Milyen hátrányai vannak a bioszénnek?
A bioszén tehát tápanyagokkal gazdagítja a talajt, megköti a szennyeződések, és segít kivonni a szén-dioxidot a légkörből. De lehet bármilyen hátulütője a használatának? Egy kisebb kerti környezetben ez nem valószínű. Azonban nagyobb mértékekben használva okozhat bizonyos problémákat. Egyes szakértőket aggaszt a gondolat, hogy több millió holdnyi haszonállatot és trágyát égessünk el csak azért, hogy aztán ezek maradványait eltemessük, és a folyamat újrakezdődhessen.
Egy 2010-es, a Permaculture Institute által megjelentetett cikkben dr. Mae-Wan Ho a következőt írta: „A bioüzemanyagok népszerűsége már így is súlyosbította az éghajlatváltozást azzal, hogy fellendítette az erdőirtást, a mocsarak pusztítását, az élőhelyek lerombolását, a biodiverzitás csökkenését, a víz- és talajkészletek csökkenését, és a mezőgazdasági vegyszerek alkalmazását.”
Jim Hansen (NASA) is megjegyezte, hogy, habár a bioszén „kétségtelenül hasznosnak bizonyulhatna többféle éghajlatjavítási stratégiában”, nem tekinthető „csodaszernek”. Már most több, mint 100 cég foglalkozik bioszén, vagy bioszénhez kapcsolódó termékek előállításával és forgalmazásával kertészek és földművesek számára. E cégek nagy része az Egyesült Államokban üzemel, de már Európában és a világ más területein is vannak olyan vállalkozások, amelyek ezzel foglalkoznak.
A bioszén környezeti hatásai
Mi tehát a bioszén? Egy elképesztő, ősi megoldás egy modern problémára, vagy egy ember alkotta adalékanyag, ami csak még több pusztulást hozhat világunkra? A válasz nem olyan egyszerű, hiszen függ attól, hogy milyen bioszénről beszélünk, és hogy mire használják azt. Egy, a The Journal of Environmental Qualityben megjelent cikk szerzői szerint a bioszén első sorban a tápanyaghiányos talajokon segít.
Ezzel szemben, ha a talaj tápanyagokban gazdag, az nem igazán lesz termékenyebb tőle. A „Biochar for Environmental Management: Science, Technology and Implementation” című könyv „Biochar, Carbon Accounting and Climate Change” fejezetében a szerzők a Koppenhágai Megállapodást idézik, amely a világ hőmérsékletének csökkentését indítványozza a biomassza bioszénné égetésével. Mindez a bioszén szén-dioxid megkötő hatásának köszönhető.
