A békalencse és vízijácint gondozása (és gyakori problémáik elhárítása)
Víztárolóid vize a párolgás és a szüretelés hatására idővel fogyatkozni kezd majd, ezért rendszeresen gondoskodnod kell annak utánpótlásáról további trágyás víz hozzáadásával. Használd ugyan azt az arányt, amit korábban említettünk a cikkben. A békalencse és a vízijácint szaporodása három fő tényezőtől függ: a termékenységtől, a fénytől és a hőmérséklettől.
Ha növényeid színe nem a megszokott mélyzöld, akkor valószínűleg nem kapnak elegendő tápanyagot. Ha sápadtnak tűnnek, valószínűleg több trágyára van szükségük a vízben. A haldokló növények túltrágyázott vagy túl hideg vízre (vagy levegőre) utalnak. Ha nincs hideg, akkor öntsd fel a tárolót némi friss, tiszta vízzel, hozzáadott trágya nélkül, hogy felhígítsd a tartalmát.
Hűvösebb időben ezek a vízi takarmánynövények lassabban szaporodnak. Az ideális hőmérséklet számukra 26°C körül mozog, ezért ha fel szeretnéd gyorsítani a folyamatot, helyezz valamilyen hőforrást a közelükbe. Ezek a vízi növények nem igényelnek folyamatos napsütést, de minél több fényt kapnak, annál jobban érzik majd magukat és annál jobban szaporodnak is.
Amikre érdemes odafigyelni
Fontos, hogy ne váltsd le egyik pillanatról a másikra haszonállataid tápját. Kezdd el kisebb adagokban belevinni a békalencsét és a vízijácintot éttrendjükbe, hogy legyen idejük megszokni azokat. A vízijácint – bizonyos források szerint – mérgező hatású lehet lovakra, macskákra és kutyákra nézve. Érdemes utánanézni ennek, illetve, hogy milyen állatokra milyen hatással lehetnek ezek a vízi növények, mielőtt bármennyit is adnál belőlük állataidnak.
Tartsd észben, hogy rendkívül gyorsan terjedő növényekről van szó, amiket nem ajánlott olyan víztestekbe telepíteni, ahol problémát jelentenének. Ha végleg szeretnél felhagyni termesztésükkel, távolítsd el őket a vízből, hagyd, hogy kiszáradjanak, majd égesd el vagy dobd őket a komposzthalomra.