ezeknek a magtermése is felhasználható étkezésre vagy olajnyerésre, de kevésbé keresettek, mert a szürkéskék mákszemek kisebbek.
Megkülönböztetünk őszi és tavaszi mákfajtákat, attól függően, melyiket mikor kell elültetni. Az őszi fajták a szeptemberi vetést követően tőrózsás állapotban telelnek át, ezeknek nagyobb a termőképessége és a kártevők is kevésbé károsítják. A tavaszi fajtákat február-március táját vetik el, és termőképességük kisebb, mint az őszi fajtáké.
A mák számára jó elővetemények a kalászos gabonák és a burgonya. Ha nagyobb a gyomosodási veszély, akkor lehet termeszteni repce, mustár, esetleg cukorrépa elővetemény után is. Semmiképpen ne legyen előveteménye a kukorica vagy a napraforgó, de az évelő pillangósok sem megfelelőek a fuzárium fertőzések miatt. Növényvédelmi okokból 4-6 év múlva következhet ismét a vetésváltásban.
A mák apró vetőmagja nagyon jó minőségű magágyat igényel, a középmély alapművelést lazítással lehet végezni. Kellően ülepedett, nedves talajállapot esetén a magágykészítés akár el is maradhat.
Az érett máktok fajtára jellemző szalmasárga vagy szürkéssárga színű, nyomásra roppan, a rekeszekben lévő szemek elérték a fajtára jellemző színüket. A betakarítás ideje július közepe - augusztus közepe. Kézi betakarítás történik házikertekben és morfingyártás esetén max. 10 cm-es szárhosszúsággal.
A téli borsó vetése izgalmas kertészeti projekt, amely lehetővé teszi, hogy a természet ritmusát követve már tavasszal az elsők között szüretelj friss, zsenge borsószemeket. Ha te is megpróbálkoztál ezzel a módszerrel, gratulálok, a nehezén már túl vagy! ...
A téli sarjadékhagyma (Allium fistulosum), vagy ismertebb nevén metélőhagyma, az egyik legpraktikusabb növény, amit kertben vagy cserépben nevelhetsz. Ez a strapabíró, évelő hagymafajta nemcsak jól tűri a hideg időjárást, hanem egész évben friss zöldet bi...
A gyümölcsfa ültetése ősszel bátran kivitelezhető, hiszen a talaj hőmérséklete még meleg, és a csapadékosabb idő kedvez az új hajtásoknak. De hogyan is láss hozzá? Milyen lépéseket érdemes követni, hogy a fiatal fa sikeresen megeredjen és a következő évek...