A fejlődő magyarországi vállalkozásoknál fokozott igény jelentkezik a nagy, egybefüggő, akadálymentes, lefedett terek iránt. Szükség van a termény- és géptárolókra, raktár- és üzemcsarnokokra, állattartó épületekre, kereskedelmi üzletekre, műhelyekre (akár irodaépületekkel kombináltan), többfunkciós épületekre, hűtőházakra.
A felmerülő igény:
- minél nagyobb tér, mozgást akadályozó belső oszlopok nélkül,
- hőszigetelt vagy hőszigeteletlen épületek,
- rövid kivitelezési idő,
- mobilitás, későbbi bővíthetőség,
- minimális anyagigény,
- egyszerű kivitelezhetőség,
- kedvező ár,
- alkalmazott anyagok korszerűsége.
Európában ez a kivitelezési mód már kikristályosodott, Magyarországon pedig egyre többen jönnek rá, hogy ezeket az
igényeket legkönnyebben acélszerkezetű csarnokokkal lehet kielégíteni.
Belső oszlopok nélküli tér
: elérhető a vázszerkezet alapelemeivel, melyek egyedileg tervezve, műhelyben
előregyártva készülnek.
Főtartók: oszlopokból és ezekre támaszkodó gerendákból állnak. A főtartók oszlopai közötti távolságot fesztávolságnak nevezzük. Ez többnyire 9-30 m, de lehet akár nagyobb is. A főtartók anyagukat tekintve készülhetnek tömör „I” és „H” szelvényű acélokból, vagy zártszelvényekből. Ahol a tető alatti tér zavartalan kihasználására is szükség van, ott a főtartók tömörszelvényekkel készülnek, de olyan esetek is előfordulnak, ahol vízszintes belső álmennyezetre van szükség, ezeknél az eseteknél a zártszelvényekből készített vonórudas, rácsos tartók
kedvezőbbek.
Szelemenek és burkolattartók: az egymástól egységnyi (3-5-6-10 m) távolságra felállított
főtartók összekötésére, a tető és oldalfali burkoló anyagok megtartására szolgálnak. Anyaguk többnyire „C”, „U” és „Z” szelvényű idomacélok.
Szélrácsok, oldalfali merevítők: Zártszelvényekből gömbacélokból készülnek és az acélváz szerkezet merevítését szolgálják. Az acélváz szerkezet felületvédelmét tekintve, készülhet a költségesebb horganyzással, vagy a kedvezőbb árú alap- és fedőmázolásokkal. Ahol a váz az időjárás viszontagságainak nincs kitéve, ára miatt inkább a festett változatot ajánlott választani. A nagy fesztávolságú főtartókeretek egymástól viszonylag távol felállítva, nagy, közbenső oszlopok nélküli belső teret képesek alkotni. Az oszlopok alatt pontalapokat elegendő készíteni, ezek vasbeton talpgerendával vannak összefogva, és a talpgerendák közé vasbeton aljzat készül. Igénytől függően, ez az aljzat készülhet a végleges használatot elviselő cementsimítással, felületerősítővel ellátott acélhajbetonnal vagy ipari padlóburkolattal. Az ipari padlóburkolat lehet a még teljesen meg nem kötött betonfelületébe bedolgozott kvarchomokszórás, vagy a megkötött betonfelületre utólag felhordott műgyantabevonat.
Hőszigeteletlen vagy hőszigetelt épületek fedéséhez, illetve burkolásához használt anyagok:
Ahol az épület iránt hőszigetelő igény nem merül fel, ott a vázszerkezet lefedhető, burkolható hullámpalával, alumínium trapézlemezzel, horganyzott trapézlemezzel, horganyzott festett többréteg-bevonatos trapéz-, illetve cserepes lemezzel, vagy esetleg korcolt síklemezzel. Egyszerűbb épületek oldalfalának burkolására, esetleg a (cement és faforgács keverékéből előállított) BETONYP lap is alkalmazható. A fent felsorolt burkolatok közül a trapézlemezek rendkívüli előnye a könnyűség, a hosszú élettartam, és az alkalmazható nagy alátámasztási távolság. A lemezek egyedi méretre szabottan kerülnek a kivitelezés helyszínére, hosszuk többnyire a gerinctől a csatornáig toldás nélkül megoldható. Ezekhez a lemezekhez, műanyag áttetsző anyagú trapézlemezek is készülnek, mellyel egyszerűen megoldhatók a belső terek megfelelő mértékű bevilágítása akár tetőn, akár oldalfalon keresztül. Ahol az épületek hőszigetelése igényként felmerül, ott is alkalmazhatók a hőszigeteletlen épületeknél felsorolt anyagok, de mintegy szendvicsszerkezetként, ahol az alkalmazott burkolóanyagok között párazáró és hőszigetelő rétegeket kell beépíteni. Hőszigetelt épületeknél a korszerűséget és árat tekintve legkedvezőbb a
hőszigetelő panelek alkalmazása tetőn és oldalfalon egyaránt. A hőszigetelő falpanelek mikrobordázott horganyzott, többrétegbevonatos acéllemezek közti poliuretánhab, vagy kőzetgyapot rétegrenddel készülnek. A gyártók a panelokat is a megrendeléskor megadott pontos méretre szabva készítik el. Ezeknek a burkolóanyagoknak a rögzítése, horganyzott acélcsavarokkal, helyszíni szereléssel történik. A hőszigetelő falpanelek alkalmazása esetén a panel szélességi méretéhez választott modul mérettel készített, különböző anyagú nyílászárók viszonylag egyszerűen beépíthetők.
Rövid kivitelezési idő
:
Az alapozást és a fajlagosan kis mennyiségű kőműves munkát kivéve, az acélváz szerkezetes építési mód előregyártáson alapuló szerelő, összecsavarozó jellegű tevékenység. Így viszonylag kicsi a helyszíni munka- és időigény. A helyszíni kivitelezés ideje nagymértékben lerövidül.
Mobilitás, későbbi bővíthetőség
:
Az acélváz szerkezet elemei gyártócsarnokokban előregyártva készülnek, és a helyszínen kerülnek összeszerelésre, felállításra. Az elemek összefogása nagyszilárdságú horganyzott acélcsavarokkal történik. Ez a fajta építési mód lehetővé teszi, hogy az épület méreteit a későbbiek folyamán kisebbre vagy nagyobbra lehessen venni, vagy akár az épületet más helyre lehessen áttelepíteni.
Minimális anyagigény, egyszerű kivitelezhetőség
:
A statikai számítással meghatározott acélszerkezeti méretek minimális anyagfelhasználást tesznek lehetővé. Az alkalmazott burkolóanyagok súlya is rendkívül csekély, és ebből adódóan az alépítményekre is viszonylag kis terhek jutnak. A szerkezeti és burkolóelemek összeszerelése és felrakása rendkívül egyszerűen és rövid idő alatt megoldható.
Testreszabottság
:
A fenti módon létrehozott nagy belső térben, szerelt jellegű válaszfalakkal, tartószerkezeti kötöttségek nélkül, könnyen kialakíthatók a kisebb téregységek. A később jelentkező, új igényeknek megfelelően, a helyiségek átalakítása viszonylag kis ráfordítással megoldható.
Alkalmazott anyagok:
Az újkori fejlesztések eredményei, mind a munkafolyamataiban, mind az időtállóságban és árban, összeredményt tekintve, rendkívül kedvezőek. Amennyiben az építtetők emellett az építési mód mellett döntenek, és pályázat segítségével kívánnak ehhez pénzt nyerni, nem árt ha tudják, hogy a pályázatokat csak érvényes építési engedéllyel fogadják be. A jelenleg fennálló rendelkezések miatt, az építési engedélyeztetési eljárás tervkészítéssel együtt többnyire minimum 2 hónapot vesz igénybe. Ezért érdemes a terveztetést mielőbb megkezdeni.
Forrás: Agrárágazat
