A ginzeng egy régóta ismert, csodálatos hatásokkal bíró növény, aminek a termesztésétől sokan félnek. Éppen ezért hoztam el nektek mostani írásomat, mindent megosztok veletek a ginzeng sikeres termesztéséről, tartsatok velem bátran!
A ginzenget (Panax) felhasználása az ókori Kínában kezdődött, így több ezer éves történelmet tudhat maga mögött. A hagyományos kínai orvostudományban a ginzengről úgy tartották, hogy energiát ad és segít a koncentrálásban, de használták vágyfokozóként, illetve a szorongás és a stressz enyhítésére is.
Ha mindez nem lenne elég, a hagyományos kínai orvostudomány szerint a ginzeng hosszabb életet és jobb egészséget kínál, miközben szabályozza a szervezet működését, serkenti az agyműködést, visszaállítja az életerőt, segít elkerülni a betegségeket és lassítja az öregedést. A ginzeng termesztése nem egyszerű feladat, ezért sok kezdő kertész nagy ívben kerüli is.
A ginzengnek rengeteg árnyékra van szüksége, és fontos számára az is, hogy mindig nyirkos maradjon alatta a talaj. Minél több közvetlen napfény éri, annál több vízre lesz szüksége. Ha mindez nem lenne elég, a ginzengnek akár 5-10 évre is szüksége lehet, hogy teljesen kifejlődjön és szüretelhetővé érjen.
Ez a növény továbbá nem szereti, ha más növényekkel kell versengnie a vízért és a tápanyagokért, ezért nagyon fontos, hogy minden gyomot azonnal eltávolíts mellőle, akár kerti ágyásban, akár egy cserépben termeszted. Ezeket a gyomokat némi talajtakaróval is le lehet fojtani. Íme egy átfogó útmutató a ginzeng termesztéséhez!
A ginzeng fajtái
Habár többféle ginzenget is megkülönböztetünk egymástól, ennek a növénynek két fő típusa van, amiket valódiaknak tekinthetünk: a „keleti” ginzeng (Panax) és az amerikai ginzeng (Panax quinquefolius). A keleti ginzenget, amit vörös, vagy ázsiai ginzengként is szokás emlegetni, évezredek óta alkalmazzák a hagyományos kínai gyógyászatban. Ez a hagyományos ginzeng Koreában, Kínában és Szibériában őshonos, habár vadon már szinte teljesen kihalt.
Ezzel szemben kereskedelmileg ipari mennyiségekben termesztik, de még így is nehéz tartani a lépést a kereslettel, ami meglehetősen drágává teszi a ginzenget. Az amerikai ginzeng Észak-Amerikában őshonos, és az Appalache-hegységben találkozhatunk vele. Persze ezt a fajtát is termesztik, első sorban az Egyesült Államokban és Kanadában. Az amerikai ginzenget a kínai gyógyászat „enyhe”, vagy „hűvös” jelzővel illeti, és első sorban nyugtató, stresszoldó hatása miatt használja.
Ezzel szemben a keleti ginzeng „forró”, hiszen serkentő hatása van. Több olyan „hamis” ginzeng (indiai, brazil, szibériai) is fellelhető a piacokon, amelyeket habár ginzengekként „reklámoznak”, valójában nem tartoznak a Panax családba, tehát nem valódi ginzengek. Most pedig nézzük, mit kell tudni a ginzeng termesztéséről, a következő oldalon folytatom!
Bosmin Kang képe a Pixabay -en.
