Elkezdődött az aratás, a déli megyékben a napokban már vágják az őszi árpát. A várakozások vegyesek, attól függően, hogy a május végi, június elejei csapadékból hol, mennyit kaptak a földek. Országszerte félmillió tonnával dobta meg a búza hozamát az eső. Ha csak az árakat nézzük, és egy olyan gazdálkodót veszünk, aki nem élhet adókedvezményekkel, akkor kiderül, az idei hozamok és árak jó esetben is csak 10-20 ezer forintos hasznot hoznak egy hektáron.
4 millió tonna körül várható hektáronként
A napokban kezdődik az aratás: a déli megyékben az őszi árpával kezdik a gazdálkodók, akik igen vegyes várakozással tekintenek az elmúlt 111 év második legaszályosabb 10 hónapja után a jövőbe. Az árak egyelőre jók, kicsit magasabbak is a tavalyinál. Európában és Amerikában az új termést drágábban jegyzik a tőzsdén, mint a tavalyit, ami érthető, mivel most úgy néz ki, hogy a Földön ebben a szezonban 3 százalékkal csökken a termés, Európában 5 százalékkal várnak kevesebbet – Romániában 24 százalékos lehet a visszaesés, Spanyolországban 23. Nálunk viszont többet arathatnak a kenyérnek valóból, mivel a vetésterület is nőtt. Egy hónapja még úgy nézett ki, hogy még a tavalyinál is kevesebbet terem a tavaly őszi és téli, az idei tavaszi aszály miatt, aztán jöttek a májusi esők, melyek valóban aranyat érnek. Egy hónapja még 3,5 millió tonnát becsültek a szakértők, ma azt mondják, 4 millió tonna körül várható az összetermés. Az árak ennek megfelelően tonnánként elérik az 54-55 ezer forintot malmi és 50-51 ezret takarmánybúza esetében.
Únios támogatással együtt érte meg
Ha csak az árakat nézzük, és egy olyan gazdálkodót veszünk, aki nem élhet adókedvezményekkel, akkor kiderül, az idei hozamok és árak jó esetben is csak 10-20 ezer forintos hasznot hoznak egy hektáron. Átlagban azonban semmit, vagyis csak az 55-57 ezer forintos úniós támogatással együtt érte meg búzát termeszteni. Más kérdés, ha valaki spórolt, s „nem tett bele mindent” a földbe, él adócsökkentő módszerekkel...
Hogyan állapítják meg a búza termés árát?
Az árakat egyébként ma már nem csak Amerikában és a francia tőzsdén határozzák meg: egyre inkább számolni kell az orosz, ukrán és kazah terméssel, s egy úgy búzapiaci központ alakulhat ki néhány éven belül a Fekete-tenger térségében, mely a világexport harmadát is elérheti. Nos az oroszok csak 51 millió, az ukránok 13 millió, a kazahok 15 millió tonna búzát aratnak az idén, ami több tízmillió tonnával kisebb, a korábbi évekhez képest. (Csak az oroszok tavaly 80 millió felett takarítottak be.) Mindez azért fontos, mert mi a két nagy piaci centrum közé esünk, így figyelni kell a keleti termelésre is. Már csak azért is, mert közepes minőségben, de olcsón kínálnak nagy tömegben búzát, így azt könnyen elérheti például Románia, Bosznia, Szerbia, Bulgária, Macedónia, vagyis a magyar búza eddigi vevői. Éppen ezért kellene itthon egyre inkább tudatosan áttérni a kiváló minőségű, úgymond javító búza termesztésére, egységes fajtahasználatra, nagy tömegben. Az olyan vevők ugyanis, mint például az olaszok és a németek ezt keresik. Ők saját közepes minőségű gabonájukhoz keverve a kiváló magyart készítenek lisztet, majd abból híres-neves péktermékeiket. Keleten, és délen inkább a mennyiség számít, oda jó az orosz búza, amellyel viszont egyre kevésbé versenyezhet a miénk.
Forrás: eu-info.hu
