Tavaly a 2009-es válságévhez képest is tovább csökkent a hazai élelmiszeripar teljesítménye. Az ágazat évek óta tartó zsugorodása az adó- és adminisztrációs terhek csökkentése, valamint hosszú távú kormányzati stratégia nélkül nem állítható meg. Elengedhetetlen, hogy tisztázódjon az élelmiszeripar szerepe a most formálódó vidékfejlesztési politikában, ugyanis jól működő és regionálisan is versenyképes magyar feldolgozóipar nélkül a hazai mezőgazdaság sem lehet sikeres.
A 2010. évi országgyűlési választásokat követően az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége összeállította azokat a javaslatokat, amelyekkel a magyar élelmiszeripar versenyképessége javítható lenne, ezzel is támogatva az új Kormány munkáját. Az azóta eltelt egy évben számos olyan, elsősorban a vállalkozók adminisztrációs terheit csökkentő intézkedés történt, amely az élelmiszeripari feldolgozók helyzetét is könnyítette. Az élelmiszeripar ugyanakkor a támogató lépések ellenére sem jutott ki a válságból, az előzetes adatok szerint teljesítménye a 2009-es válságévhez képest is 0,4 százalékkal csökkent 2010-ben. A folytatódó visszaesés is egyértelművé teszi, hogy további lépések, így az adó- és adminisztrációs terhek csökkentése nélkül az elhúzódó válságból nincs kiút.
A mezőgazdasági alapanyag-, energiaárak és egyéb költségek drasztikus növekedése valamint az uniós szinten is kimagasló, 25 százalékos áfa miatt folyamatosan emelkednek az élelmiszerárak. A nemzetközi versenyképesség javítása érdekében az élelmiszer-feldolgozók számára elsődleges fontossággal bír az állami – adó és adminisztratív – terhek csökkentése. A Kormány által megfogalmazott gazdaságélénkítő politika és az élelmiszeripar legfontosabb céljai azonosak: a központi terhek mérséklésével támogatni kell a termelő ágazatok működését, növelni az előállított termékek hozzáadott értékét és feldolgozottsági szintjét, a versenyképesség javításával meg kell erősíteni az ágazat belföldi és export piaci pozícióit, mely folyamat végül a fogyasztás és a foglalkoztatottság növekedését eredményezi.
Az élelmiszer-feldolgozó ágazattal kapcsolatban időnként felmerülő újabb különadók (például a népegészségügyi termékdíj, a drasztikusan megnövelt környezetvédelmi termékdíj vagy éppen a kötelező agrárkamarai tagsággal járó többletterhek) ugyanakkor az elengedhetetlen könnyítés helyett azzal fenyegetnek, hogy a válságban lévő ágazat terhei tovább nőnek, ellehetetlenítve ezzel nem csak az ágazatban működő, nagyrészt mikro- és kisvállalkozásokat, de a vidék felemelkedését is.
Az élelmiszergazdaság a nemzetgazdaság egyik kulcsfontosságú stratégiai eleme, lehetséges kitörési pontja. Jelentősége messze túlmutat a gazdasági mutatókkal alátámasztható mértéken. Romló kilátásai ellenére a magyar élelmiszeripar vásárolja meg és dolgozza fel a hazai mezőgazdaság által előállított alapanyagok döntő hányadát. Ennek megfelelően az ágazat teljesítményének javulása nélkül a hazai mezőgazdaság sem lehet sikeres. Így csak az élelmiszeripar teljesítményének erősítésével érhető el a stratégiai partnernek tekintett magyarországi mezőgazdasági termelők gazdálkodási körülményeinek javítása, a magyar gazdaság és ezen belül különösen a vidéki térségek felemelkedése.
Ezért is üdvözöljük, hogy a Kormány alakuló vidékfejlesztési stratégiájában célként fogalmazza meg az ország élelmiszer-önellátottságának fejlesztését. A terv egyúttal elismeri, hogy gazdaságstratégiai szempontból indokolhatatlan a feldolgozott élelmiszerek importjának folyamatos növekedése. Meggyőződésünk, hogy az önellátás biztosításához, valamint az élelmiszer-import visszaszorítása érdekében a koncepcióban a jelenleginél hangsúlyosabb szerepet kell kapnia az ország élelmiszerellátását biztosítani és a fejlődés fenntarthatóságát megoldani képes korszerű élelmiszer-feldolgozó vállalatoknak is amellett, hogy az állam ösztönzi az ágazatban működő speciális, helyi, kis mennyiségű igények kielégítésére és a hagyományos értékek megőrzésére alkalmas élelmiszer-feldolgozó kisvállalkozások működését is. A magyar élelmiszeripar jelenleg - közvetlenül - mintegy százezer munkahelyet biztosít, elsősorban a vidéki térségekben. Központi és meghatározó szereplője a biztonságos élelmiszerellátásnak, ezáltal egy nagy rendszer részeként más ipari és szolgáltatási szektorok egész sor vállalkozásának működéséhez járul hozzá. Állami intézményekkel működik együtt, és fontos befizetője a költségvetésnek. Emiatt súlyának, szerepének alakulása tovagyűrűző hatást fejt ki a gazdaság egészére.
A magyarországi élelmiszergazdaság és a vidék helyzete érdemben akkor javítható, ha az alapanyag előállítás és a feldolgozás összehangolt, együttes fejlesztése valósul meg, mert ez alapvető előfeltétele a nagyobb hozzáadott értékű termékek előállításának, a fogyasztás növekedésének és a magyar fogyasztók döntően hazai, biztonságos és egészséges élelmiszerrel történő ellátásának.
A magyarországi élelmiszer-feldogozó vállalkozások 85 százalékát képviselő Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége elkötelezett e célok megvalósítása iránt és részt kíván venni a nemzeti program kialakítását szolgáló ágazati párbeszédben.
A mezőgazdasági alapanyag-, energiaárak és egyéb költségek drasztikus növekedése valamint az uniós szinten is kimagasló, 25 százalékos áfa miatt folyamatosan emelkednek az élelmiszerárak. A nemzetközi versenyképesség javítása érdekében az élelmiszer-feldolgozók számára elsődleges fontossággal bír az állami – adó és adminisztratív – terhek csökkentése. A Kormány által megfogalmazott gazdaságélénkítő politika és az élelmiszeripar legfontosabb céljai azonosak: a központi terhek mérséklésével támogatni kell a termelő ágazatok működését, növelni az előállított termékek hozzáadott értékét és feldolgozottsági szintjét, a versenyképesség javításával meg kell erősíteni az ágazat belföldi és export piaci pozícióit, mely folyamat végül a fogyasztás és a foglalkoztatottság növekedését eredményezi.
Az élelmiszer-feldolgozó ágazattal kapcsolatban időnként felmerülő újabb különadók (például a népegészségügyi termékdíj, a drasztikusan megnövelt környezetvédelmi termékdíj vagy éppen a kötelező agrárkamarai tagsággal járó többletterhek) ugyanakkor az elengedhetetlen könnyítés helyett azzal fenyegetnek, hogy a válságban lévő ágazat terhei tovább nőnek, ellehetetlenítve ezzel nem csak az ágazatban működő, nagyrészt mikro- és kisvállalkozásokat, de a vidék felemelkedését is.
Az élelmiszergazdaság a nemzetgazdaság egyik kulcsfontosságú stratégiai eleme, lehetséges kitörési pontja. Jelentősége messze túlmutat a gazdasági mutatókkal alátámasztható mértéken. Romló kilátásai ellenére a magyar élelmiszeripar vásárolja meg és dolgozza fel a hazai mezőgazdaság által előállított alapanyagok döntő hányadát. Ennek megfelelően az ágazat teljesítményének javulása nélkül a hazai mezőgazdaság sem lehet sikeres. Így csak az élelmiszeripar teljesítményének erősítésével érhető el a stratégiai partnernek tekintett magyarországi mezőgazdasági termelők gazdálkodási körülményeinek javítása, a magyar gazdaság és ezen belül különösen a vidéki térségek felemelkedése.
Ezért is üdvözöljük, hogy a Kormány alakuló vidékfejlesztési stratégiájában célként fogalmazza meg az ország élelmiszer-önellátottságának fejlesztését. A terv egyúttal elismeri, hogy gazdaságstratégiai szempontból indokolhatatlan a feldolgozott élelmiszerek importjának folyamatos növekedése. Meggyőződésünk, hogy az önellátás biztosításához, valamint az élelmiszer-import visszaszorítása érdekében a koncepcióban a jelenleginél hangsúlyosabb szerepet kell kapnia az ország élelmiszerellátását biztosítani és a fejlődés fenntarthatóságát megoldani képes korszerű élelmiszer-feldolgozó vállalatoknak is amellett, hogy az állam ösztönzi az ágazatban működő speciális, helyi, kis mennyiségű igények kielégítésére és a hagyományos értékek megőrzésére alkalmas élelmiszer-feldolgozó kisvállalkozások működését is. A magyar élelmiszeripar jelenleg - közvetlenül - mintegy százezer munkahelyet biztosít, elsősorban a vidéki térségekben. Központi és meghatározó szereplője a biztonságos élelmiszerellátásnak, ezáltal egy nagy rendszer részeként más ipari és szolgáltatási szektorok egész sor vállalkozásának működéséhez járul hozzá. Állami intézményekkel működik együtt, és fontos befizetője a költségvetésnek. Emiatt súlyának, szerepének alakulása tovagyűrűző hatást fejt ki a gazdaság egészére.
A magyarországi élelmiszergazdaság és a vidék helyzete érdemben akkor javítható, ha az alapanyag előállítás és a feldolgozás összehangolt, együttes fejlesztése valósul meg, mert ez alapvető előfeltétele a nagyobb hozzáadott értékű termékek előállításának, a fogyasztás növekedésének és a magyar fogyasztók döntően hazai, biztonságos és egészséges élelmiszerrel történő ellátásának.
A magyarországi élelmiszer-feldogozó vállalkozások 85 százalékát képviselő Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége elkötelezett e célok megvalósítása iránt és részt kíván venni a nemzeti program kialakítását szolgáló ágazati párbeszédben.
Forrás: www.efosz.hu
