Magyarország a legtöbb ponton módosításokat kér
- Magyarország egyetért az európai uniós zöldség- és gyümölcspiaci reform minap ismertetett tervezetének alapirányával, de a javaslat hétfői vitájában számos ponton roppant kritikus álláspontra helyezkedett, mert úgy véli, a javaslat nem szolgálja az új tagállamok érdekeit és felzárkózását - mondta el Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hétfő esti brüsszeli sajtótájékoztatóján, az európai uniós agrárminiszterek tanácskozását követően.
Az Európai Bizottság a cukorágazat reformját követően most a zöldség- és gyümölcstermesztés rendszerének átalakítását vette tervbe. A tervezett változtatások közül Gráf József kiemelte az ágazathoz kapcsolódó kiadások legnagyobb részét kitevő, feldolgozóipari alapanyag-támogatások megszűnésének felvetését, amelynek alapján ezek az összegek átkerülnének az érintett tagállamok egységes gazdaságalapú támogatási borítékjába, azaz a termeléstől elválasztva kerülnek kifizetésre. Ez azonban a régi állapotokat érintetlenül hagyja olyan értelemben, hogy az igazi haszonélvezők a régi tagországok (különösen Olaszország, Görögország és Spanyolország), ahol ennek a támogatási formának már jól bevezetett hagyományai vannak - hangoztatta a miniszter.
Magyarország nagyon kis mértékben, 0,0476 millió euróval, a keret 0,61 százalékával rendelkezne a javaslat szerint - tette hozzá.
Növekszik a terv szerint a termelői csoportok (tész) szerepe is: ez Gráf József szerint Magyarországon is kívánatos fejlemény, hiszen az ágazatban alacsony a szervezettség. Ahol a tész-tagság 20 százalék alatti - így Magyarországon is - az eddigi 50 helyett 60 százalékos szinten lehet társfinanszírozni az ilyen szövetkezetek működési alapjait.
Új elem a javaslatban, hogy a tészek a termelésük 5 százalékát 100 százalékos uniós finanszírozás mellett vonhatják ki a piacról, ha a terméket közintézményeknek, iskoláknak vagy kórházaknak szánják. A piaci válságkezelés ugyancsak a tészek feladatkörébe kerül 50 százalékos társfinanszírozásban.
Mivel mindössze két EU-tagországban felel meg a zöldség- és gyülmölcsfogyasztás szintje az egészségesnek, a fogyasztás növelésére 60 százalékban az EU által finanszírozott ösztönzési programot lehet indítani - emlékeztetett Gráf József.
Elmondta: Magyarország javaslatot tett a termelői szervezetek erősítésére, azok kiemelt támogatására az elmaradott régiókban, valamint a közösségi források ágazaton belüli átcsoportosítására. A szabályzórendszernek a magyar álláspont szerint lehetőséget kell nyújtania a nemzeti preferenciák érvényesítésére, például a szerkezetváltás segítésére.
Ami a válságkezelést illeti, annak figyelembe kell vennie a zöldség- és gyümölcságazat fokozott kitettségét a piaci és környezeti hatásoknak.
Sürgette a magyar miniszter azt is, hogy vonjanak a szabályozás hatása alá néhány országban kiemelt jelentőséggel bíró termékeket, köztük az összefoglaló néven piros gyümölcs néven ismert fajtákat.
A brüsszeli bizottság bízik abban, hogy még ebben a félévben, német elnökség alatt megszületik a változtatás. - Ez elég optimista jóslatnak tűnik - kommentálta a miniszter.
Magyarország mindenképpen szeretné elérni, hogy követeléseit az unió vegye figyelembe - hangsúlyozta.
Uniós közlések szerint a tagországok alapvetően kedvezően fogadták a reform alapvetéseit, de a globális pozitív hozzáállás mellett szinte minden felszólaló bírálatokat is megfogalmazott. Franciaország egyáltalán nem értett egyet a reformtervvel.
Szó esett a miniszteri ülésen a nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokról is. Ezzel kapcsolatban Gráf József azt emelte ki, hogy egyetértettek abban: tartani kell azt a mandátumot, amelyet a miniszterek meghatároztak (a sajtóban ugyanis találgatások jelentek meg arról, hogy az EU nevében tárgyaló brüsszeli bizottság ettől eltérő ajánlatokat tesz - a hétfői ülésen részt vevő biztosok ezt cáfolták).
A magyar álláspont világos: amíg ki nem egyenlítődnek az unión belül támogatások, addig az ország új versenytársaknak nem örülne, és különböző feltételekkel még kevésbé akar versenyezni az unión kívüli országokkal - szögezte le Gráf József.
Magyarország nagyon kis mértékben, 0,0476 millió euróval, a keret 0,61 százalékával rendelkezne a javaslat szerint - tette hozzá.
Növekszik a terv szerint a termelői csoportok (tész) szerepe is: ez Gráf József szerint Magyarországon is kívánatos fejlemény, hiszen az ágazatban alacsony a szervezettség. Ahol a tész-tagság 20 százalék alatti - így Magyarországon is - az eddigi 50 helyett 60 százalékos szinten lehet társfinanszírozni az ilyen szövetkezetek működési alapjait.
Új elem a javaslatban, hogy a tészek a termelésük 5 százalékát 100 százalékos uniós finanszírozás mellett vonhatják ki a piacról, ha a terméket közintézményeknek, iskoláknak vagy kórházaknak szánják. A piaci válságkezelés ugyancsak a tészek feladatkörébe kerül 50 százalékos társfinanszírozásban.
Mivel mindössze két EU-tagországban felel meg a zöldség- és gyülmölcsfogyasztás szintje az egészségesnek, a fogyasztás növelésére 60 százalékban az EU által finanszírozott ösztönzési programot lehet indítani - emlékeztetett Gráf József.
Elmondta: Magyarország javaslatot tett a termelői szervezetek erősítésére, azok kiemelt támogatására az elmaradott régiókban, valamint a közösségi források ágazaton belüli átcsoportosítására. A szabályzórendszernek a magyar álláspont szerint lehetőséget kell nyújtania a nemzeti preferenciák érvényesítésére, például a szerkezetváltás segítésére.
Ami a válságkezelést illeti, annak figyelembe kell vennie a zöldség- és gyümölcságazat fokozott kitettségét a piaci és környezeti hatásoknak.
Sürgette a magyar miniszter azt is, hogy vonjanak a szabályozás hatása alá néhány országban kiemelt jelentőséggel bíró termékeket, köztük az összefoglaló néven piros gyümölcs néven ismert fajtákat.
A brüsszeli bizottság bízik abban, hogy még ebben a félévben, német elnökség alatt megszületik a változtatás. - Ez elég optimista jóslatnak tűnik - kommentálta a miniszter.
Magyarország mindenképpen szeretné elérni, hogy követeléseit az unió vegye figyelembe - hangsúlyozta.
Uniós közlések szerint a tagországok alapvetően kedvezően fogadták a reform alapvetéseit, de a globális pozitív hozzáállás mellett szinte minden felszólaló bírálatokat is megfogalmazott. Franciaország egyáltalán nem értett egyet a reformtervvel.
Szó esett a miniszteri ülésen a nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokról is. Ezzel kapcsolatban Gráf József azt emelte ki, hogy egyetértettek abban: tartani kell azt a mandátumot, amelyet a miniszterek meghatároztak (a sajtóban ugyanis találgatások jelentek meg arról, hogy az EU nevében tárgyaló brüsszeli bizottság ettől eltérő ajánlatokat tesz - a hétfői ülésen részt vevő biztosok ezt cáfolták).
A magyar álláspont világos: amíg ki nem egyenlítődnek az unión belül támogatások, addig az ország új versenytársaknak nem örülne, és különböző feltételekkel még kevésbé akar versenyezni az unión kívüli országokkal - szögezte le Gráf József.
Forrás: FVM
