A színpompás dáliákra (Dahlia) elég csak ránézni, és azonnal egyértelművé válik, hogy miért rajong értük olyan sok kerttulajdonos. Ezek az általában nyár közepétől virágzó szépségek a kert sok más lakóját képesek túlélni, ugyanis akár az első fagyig is képesek virágzani.
Röviden a dáliákról
A dália (Dahlia) az őszirózsafélék családjának őszirózsaformák alcsaládjába tartozó virágos évelő növények nemzetsége. Nevét Andreas Dahl svéd botanikusról kapta. Észak-Amerikában honos; Európába a spanyolok hozták át Mexikóból, és Katalóniából terjedt el szerte Európában. Gumós, lágyszárú növény. A nagyobb termetű fajták majd' két méter magasra nőnek; sokszor gyermekfej nagyságú virágaikat a felálló hajtások végén hozzák, a törpe növésű változatok virágai kisebbek, de sokszor számosabbak.
A dáliák egyik legnagyobb előnye (és sokak kedvenc tulajdonsága) hogy igen egyszerűen termeszthetőek. Első ránézésre persze nem ez az emberek első gondolata – a gyönyörű színekben pompázó virágágyások szinte elérhetetlennek tűnnek.
Azonban nem kell hozzá, mint egy kis elszántság, kitartás és türelem, és akár te is büszke tulajdonosa lehetsz ezeknek a mesébe illő szépségeknek. A hűvösebb éghajlatokon gyökérgumós évelőkként nevelik a dáliákat, kisméretű, barna, kétnyári gumókból, amelyeket tavasszal szokás elültetni. A dáliáknak rengeteg színváltozata létezik, és virágméretüket tekintve is kifejezetten változatosak (5-25 cm). A legtöbb dália 120-150 cm magasra nő meg.
A dália gondozása
Miután a palánták megjelennek a talaj felett, hetente 2-3 mélyöntözéssel érdemes biztosítani vízutánpótlásukat, alkalmanként 30 percen át, egy locsolófej segítségével. A dáliákat alacsony nitrogéntartalmú folyékony tápoldattal ajánlatos trágyázni, például 5-10-10-essel vagy 10-20-20-assal. A trágyázást a palánták megjelenése után, majd 3-4 hetente végezd el a nyár közepétől egészen kora őszig. Ne vidd túlzásba, különösen a nitrogén adagolását, mert az kisméretű virágokat eredményez, amik talán meg sem jelennek majd.
A nagyobb virágú dáliafajtáknak extra figyelemre lesz szükségük a viharok előtt és után. Érdemes szélvédett helyre ültetni őket, ahol az erős szél kevesebbet árthat nekik. A hatalmas virágok szirmai közé rengeteg víz beszorulhat, az extra súly pedig nem tesz jót nekik, ráadásul gombásodást okozhat. Amikor dáliáid elérik a 30 cm magasságot, vágj vissza a középső, legvastagabb szárból 8-10 cm-t, hogy szétágazóbb, bokros formájúvá neveld őket, növelve ezzel a szárak számát és hosszát is.
Ha igazán nagy virágokat szeretnél, akkor távolítsd el a 2 kisebb bimbót a középső, nagyobb bimbók mellől. Így a növény több erőforrást fordíthat a nagyobb, középső bimbókra. Így kevesebb, de lényegesen nagyobb virágok lesznek majd rajtuk. Az alacsonyabb, ágyásokba szánt dáliáknak nincs szükségük sem támasztékokra, sem pedig a bimbók eltávolítására.
A középső szárat a harmadik levélcsoport felett csípd le, hogy bokorszerűbb formát vegyenek fel. Ezen kívül érdemes eltávolítani az elvirágzott virágokat is. A dáliák levélzete az első fagy után megfeketedik. A dáliák a 8-as USDA zónáig hidegtűrők, és egészen a talajig visszavághatók, hogy a gumók ott áttelelhessenek. Az átteleltetéshez vond be őket vastag, száraz talajtakaróval. Az ennél hidegebb zónákban a gumókat fel kell ásni, és télire melegebb helyen elraktározni.
Kártevők és betegségek
A házatlan csigák a dáliák gyakori kártevői. A talajtakaró erősen vonzza őket, ezért nem ajánlatos az áttelelésen kívül alkalmazni. Ha gyakran okoznak gondot a meztelencsigák kertedben, akkor két héttel az ültetés után használj csalit ellenük. Az atkaproblémák megelőzése érdekében használj organikus rovarriasztó sprayeket dáliáidon július végétől egészen szeptember végéig.
A fülbemászók és az uborkabogarak megrágják ugyan a szirmokat, de a növény többi részét általában nem bántják. Találkozhatsz még levéltetvekkel is, amikkel az atkákhoz hasonlóan bánhatsz el. A dáliákat első sorban a lisztharmat fenyegeti, ami általában ősszel üti fel a fejét. A legjobb védekezés a megelőzés – használj megfelelő szereket júliustól augusztusig.
Metszés virágcsokrokba és a gumók átteleltetése
Csokrokba
A dáliák remekül néznek ki egy vázában vagy csokorba kötve, ráadásul minél többször vág belőlük az ember, annál többet virágzanak majd. A virágokat szárastul reggelente vágd le, mielőtt a nap felmelegíteni őket, majd helyezd őket egy hideg vizes vödörbe. Távolítsd el róluk az alsó leveleket, majd mehetnek is a vázákba. A vázákat érdemes hűvös helyen tartani, és napi szinten ellenőrizni a vizüket. Ideális körülmények között a csokor így akár egy hétig is kibírja majd.
A gumók felásása és átteleltetése
A hűvösebb vidékeken a dáliagumók nem képesek a szabadban átvészelni a telet, ezért időben fel kell ásni őket, hogy fagyvédett helyen várhassák a következő tavaszt. A dáliák 8-as USDA zónáig hidegtűrőek. Ezeken és az ennél melegebb területeken a gumókig vissza kell vágni őket tél előtt, és talajtakaró alatt áttelelnek majd. A fagyos telek végeznek velük, ezért a hűvösebb vidékeken érdemes felásni őket.
- Vágd vissza a levélzetet 5-10 cm-ig a talajtól.
- Ásd ki a gyökércsomót, és óvatosan rázd re róla a maradék talajt.
- A rothadozó gumókat vágd le a csomóról.
- Helyezd a csomót fejjel lefelé a napra, és hagyd, hogy ott természetesen kiszáradjon.
- Helyezd a csomót laza, szellős anyagba (vermikulit, száraz homok, vagy hungarocell csomagolódarabkák).
- Tárold jól szellőző, fagymentes helyen, lehetőleg 5-7°C közötti hőmérsékleten.
- Tavasszal vedd újra elő a csomót, majd válaszd le róla az egészségesnek tűnő gumókat. Egy gumó akkor egészséges, ha legalább egy rózsaszín bimbó látható rajta, vagy úgy vágod le, hogy a csomóból is maradjon benne egy darab. Csak ezek a gumók lesznek képesek kicsírázni.
