A bioszén tudományos szemmel
A Rice Egyetem egyik kutatásában a bioszén mezőgazdasági alkalmazását tanulmányozták, és kimutatták, hogy „a talajhoz hozzáadva ez a porózus szén javította a haszonnövények hozamát, csökkentette a szükséges műtrágya mennyiségét, illetve csökkentette a szennyeződések mennyiségét is azzal, hogy megkötötte azt a nitrogént, ami egyébként a légkörbe szivárgott volna”.
Az International Biochar Initiative (Nemzetközi Bioszén Kezdeményezés) szerint „a bioszén fenntartható előállítása során olaj és gáz melléktermékek is képződnek, amelyeket üzemanyagként, tehát megújuló, tiszta energiaforrásokként lehet felhasználni”. „Tudjuk, hogy a bioszén hatással van a talaj nitrogénciklusára, ezért képes csökkenteni a dinitrogén-oxid mennyiségét” – meséli dr. Caroline Masiello, a Rice egyik professzora.
A bioszén a természetes életciklus egyik végterméke, és ha megfelelően használják, akkor segíthet kivonni a felesleges szén-dioxidot a légkörből. A kutatók és természetvédelmi mérnökök szerint ha képesek lennénk hasznosítani ezt a folyamatot, és több geomérnöki megoldást tudnánk alkalmazni a várostervezésben (pl. kertek a légszennyezett városok épületeinek tetején), akkor elképzelhető, hogy a környezetszennyezés hatásai enyhíthetők, megelőzhetők, vagy akár visszafordíthatók is lehetnének.
A bioszén stabil faszenet tartalmaz, ami megakadályozza, hogy a szerves anyagok szén-dioxidtartalma gáz formájában a légkörbe jusson. Egy kutatás szerint a világ melegház hatású gázkibocsátásának 12%-kal lehetne ellensúlyozni bioszén előállításával.
Amazónia egykori lakóinak munkássága hasonló eredményekkel járt, állítják a kutatók. Mindez azt bizonyítja, hogy a Föld képes „újratölteni” és „kijavítani” saját magát. Ha pedig mi is segítünk neki ebben, akkor saját életben maradásunkat tesszük egyszerűbbé az egyetlen bolygón, amit otthonunknak nevezhetünk.
