Egy olyan süteményt mutatok most nektek, ami nem hiányozhat a karácsonyi asztalról, tartsatok velem és ismerjétek meg a zserbó tökéletes receptjét, imádni fogjátok!
A zserbó története
Az eredeti recept a zserbó névadójától, a svájci Gerbeaud Emiltől származik. A cukrász bejárta Franciaországot, Angliát, végül mégis Budapesten telepedett le, Kugler Henrik hívására, még pedig azért, hogy az előkelő belvárosi cukrászda vezetését elvállalja.
A Vörösmarty téren – annó Gizella tér – működő cukrászda az elegáns világ találkozóhelyeként volt számon tartva, ennek megfelelően a tökéletes cukrászmestert kereste Kugler, aki már látott világot, és nyitott az újításokra. Ezt a személyt meg is találta, a svájci cukrász számos újítást hozott rövid időn belül, új termékekkel, például bonbonokkal, cukorkákkal, vajas, párizsi és más krémekkel bővült a kínálat.
A cukrászdában hamar a legkedveltebb termékek közé emelkedett a konyakos meggy és természetesen a korábban megálmodott zserbó! Egy idő után már nem csak a városban szállították a süteményeket, hanem az ország más tájaira, és még külföldre is, még a török szultán hámere számára is! A klasszikus zserbó a csoki-dió-sárgabarack isteni hármas tökéletes íz kombinációjának köszönheti népszerűségét, valamint annak, hogy soká eláll, sőt… minél többet pihen, annál finomabb. Most pedig jöjjön az eredeti recept!
A tökéletes zserbórecept
Erre van szükségünk a tésztához: 100 dekagramm finomliszt, 50 dekagramm margarin, másfél deciliter tej, két dekagramm élesztő, fél deciliter rum, 15 dekagramm kristálycukor, 3 tojássárgája, csipetnyi só, szódabikarbóna. A töltelékhez szükségünk lesz 60 dekagramm darált dióbélre, 50 dekagramm kristálycukorra és 60 dekagramm sárgabaracklekvárra. A tetejére pedig 20-24 dekagramm étcsokoládé, vagy csokimáz (15 dkg cukrot keverjünk össze 5 evőkanál kakaóporral, és 5 evőkanál vízzel. Kevergessük kis lángon, amíg el nem olvad a cukor, ekkor adjunk hozzá 3 dkg vajat. A folyékony masszát tegyük a tésztára és hagyjuk megkötni rajta).
A zserbó elkészítésének menete
Morzsoljuk el a lisztet a vajjal, langyosítsuk meg a tejet és morzsoljuk bele az élesztőt, ezután hagyjuk, hogy kissé felfusson (10-15 perc). Langyosítsuk meg a rumot, és szórjuk bele a cukrot. Ha az élesztő felfutott, akkor a rumot és az élesztős tejet adjuk a liszthez és a tojások sárgájával, sóval, valamint szódabikarbónával tésztává gyúrjuk. Összegyúrás után tegyük a masszát a hűtőbe, legalább egy órára.
Közben keverjük össze a cukrot a lekvárral, valamint a dióval. Vegyük ki a tésztát a hűtőből, osszuk három egyenlő részre, és nyújtsuk egyesével tepsinagyságú lappá. Helyezzük kivajazott tepsibe az egyiket, majd simítsuk rá egyenletesen a diókrém felét, és fedjük le a második lappal. Kenjük rá a maradék diókrémet, és egy kis lekvárt vékonyan, majd fedjük le a harmadik lappal.
Egy tojássárgájával kenjük meg a tetejét, szurkáljuk meg villával és pihentessük 40-50 percig. Ezután jöhet a sütés, közepesnél valamivel kisebb lángon 40-50 percig süssük, majd hagyjuk kihűlni a tepsiben. Végül mehet a tetejére a csokimáz, ezután várjuk meg, hogy megdermedjen teljesen, majd vágjuk szeletekre. Jó étvágyat hozzá mindenkinek!
