A csemegekukoricát (Zea mays) durván 10 ezer évvel ezelőtt tenyésztették ki őseink, valahol a mai Mexikó déli területein. Mivel egy ember alkotta, mesterséges növényről van szó, így a vadonban nem is találkozhatunk vele. A feltételezések szerint a csemegekukorica egy ehető magú kukoricaféle gondos tenyésztésével jött létre. A számos generációnyi türelmes munka során a növény megnyúlt, és magvai sűrűn, egymás mellett kezdtek el kialakulni – ezek voltak az első kukoricacsövek. Cikkünkben minden szükséges információt megtudhatsz a csemegekukorica szakszerű termesztéséről!
A csemegekukorica egy természetes mutáció eredménye, amely a magban termelődő cukor keményítővé alakulását szabályozza. Ennek köszönhetően a csemegekukorica kétszer, vagy akár négyszer akkora cukortartalommal is rendelkezhet, mint a vetőkukorica, amelyet gyakran haszonállatok etetésére, illetve emberi fogyasztásra is termesztenek.
Habár a kukorica termése általában elveszíti édeskés ízét, miután elválasztják a növénytől, a csemegekukoricák akár a szüretet követő két hétig is megőrizhetik cukortartalmukat. A csemegekukorica csöveit még éretlen formájukban szokás szüretelni, és frissen fogyasztva gyümölcsöknek számítanak. A csemegekukorica durván 3 méter magasra nő meg, és vastag szára van, amely 20 szártagból. A levélcsomópontokból egy-egy pár hosszú levél nő ki, a csövek pedig közvetlenül a levelek felett teremnek. A kukoricákon megjelenő „rojtok” valójában a növény hímivarú virágjai.
A levelekbe burkolózó kukoricacsövek nagyjából 17-18cm hosszúra nőnek meg. Ezeken is vannak rojtok, amelyek a kukorica nőivarú virágai. A rojt minden egyes szála egy különálló petefészekhez kapcsolódik – sikeres megtermékenyítés esetén ezekből alakulnak ki a magok, vagyis a kukoricaszemek (akár 600 darab is) a csövön. A csemegekukoricának rengeteg változata van, amelyeket három kategóriába soroljuk: normálédes, cukortartalom-növelt, és szuperédes. Minél édesebb a kukorica, általában annál tovább marad tárolható és fogyasztható.
Válassz olyan helyet kukoricáidnak, ami legalább 6 óra közetlen napfényt biztosít nekik. Ügyelj rá, hogy szélvédett helyre kerüljenek, mert az erős szél könnyedén ledöntheti őket, különösen fiatalabb korukban. A következő oldalon folytatom!
A téli borsó vetése izgalmas kertészeti projekt, amely lehetővé teszi, hogy a természet ritmusát követve már tavasszal az elsők között szüretelj friss, zsenge borsószemeket. Ha te is megpróbálkoztál ezzel a módszerrel, gratulálok, a nehezén már túl vagy! ...
A téli sarjadékhagyma (Allium fistulosum), vagy ismertebb nevén metélőhagyma, az egyik legpraktikusabb növény, amit kertben vagy cserépben nevelhetsz. Ez a strapabíró, évelő hagymafajta nemcsak jól tűri a hideg időjárást, hanem egész évben friss zöldet bi...
A gyümölcsfa ültetése ősszel bátran kivitelezhető, hiszen a talaj hőmérséklete még meleg, és a csapadékosabb idő kedvez az új hajtásoknak. De hogyan is láss hozzá? Milyen lépéseket érdemes követni, hogy a fiatal fa sikeresen megeredjen és a következő évek...