Az Európai Unió a mezőgazdasági termékekkel ellentétben nem alakított ki közös erdészeti politikát, hanem egy erdőgazdálkodási stratégiát dolgozott ki, amelyet az Európai Parlament Mezőgazdasági és Térségfejlesztési Bizottsága 1997. január 30-i ülésén fogadott el.
Az Európai Unió a mezőgazdasági termékekkel ellentétben nem alakított ki közös erdészeti politikát, hanem egy erdőgazdálkodási stratégiát dolgozott ki, amelyet az Európai Parlament Mezőgazdasági és Térségfejlesztési Bizottsága 1997. január 30-i ülésén fogadott el.
A stratégia kidolgozásánál az alábbiakat vették figyelembe:
· a Rio de Janeiro-i Föld Csúcstalálkozón deklarált, az erdőre vonatkozó alapelveket,
· az EU-n belüli országok szakpolitikáját,
· a jogi helyzetet,
· az erdészeti akcióprogramokat.
Az elfogadott alapelvek szerint az erdőnek három fő funkciója van:
· termelési: a fa az erdőből nyerhető, megújítható fő jövedelemforrás,
· környezetvédelmi: talaj vízháztartásának szabályozása, árvízvédelem, erdei vadállomány védelme, településvédelem, fokozottan védett természeti területek védelme, határrendészeti és nemzetbiztonsági érdekeket szolgáló feladatok.
· rekreációs: egészségügyi, szociális, sport, turisztika és üdülés céljára kijelölt erdőterületek.
Jogi helyzet
Az erdészettel kapcsolatos akciók a Római Szerződés alábbi cikkelyeihez kötődnek:
· Mezőgazdasági Politika (43.cikkely)
· Versenypolitika (92. cikkely)
· Harmonizáció (100. cikkely)
· Kereskedelempolitika (113. cikkely)
· Környezetpolitika (130R és 130S cikkelyek).
Az Unión belül a szubszidiaritás elve alapján az erdészettel kapcsolatos elsődleges döntéseket országos szinten hozzák meg.
Erdészeti akcióprogram
Az Erdészeti Akcióprogramot a Tanács 1989-ben fogadta el, amelyet 1992-ben megerősítettek.
A program keretében nyújtott támogatások:
· Erdővédelem (2157/92. és 2158/92. számú szabályozás)
- légkör szennyezettséggel kapcsolatos védelem: 1992-96. évi időszakra 29,4 millió ECU
- erdőtüzek elleni védelem: 1992-96. évi időszakra 70 millió ECU
· Térségfejlesztés keretében az erdő állapot feljavítása (1610/89.sz., 4256/88. és 867/90. szabályozás)
- 1989-1993. időszakban 380 millió ECU,
- 1994-1999. időszakra 416 millió ECU
· Közös Agrárpolitikához kapcsolódó intézkedések: (2080/92. szabályozás)
A CAP 1992. évi megreformálása új ösztönzést adott a mezőgazdasági területek beerdősítésének, illetve a meglévő területek rehabilitációs feljavításának. A Bizottság 1993-1997. időszakra 650 ezer hektár terület erdősítését és 130 ezer hektár meglévő terület rehabilitációs feljavítását hagyta jóvá. A Közösség pénzügyi hozzájárulása a tagállamok költségeihez a ténylegesen felmerült költségek 50 - 70 %-a között változik, hozzávetőlegesen 1,2 milliárd ECU.
· Európai Erdészeti Információs és Kommunikációs Rendszer (EFICS) (1615/89 és 400/94. sz. szabályozás). Az 1993-1997. időszakra az előirányzat értéke 3,9 millió ECU volt.
· Az erdők genetikai értéke: (1467/94. szabályozás). Elsődleges célja a mezőgazdasági és erdészeti genetikai készletek védelme, osztályozása és hasznosítása.
· Tudományos kutatás támogatása a Közösségi Kutatási Keretprogramon belül történik.
Az Erdészeti Állandó Bizottságot a 89/367 sz. tanácsi szabályozás hívta életre. Végzi a tagállamok egymás közötti koordinálást. 1989 óta az Európai Unió szintjén kialakítandó erdészeti politika elsődleges fórumává vált.
Az Unió tervezett feladatai, figyelembe véve a szubszidiaritás elvét
A Helsinki Miniszteri Konferencián (1993) definiálták a tartamos erdőgazdálkodást:
A tartamos erdőgazdálkodás azt jelenti, hogy az erdőket és fás területeket olyan módon kell gondozni és használni, hogy azok
· biológiai változatossága, termőképessége, felújítási kapacitása és életenergiája megmaradjon
· meghatározó környezeti, gazdasági és társadalmi funkcióknak megfeleljen
· más környezeti rendszerek ne károsodjanak.
A tagállamok saját szakpolitikájukat e kereteken belül alakítják ki.
Az Unió erdészeti stratégiája az alábbi cselekvési területeket tartalmazza:
Erdőforrások védelme:
· tartamos erdőgazdálkodás irányelveinek kidolgozása
· erdők felújításának ösztönzése
· növény-egészségügyi megfigyelés hatékonyságának fokozása
· erdővédelem módszereire irányuló kutatások elősegítése (rovarok, betegségek ellen)
· az ENSZ Klímaváltozási Egyezmény tagországok által történő ratifikálása
· vadgazdálkodási követelmények beépítése az erdőgazdálkodás tervezésébe
Tűzvédelem:
· a jelenlegi 2158/92. sz. szabályozás keretében folyó cselekvés pénzalapja elégtelen, további finanszírozást kell biztosítani a leégett erdőterületek újraerdősítéséhez
· a Strukturális Alapokon belül az erdő tűzvédelmére szánt források összehangoltabb módon történő felhasználása,
· az erdőtűz megelőzésére, felderítésére és elhárítására történő kutatások elindítása
Biológiai változatosság (biodiverzitás) megőrzése:
· 1467/94 sz. rendeletben biztosított pénzalap növelése
· az erdőtelepítésekre, különösen a monokultúrás erdőtelepítésre irányuló kutatómunka elősegítése
· az erdőgazdálkodás és a biológiai változatosság kapcsolatát vizsgáló kutatómunka támogatása
Az erdő rekreációs értékének növelése:
· a határokon átnyúló erdőségek esetében az együttműködés ösztönzése
· az EU térségfejlesztési politikájába is épüljön be az erdők rekreációs funkciójának támogatása
Az erdő értékének növelése:
· a költségvetési előirányzat a következő öt évben történő növelése
· az erdészeti oktatás kereteinek bővítése, az egyes tagországok oktatási rendszerének megismerése
· az erdő tulajdonosai és használói közötti együttműködés kialakítása
· a faanyag energetikai és faipari felhasználására irányuló kutatások ösztönzése.
Az általános környezetet érintő intézkedések:
· a CAP erdészettel kapcsolatos pénzalapjainak növelése
· a tagországok által fizethető prémiumok növelése
· a magán erdőtelepítők részére az eddiginél nagyobb támogatás folyósítása.
Az erdőgazdálkodás uniós finanszírozása a kibővítés után
Az Unió tagállamainak száma néhány éven belül 25-re emelkedik. A tagállamok elsődleges feladata az erdőgazdálkodás és annak finanszírozása. Az erdészeti stratégiában felvázolt feladatok elvégzéséhez az alábbi költségek merülnek fel:
Erdővagyon védelme 10 millió ECU/év
Erdőtüzek: megelőzés 25 millió ECU/5 év, újraerdősítés 300 millió ECU/5 év
Erdővagyon értékének növelése 500 millió ECU/5 év
ACP (Afrika, Karib-térség, Csendes-óceán) 400 millió ECU/5 év
Biológiai változatosság megőrzése 3 millió ECU/év
A környezettel kapcsolatos intézkedések 10 millió ECU/év
Átlagos évi növelt költség 353 millió ECU/év
1. ábra: Magyarország erdősültsége
A stratégia kidolgozásánál az alábbiakat vették figyelembe:
· a Rio de Janeiro-i Föld Csúcstalálkozón deklarált, az erdőre vonatkozó alapelveket,
· az EU-n belüli országok szakpolitikáját,
· a jogi helyzetet,
· az erdészeti akcióprogramokat.
Az elfogadott alapelvek szerint az erdőnek három fő funkciója van:
· termelési: a fa az erdőből nyerhető, megújítható fő jövedelemforrás,
· környezetvédelmi: talaj vízháztartásának szabályozása, árvízvédelem, erdei vadállomány védelme, településvédelem, fokozottan védett természeti területek védelme, határrendészeti és nemzetbiztonsági érdekeket szolgáló feladatok.
· rekreációs: egészségügyi, szociális, sport, turisztika és üdülés céljára kijelölt erdőterületek.
Jogi helyzet
Az erdészettel kapcsolatos akciók a Római Szerződés alábbi cikkelyeihez kötődnek:
· Mezőgazdasági Politika (43.cikkely)
· Versenypolitika (92. cikkely)
· Harmonizáció (100. cikkely)
· Kereskedelempolitika (113. cikkely)
· Környezetpolitika (130R és 130S cikkelyek).
Az Unión belül a szubszidiaritás elve alapján az erdészettel kapcsolatos elsődleges döntéseket országos szinten hozzák meg.
Erdészeti akcióprogram
Az Erdészeti Akcióprogramot a Tanács 1989-ben fogadta el, amelyet 1992-ben megerősítettek.
A program keretében nyújtott támogatások:
· Erdővédelem (2157/92. és 2158/92. számú szabályozás)
- légkör szennyezettséggel kapcsolatos védelem: 1992-96. évi időszakra 29,4 millió ECU
- erdőtüzek elleni védelem: 1992-96. évi időszakra 70 millió ECU
· Térségfejlesztés keretében az erdő állapot feljavítása (1610/89.sz., 4256/88. és 867/90. szabályozás)
- 1989-1993. időszakban 380 millió ECU,
- 1994-1999. időszakra 416 millió ECU
· Közös Agrárpolitikához kapcsolódó intézkedések: (2080/92. szabályozás)
A CAP 1992. évi megreformálása új ösztönzést adott a mezőgazdasági területek beerdősítésének, illetve a meglévő területek rehabilitációs feljavításának. A Bizottság 1993-1997. időszakra 650 ezer hektár terület erdősítését és 130 ezer hektár meglévő terület rehabilitációs feljavítását hagyta jóvá. A Közösség pénzügyi hozzájárulása a tagállamok költségeihez a ténylegesen felmerült költségek 50 - 70 %-a között változik, hozzávetőlegesen 1,2 milliárd ECU.
· Európai Erdészeti Információs és Kommunikációs Rendszer (EFICS) (1615/89 és 400/94. sz. szabályozás). Az 1993-1997. időszakra az előirányzat értéke 3,9 millió ECU volt.
· Az erdők genetikai értéke: (1467/94. szabályozás). Elsődleges célja a mezőgazdasági és erdészeti genetikai készletek védelme, osztályozása és hasznosítása.
· Tudományos kutatás támogatása a Közösségi Kutatási Keretprogramon belül történik.
Az Erdészeti Állandó Bizottságot a 89/367 sz. tanácsi szabályozás hívta életre. Végzi a tagállamok egymás közötti koordinálást. 1989 óta az Európai Unió szintjén kialakítandó erdészeti politika elsődleges fórumává vált.
Az Unió tervezett feladatai, figyelembe véve a szubszidiaritás elvét
A Helsinki Miniszteri Konferencián (1993) definiálták a tartamos erdőgazdálkodást:
A tartamos erdőgazdálkodás azt jelenti, hogy az erdőket és fás területeket olyan módon kell gondozni és használni, hogy azok
· biológiai változatossága, termőképessége, felújítási kapacitása és életenergiája megmaradjon
· meghatározó környezeti, gazdasági és társadalmi funkcióknak megfeleljen
· más környezeti rendszerek ne károsodjanak.
A tagállamok saját szakpolitikájukat e kereteken belül alakítják ki.
Az Unió erdészeti stratégiája az alábbi cselekvési területeket tartalmazza:
Erdőforrások védelme:
· tartamos erdőgazdálkodás irányelveinek kidolgozása
· erdők felújításának ösztönzése
· növény-egészségügyi megfigyelés hatékonyságának fokozása
· erdővédelem módszereire irányuló kutatások elősegítése (rovarok, betegségek ellen)
· az ENSZ Klímaváltozási Egyezmény tagországok által történő ratifikálása
· vadgazdálkodási követelmények beépítése az erdőgazdálkodás tervezésébe
Tűzvédelem:
· a jelenlegi 2158/92. sz. szabályozás keretében folyó cselekvés pénzalapja elégtelen, további finanszírozást kell biztosítani a leégett erdőterületek újraerdősítéséhez
· a Strukturális Alapokon belül az erdő tűzvédelmére szánt források összehangoltabb módon történő felhasználása,
· az erdőtűz megelőzésére, felderítésére és elhárítására történő kutatások elindítása
Biológiai változatosság (biodiverzitás) megőrzése:
· 1467/94 sz. rendeletben biztosított pénzalap növelése
· az erdőtelepítésekre, különösen a monokultúrás erdőtelepítésre irányuló kutatómunka elősegítése
· az erdőgazdálkodás és a biológiai változatosság kapcsolatát vizsgáló kutatómunka támogatása
Az erdő rekreációs értékének növelése:
· a határokon átnyúló erdőségek esetében az együttműködés ösztönzése
· az EU térségfejlesztési politikájába is épüljön be az erdők rekreációs funkciójának támogatása
Az erdő értékének növelése:
· a költségvetési előirányzat a következő öt évben történő növelése
· az erdészeti oktatás kereteinek bővítése, az egyes tagországok oktatási rendszerének megismerése
· az erdő tulajdonosai és használói közötti együttműködés kialakítása
· a faanyag energetikai és faipari felhasználására irányuló kutatások ösztönzése.
Az általános környezetet érintő intézkedések:
· a CAP erdészettel kapcsolatos pénzalapjainak növelése
· a tagországok által fizethető prémiumok növelése
· a magán erdőtelepítők részére az eddiginél nagyobb támogatás folyósítása.
Az erdőgazdálkodás uniós finanszírozása a kibővítés után
Az Unió tagállamainak száma néhány éven belül 25-re emelkedik. A tagállamok elsődleges feladata az erdőgazdálkodás és annak finanszírozása. Az erdészeti stratégiában felvázolt feladatok elvégzéséhez az alábbi költségek merülnek fel:
Erdővagyon védelme 10 millió ECU/év
Erdőtüzek: megelőzés 25 millió ECU/5 év, újraerdősítés 300 millió ECU/5 év
Erdővagyon értékének növelése 500 millió ECU/5 év
ACP (Afrika, Karib-térség, Csendes-óceán) 400 millió ECU/5 év
Biológiai változatosság megőrzése 3 millió ECU/év
A környezettel kapcsolatos intézkedések 10 millió ECU/év
Átlagos évi növelt költség 353 millió ECU/év
1. ábra: Magyarország erdősültsége
Forrás: Agrárágazat
