Az előző négy részben részletesen foglalkoztunk mind a függőleges (siló) tárolókkal, mind a vízszintes (csarnok) tárolókkal és az ezeknél alkalmazható tárolástechnológiákkal. Most a főbb tárolástechnológiák energetikai kérdéseit, a terményminőség megőrzésére gyakorolt hatásukat, valamint a különböző tárolástechnológiák főbb költség jellemzőit igyekszünk összefoglalni, tudva azt, hogy ezek a jellemzők nagyon sok tényezőtől függnek és csak tájékoztató értékűek lehetnek.
Nyolc technológiát hasonlítunk össze, ötöt az egyensúlyi nedvességtartalmú, vagy addig leszárított szemestermény tárolástechnológiák közül, és hármat a 16-20 % nedvességtartalmú, vagy addig leszárított termények tárolástechnológiái közül. Ezek gyakorlatilag lefedik a hazánkban kisebb-nagyobb elterjedettségű állagmegóvó technológiákat.
Az egyensúlyi nedvességtartalmú termények tárolástechnológiái
Az 1. jelű, légtér-szellőztetéses technológialényege abban van, hogy a tároló termény feletti légterének meghatározott hőmérsékletű, vagy relatív páratartalmú értékeinél a beépített légtérszellőztető rendszer automatikusan üzembe lép és átszellőzteti a légteret.
A gyártó előírásai szerint az automatikus légtérszellőztetés akkor indul el, ha a relatív páratartalom >75 % illetve, ha a belső légtér hőmérséklete <5oC, ami gyakorlatilag azt akadályozza meg, hogy a termény felszínén, illetve a tároló tetőzetére párakicsapódás ne történjen, ami a tárolt termény romlásának kiindulópontja. A terményréteg belsejében előforduló felmelegedéseket, az ebből adódó károsodásokat ez a technológia nem tudja megakadályozni, ezeket a problémákat ebben az esetben csak átforgatással lehet megszüntetni, ami a tárolókapacitás teljes kihasználtságát nem engedi meg. Ezért ilyen technológiával ellátott tárolókban gyakori a túlszárított 11-12 % nedvességtartalmú termények betárolása.
A 2 jelű, állagmegóvó szellőztetési technológiánála tartós tárolásra szolgáló tárolókban (siló-, vagy vízszintes tárolók) a tárolt terményen keresztül környezeti levegőt áramoltatunk.
A technológia feltétele a tárolóban meglévő, vagy utólag beépíthető szellőzőpadozat megléte, illetve 10-15 m3/h,t légcsereszám biztosítása a szellőztető ventilátorokkal.
Célszerűen akkor alkalmazható, ha a környezeti levegő hőmérséklete alacsonyabb a gabonahalmazénál. Fontos a szellőztető levegő relatív páratartalmának és a szellőztető levegő, ill. a termény hőmérsékletének ismerete, ami együttesen határozza meg a termény nedvességtartalmától függően a szellőztető levegő jellemzőinek határértékeit. Fontos továbbá a szellőztetés időtartama (ez függ a szellőztető levegő légsebességétől, ill. a légcsereszámtól) és az átszellőztetések időköze (a termény hőmérsékleti és nedvességtartalmától függően). E három tényező ismerete a helyes szellőztetési technológiáknál elengedhetetlen. A tájékoztató adatok diagramokból, meghatározott sarokszámok alapján ismertek.
A 3 jelű, automatikus szellőztetés szabályozóval kiegészített állagmegóvó szellőztetési technológia az emberi szubjektivitást küszöböli ki ezen a területen. Itt a termény hőmérsékletének és a külső levegő jellemzőinek ismeretében a vezérlőrendszer csak akkor engedi indítani a szellőztetést, amikor a beállított értékek azt lehetővé teszik. Javasolt határértékek, termény felső határhőmérséklete 20-25oC, alsó határértéke 15-18oC, levegő relatív páratartalma <65-70 %. Kisebb vízszintes tárolóknál (200-300 t) az összes szellőztetőcsatorna egyszerre működhet kézi csatornanyitással, nagyobb tárolóknál (4.000-6.000 t) egyszerre csak 3-5 szellőztető csatorna nyitható automatikusan, mégpedig azok, amelyek felett a termény hőmérséklete a legmagasabb. Így nem szükséges a teljes terménytömeg egyszerre történő szellőztetése, amivel jelentős villamos energia takarítható meg.
A szemestermények szerves savas
tartósítása elsősorban a termények mikrobiológiai fertőzöttségének megakadályozására szolgál, az egyszerűbb, más állagmegóvó technológiával nem rendelkező tároló berendezéseknél. A tartósítószerek mind hazai, mind külföldi gyártmányúakból megválaszthatók, ugyanúgy rendelkezésre állnak viszonylag egyszerű tartósítószer-adagoló berendezések.
A gombaölő szerek, amelyek alapvető komponense a propionsav, mennyisége a kezelendő termény tárolási idejétől függ. A kezelés bizonyos mértékig csökkenti a szántóföldi penészflórát és megakadályozza a tárolási penészflóra kialakulását.
Leghatékonyabban az 5 jelű, hűtött környezeti levegővel végzett szellőztetéses állagmegóvási technológia valósítható meg. Szellőztető csatornarendszerrel és hőmérsékletmérő rendszerrel ellátott tárolókhoz a szellőztető ventilátor helyett hűtőgépet kell csatlakoztatni. Ma már különböző gyártmányú (Sulzer, Goldsaat, Schmidt) különböző teljesítményű (30-400 t/24 h) hűtőgépek rendelkezésre állnak. Ezeknél beállítható a levegő lehűtési hőmérséklete, illetve a néhány fokos után melegítés hőfoka, ami a termény nedvességtartalmának megfelelő relatív páratartalom beállítására szolgál. A berendezések automatikusan működnek a külső levegő paramétereitől függő hűtendő levegőmennyiség szabályozásával.
18 % nedvességtartalom körüli termények tárolási technológiái
A 6 jelű, szellőztetéses szárítási technológiákat
csak 80-100 m3/h,t légcsereszámú szellőztetéssel lehet gazdaságosan alkalmazni. Azonos terménytömeget vizsgálva a silós tárolásnál a szárítási idő többszöröse a vízszintes tárolókénál, míg ha a légcsereszámot vesszük azonosnak, akkor a silóknál a nagyobb légsebesség, ill. a fajlagos nyomásnövekedésből adódó nagyobb ventilátor teljesítmény szükséglete miatt nagyobb lesz a beruházási és üzemeltetési költség. Ezért a 3-4 % nedvesség elvonást biztosító szellőztetéses szárítási technológiáknál csak 2-4 m-es rétegvastagság ajánlható, azaz csak a vízszintes tárolók jöhetnek szóba, azoknál is csak a kisebb kapacitásúak.
A szellőztetéses szárítási technológiáknál 1,5-2,5 g/kg száraz levegő fajlagos vízelvonás érhető el. Problémát okoz a terményszáradás egyenletessége, amit a környezeti levegő jellemzőinek állandó változása okoz, ezért nagyon fontos a technológiai fegyelem szigorú betartása.
A 7 jelű, szerves savval tartósított nedves termények amelyek saját üzemen belül kerülnek felhasználásra minőségmegőrzéséhez a tartósítószer nagyobb mennyiségű (4-7 l/t) alkalmazása szükséges, ami függ a tartósítandó termény nedvességtartalmától és a tárolási idő hosszától (3-9 hónap).
A hazai, illetve külföldi berendezések és tartósítószerek lehetőséget biztosítanak 20-25 t/h teljesítményű kezelésre.
Ez a technológia ott alkalmazható előnyösen, ahol nem áll rendelkezésre szárítóberendezés, és a tárolásnál sincs másegyéb állagmegóvó technológia.
Tartós tárolás esetében a 8 jelű, hűtvetárolással
is elvonható 2-3 % nedvességtartalom. E célból alkalmazott hűtésnél az utómelegítést magasabb hőmérsékletre kell állítani a hűtőgépnél, így az első lehűtésnél 1,2-1,8 %, a további újrahűtéseknél 0,5-0,8 % nedvességelvonás érhető el. A hűtvetárolási technológia, az alacsony légcsereszám miatt nagyobb kapacitású toronytárolóknál is alkalmazható nedvességelvonásra.
A magasabb nedvességtartalmú termények hűtési sebessége és hűtési teljesítménye magasabb, mint a száraz terményeké.
Az állagmegóvási technológiák energetikai jellemző
i
Az egyes technológiák energetikai jellemzőit az 1. ábrán tüntettük fel. Az egyensúlyi nedvességtartalom alatti termények állagmegóvó technológiái közül a legmagasabb fajlagos energiaigénye a hűtvetárolásnak van, de ez a technológia képes csak biztosítania beállítható 6-10oC-os hűtőlevegő hőmérsékletet, míg a többi szellőztetéses technológiáknál a környezeti levegő jellemzőinek döntő szerepe van és az nem minden esetben kedvező a termény állagmegóvása szempontjából.
A termények minőségi jellemzői
A gabonaa tárolása során is lélegzik, és a szénhidrátok oxidálása során széndioxid és víz képződik, ami hőfejlődéssel jár. Ez a folyamat szárazanyag veszteséget jelent, amit döntően befolyásol a tárolt termény nedvességtartalma és hőmérséklete. 14,5 %-os gabonafélék szárazanyag vesztesége 25-30oC-os tárolási hőmérséklet mellett 120 napos tárolást figyelembe véve egy 5000 t-ás tárolt mennyiségnél elérheti a 16-32 t-át is.
20-25oC feletti hőmérsékleten tárolt gabonaféléknél gyakori a kártevő rovarok elszaporodása is, ami további súlyveszteséget és minőségromlást okoz.
A takarmánytartósításnál további cél a szántóföldről behozott és a tárolókban megtelepedő gombaflóra élettevékenységének megakadályozása, a penészgátlás. Így a termény beltartalmi értéke nem romlik és elkerülhetjük a káros mikotoxinok keletkezését.
A penészfertőzöttség gyakorisága és mértéke szorosan összefügg a növény fajtájával, a fertőzéssel szembeni ellenálló képességével, az éghajlati tényezőkkel, az alkalmazott agrotechnikával és nem utolsósorban a tárolási körülményekkel (2., 3. ábra). A penészgombák a szemestakarmányok felületén a nedvesség és a hőmérséklet függvényében különböző ütemben szaporodnak, ezek alapján megkülönböztetünk szántóföldi (Fusarium, Alternária, Cladosporium fajok) és raktári penészeket, (Aspergillus és Penicilium, Mucor fajok a legjellemzőbbek).
A takarmányok romlásveszélyét döntően befolyásolja a tárolt szemestermény nedvességtartalma és hőmérséklete, megjegyezve azt, hogy az abszolút víztartalom helyett a relatív nedvesség és a vízaktivitás a pontosabb jellemző. Egy takarmány relatív nedvessége azonos azzal az egyensúlyi relatív páratartalommal (eRH%) amelyet a takarmány közvetlen környezetében a takarmány szemcséik közötti légtérbe adott hőmérsékleten generál. Ezen érték század része egyben a termék vízaktivitásával (aw) számszerűen is egyező.
Az irodalmi adatok alapján szemestermények abszolút nedvességtartalma az egyensúlyi relatív páratartalom függvényében az alábbi táblázatban foglalható össze, feltüntetve a romlásveszély mértékét is.
A táblázatból is látható, hogy az egyensúlyi nedvességtartalomig leszárított szemestermények tartós tárolásánál, figyelembe véve a szárítás egyenetlenségeit, valamint a hőmérséklet-különbségekből adódó helyi nedvesedéseket, állagmegóvó technológia (pl. szellőztetés) nélkül a tárolt termények jelentős károsodásokat szenvedhetnek.
Vizsgálataink alapján (a 2. táblázatban) a tárolt termények minőségmegőrzését azok penészszám változásával jellemeztük. A különböző állagmegóvó technológiákkal a kezdeti penészszám a tárolás ideje alatt megőrizhető, sőt egyes esetekben csökkenthető, mind az egyensúlyi, mind a 16-18 % nedvességtartalmú termények tárolása során.
A táblázatból látható, hogy a kezdeti penészszám a hűtés, ill. a szerves-savas kezelés hatására a tartós tárolás alatt csökken, a többi állagmegóvó technológiánál lényegesen nem változik, ugyanakkor az állagmegóvás nélküli technológiák esetében jelentősen növekszik rövid tárolási idő múlva is.
A különböző tárolási technológiák főbb költség-jellemzői
A tárolási technológiák főbb költség-jellemzőit, mint az egyes állagmegóvó technológiák beruházási költségeit, mind a fajlagos műveleti költségeit, mind kiemelve a fajlagos energiaköltségeket (tartósítószer költségeket) a 3. táblázatban összegeztük.
Az egyes tárolás technológiák fajlagos műveleti költségeit az amortizáció, az anyagköltségek (villamos energia, tartósítószer), a karbantartás és javítási költségek, valamint a munkabér és a közteher költségei alapján számítottuk ki 5000 t kapacitású (a szellőztetéses szárításnál 500 t-ás) tároló létesítmény állagmegóvó berendezéseire vonatkoztatva.
A 18 % körüli nedvességtartalmú termények állagmegóvó technológiáinál feltüntettük a bérszárítás költségeit, ami ezeknél a technológiákkal megtakaríthatók.
Összegzés
A biztonságos gabonatárolás feltételeit minden esetben legkedvezőbben a hűtvetárolási technológia biztosítja. Gazdaságossági szempontból is előnyös különösen a 18 % nedvességtartalmú gabonafélék hosszúidejű tárolásánál, az egyszeri beruházás költsége azonban jelentős, de az energia megtakarításból adódóan a beruházás 2-3 év alatt megtérülhet. A környezeti levegővel szellőztetett termények állagmegóvása az előírások betartása mellett lehetséges, kedvező energiaköltség mellett. Ez a technológia a silóknál, az eleve meglévő szellőztetőrendszer miatt szinte kötelező, a vízszintes tárolóknál a szellőztetőrendszer kiépítése (lehetőség szerint szint alatti) szükségszerű lenne. Az automatikus szellőztetésvezérléssel ellátott állagmegóvó technológia biztonságot nyújt a szellőztetés helyes idejének megválasztásához, ami a megfelelő időben végzett, csak a szükségletnek megfelelő idejű szellőztetést biztosítja. Ezek szélesebb körű alkalmazása várható.
A légtér szellőztetéses technológiát csak alkalmi megoldásként értékelhetjük, csak alacsony nedvességtartalmú (11-12 %) termények tárolásánál lehet létjogosultsága. A légtér átszellőztetése megakadályozhatja különösen a téli időszakban a kondenzációt a termény felszíni vagy a tároló tetőzetén, de a terményrétegen belüli felmelegedéseket, kezdő romlásokat nem tudja meggátolni. A szerves savas tartósítási technológia alkalmazása elsősorban olyan kis- és középüzemek számára ajánlott, ahol a szárítás problémát jelent, illetve drága a bérszárítás. A viszonylag egyszerű technológiával, de fajlagosan drága tartósítószerrel a termény minősége hosszútávon is megőrizhető. Elsősorban nedves termények tartósításánál ajánlott, de kedvező tartósítási, terményminőségi jellemzői miatt, száraz termények kezelésénél, korszerű nagyüzemeknél is sikeresen alkalmazható.
A klímaváltozás Magyarországon egyre érezhetőbb hatásokkal jár. Az országban az átlaghőmérséklet emelkedése mellett gyakrabban fordulnak elő extrém időjárási események, mint például hőhullámok, intenzív esőzések és hosszabb aszályos időszakok. Az elmúlt é...
Jó minőségű aszalványt csak ismert tulajdonságú és aszalható fajtákból lehet készíteni. Meg kell határozni, hogy mely alapanyagból, mekkora mennyiség, mennyi idő alatt aszalható eredményesen. Az aszalás előtt általában nem szabad mosni a gyümölcsöt, csak ...
Az MTI híroldalán találtuk a hírt a rekord árvízzel kapcsolatban. Ötvenegy éves árvízszint-rekord dőlt meg hétfőn a Dráván Őrtilosnál a Mura és a Dráva összefolyásánál - adta ki az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) a tájékoztatást.