A vesszős füzény bemutatása
A vesszős füzény szintén előfordul hazánkban is, magas évelő növény. Előző társához hasonlóan szintén elsősorban a mocsaras területek lakója. Éppen emiatt ő is szintén kertjeinkben is kerti tavunk körül érzi jól magát, ahol képes elegendő nedvességhez jutni. Amennyiben viszont meg szeretnénk próbálkozni gondozásával, s nem található kertünkben tó, akkor egy virágágyásba is elültethetjük, amennyiben folyamatosan pótolni tudjuk majd neki a kellő vízmennyiséget. Ebben az esetben érdemes csoportosan ültetnünk.
Levélzetét tekintve, azok vékonyak, lándzsa alakúak, társához hasonlóan átellenesen állnak. Megkülönböztethetünk élén rózsaszín és ciklámen színben pompázókat is – mindkettőnek füzéres virágzatát egész nyáron csodálhatjuk. Sudár, gracilis szárai vannak, csoportosan ültetve sokkal dominánsabb színfoltot képesek alkotni. Egy kifejlett példánya akár 1 méteresre is megnőhet, társával szemben, ugyanis a réti füzény magassága a másfél métert is elérheti.
Hogyan gondozd a vesszős füzényt?
A vesszős füzény a réti füzényhez hasonlóan rendkívül vízigényes, igényli a folyamatosan nyirkos, már-már nedves talajt környezetében. Imádja a napfényes helyeket, ezért igyekezzünk számára világos elhelyezést biztosítani, hogy megfelelő mennyiségű fényhez jusson.
Amennyiben a megfelelő környezetet biztosítjuk számára, növényünk rendkívül gyorsan képes lesz majd terjeszkedni, éppen emiatt fokozottan figyeljünk oda rá. Vágjuk vissza elvirágzott szárait, ezzel is serkentve, javítva növekedését.
Amennyiben vízinövényeként szeretnénk nevelni, akkor nála is érdemes megtartani a 0 – 10 centiméter vízmélységet – talán a legideálisabb elhelyezés számára egy kerti tő szegélye. Itt biztosak lehetünk benne, hogy növényünk jól fogja majd magát érezni. Akár réti füzény társával csoportosan is remekül mutathat, különleges hangulatot teremthet tavad körül.
Szaporítása mind magvetéssel, mind tőosztással megtörténhet.
