A DOFER RT-vel kötött szerzôdés keretében a kápolnai telepen 1998 óta termelünk nagyüzemi körülmények között Virginia dohányt. 2

A dohánytermesztés növényvédelmi gyakorlata az ADOSZ Alföldi Szövetkezet kápolnai telepén

A korábbi években a leadott nyersdohány minôsége és annak mennyisége nagymértékben befolyásolta a termelés jövedelmezôségét. Csak a 2 t/ha feletti hozammal, intenzív termesztéssel érhetett el eredményt  a gazda, és elengedhetetlen feltétel volt a nagymértékû  növényvédôszer használat. Egy ha növényvédô szer felhasználása elérte a 180 000 Ft összeget. A 2–2,5 t/ha termésátlag és 400 000–450 000 Ft/t átlagár mellett kb. 1 000 000 Ft volt a termelô árbevétele. A csatlakozás után a dohánytermelôk árbevétele változatlan maradt. A dohány felvásárlási árának drasztikus csökkentése miatt a támogatásnak kellett pótolnia a hiányzó árbevételt. Az uniós csatlakozás óta megváltozott a helyzet. A gazda árbevételének nagy része a földalapú területi támogatásból, kisebbik része a megtermelt áruból tevôdik össze. A termelônek figyelembe kell vennie a növényvédelemre felhasznált költségeket. Már nem biztos, hogy az optimális növényvédelem a cél. Ez azt jelenti, hogy a mai gazdálkodó jóval kevesebb növényvédô szert (40%) használ fel a dohány termesztése során, mint néhány évvel ezelôtt. A mennyiségi termelést már nem támogatják, a minôségi termelés a cél.

A palántanevelés növényvédelme

A dohánytermesztés a palántaneveléssel indul, amelyet fóliasátrakban folytatunk. Öt évvel ezelôtt áttértünk a hagyományos palántanevelésrôl a vízkultúrás palántanevelésre. A palántanevelô tálcák cellái komposzttal vannak feltöltve és a magot szemenként vetjük minden egyes cellába. A tápanyagot és a növényvédô szert a fóliában kialakított medence vizébe adagoljuk. A medence vízmélysége  10–20 cm. A  termesztôközegként szolgáló, tápanyagokkal dúsított víz kedvezô feltételeket teremt a növények fejlôdéséhez, viszont a fertôzésveszély is nagy. A palántanevelés során a sterilitásra és a fertôtlenítésre nagyon oda kell figyelnünk.

Erre a célra a következô szerkombinációt használjuk:
– Ridomil Gold MZ 68 WP (metalaxil-M + mankoceb) 12 g/m3 töménységben
– Previcur 607 SL (propamocarb) 10 ml/m3 töménységben A két gombaölô szert a medencefeltöltéssel egyszerre célszerû adagolni.

A vízvizsgálati eredmény alapján történik a savazás, a megfelelô  pH-érték beállítása (optimális  értéke  6,2–6,6). A feltöltésre használt vizeink általában lúgos kémhatásúak. A kedvezô pH eléréséhez salétromsavat használunk. Az induláskor beállított értékek (pH, EC) az idô múlásával, a tápanyag utántöltésével és a növény fejlôdésével állandóan változnak. Az értékeket naponta mérni kell, és a mérési eredmények alapján pótolni a hiányt. Az optimális EC (elektromos vezetôképesség) érték 1,5 körül legyen. A palánták fejlôdése során a megfelelô edzettséget és az egyöntetû állományt a palánták fûnyíróval való vágásával érjük el. A vágás felületén sérülés, roncsolás keletkezik, ami nyitott kapu a kórokozók számára, ezért minden nyírás  után Acrobat MZ gombaölôt használunk 0,2%  töménységben, a felületre permetezve.

A kiültetés elôtt néhány nappal Confidor 200 SL (imidacloprid) rovarölô szert keverünk a medence vizébe 50 ml/m3  mennyiségben vagy nagy felületre permetezve 0,005% töménységben. A felszívódást követôen 14  napig védettséget nyújt a növény számára a kiültetés után a talajlakó, illetve a szívó kártevô rovarokkal szemben. A palántanevelésben használatos eszközöket, nevelôtálcákat a palántanevelés végén és az újratöltés elôtt MENNO florades 2 %-os  oldatában kell füröszteni.

A talaj fertőtlenítése és gyomirtása

A dohányt akkor palántázzuk, ha a talaj hômérséklete eléri a 12–14 °C-ot, ez a naptár szerint május 15–20 között esedékes.  A talaj-elôkészítést, talajfertôtlenítést és a gyomirtást a palántázás elôtt el kell végezni.

– Talajfertôtlenítésre Chinufur 40 WP (karbofurán) talajfertôtlenítô szert használunk, amit a terület második kombinátorozásának idején juttatunk ki, hektáronként 4 litert 250–300 l/ha vízmennyiséggel, és 6–8 cm mélyen bedolgozzuk a talajba. A drótféreg és a mocskospajor   kártételét ezzel megakadályozhatjuk.
– Gyomirtásra Stomp 330 (pendimetalin) folyékony gyomirtó szert  használunk. A felhasznált dózis 5–6 l/ha, 250 l/ha vízmennyiséggel kijuttatva és 2–3 cm mélyen fogasbetétes kombinátorral bedolgozva.  A  felhasznált szer nem oldja meg a dohány gyommentesítését. Hatását az egy- és kétszikû, magról kelô gyomokra fejti ki, de ez nem teljes körû. Idôtartama 30 napra tehetô. Amíg a kiültetett palánta megerôsödik, védelmet nyújt a gyomok ellen. A sorközmûvelés kultivátorral és az egyszeri kézi kapálás mindenképpen elkerülhetetlen.

A dohány kezdeti fejlôdése igen lassú, majd rohamos fejlôdésnek indul. A kritikus idôszak addig tart, amig a dohány el nem éri a 8–10 leveles állapotot. A nagyfokú talajtakarás következtében a gyomok  már  nem  „ellenfelek” a növény számára.

A levelek növekedésével egy idôben megjelennek a különféle kártevôk és betegségek. Május végén, június elején rajzanak a bagolylepkék (gyapottok-bagolylepke, káposzta-bagolylepke). A kikelt hernyók nagymértékben károsítják a levéllemezt. Megjelenik a zöld ôszibarack-levéltetû, valamint több fitofág poloskafaj. A dohány fejlettségi állapota ekkor még lehetôvé teszi, hogy MTZ 82-es traktorral a növényvédelmet elvégezhessük. Ha a kezelés késôbbre  tolódik ki, akkor már csak speciális géppel, Baltes-hidas traktorral végezhetô el a permetezés. Június elején a felsorolt kártevôk ellen mindig szükségszerû védekezni. Az idôjárástól függôen megjelenhetnek a gombás betegségek, így az alternáriás levélfoltosság és a dohányperonoszpóra.

Alkalmazott növényvédô szerek a rovarok és a gombás betegségek ellen:

– Ridomil Gold MZ 68 WP (4% metalaxil-M + 64% mankoceb) 2,5 kg/ha dózisban,
– Chinetrin 25 EC (permetrin, tetrametrin) 0,5 l/ha dózisban 400–500 l/ha vízmennyiséghez keverve.

A fenti készítmény engedélyét visszavonták, a forgalomban lévô készletek 2005. szeptember 30-ig  voltak  felhasználhatók.  Helyette  a  késôbbiekben a Ripcord 20 EC (cipermetrin) javasolható.

A dohány fejlôdése során az egyszeri védekezés a rovarok és a gombás betegségek ellen nem elégséges. Minimálisan két kezelést kell végezni, az optimális a 3–4 permetezés lenne, de ezt a gazdasági okok miatt nem szoktuk elvégezni.
A második kezelést július elsô dekádjába kell idôzíteni, ekkor a növény a virágzás kezdeti stádiumában van. Az aljlevelek már teljesen kifejlôdtek, de az állomány még nem teljesen zárt. A növényvédô szer kijuttatásakor elsôdleges szempont a teljes borítottság, lefedettség a törési övezet minden részében. Ehhez korszerû, speciális kijuttató egységre van szükség, ami igen drága. A legjobb megoldás a helikopteres légi kijuttatás, ami nem sokkal drágább egy átlag szántóföldi permetezésnél. A szer töménysége miatt a munka végzését a késô esti órákra tervezzük. Kombinált kezelést alkalmazhatunk, hiszen a kártevô rovarok mindegyike jelen van ebben az idôben. A levéltetû, a tripsz és a poloska ekkor károsít legjobban. Vírushordozók révén, szívogatásuk hatására a vírusos fertôzés tünetei is megjelennek.

Alkalmazott növényvédô szerek:

– Ridomol Gold MZ 68 WP 2,5 kg/ha dózisban.
– Mospilan 20 SP (acetamiprid) 0,4 kg/ha dózisban.

Tetejezés, kacsgátlás

A korábbi években a termésátlag növelésére a dohány tetejezése és kacsmentesen tartása gazdaságossági szempontból elengedhetetlen   volt. Egy-egy tetejezés és kacsgátlás költsége elérte a hektáronkénti 60 000–70 000 Ft-ot. Az optimális kacsgátláshoz  háromszori  kezelést  kellett elvégezni, hogy az állományt kacsmentesen tartsuk.
A mai felvásárlási árak miatt ezt a költséges technológiai folyamatot a gazdálkodók nagy része nem végzi el. A nyersdohányt  felhasználók igénye is változott, kisebb  nikotintartalmú  dohányra van szükség a cigarettagyártás során. Ez a kisebb nikotintartalom pedig összefügg a tetejezés és kacsgátlás elmaradásával.

Kovács Imre

(Kápolnai dohányfermentáló
3355 Kápolna, Szabadság tér 5.)

Növényvédelem 41 (11), 2005