Az Északi-sarkon tapasztalható klímaváltozást néhány állatfaj igencsak megsínyli, például a sarki róka, a mezei egér, a rénszarvas és az alpesi hófajd. A rókák egyelőre jól bírják a klímaváltozást, de csak idő kérdése, hogy mikor kezdenek el ők is fogyatkozni.
Veszélyben a sarki rókák – Változó éghajlati viszonyok hatása a különböző fajokra
A kutatók négy, a norvégiai Svalbard-szigetcsoporton élő fajt vizsgáltak: sarki rókát, az alpesi hófajdot, a rénszarvast és a svalbardi mezei egeret. A Norvégiai Technológiai és Tudományegyetem (NTNU) kutatói a Spitsbergen-szigeten vizsgálták meg a négy fajt. Arra a következtetésre jutottak, hogy a három növényevő faj már most is komoly gondokkal küzd az élelemhez jutás szempontjából, és ha a jégpáncél ráfagy a tundrára, gyakran előfordulhat, hogy nem jutnak élelemhez.
Az Északi-sark peremvidékén található Svalbard-szigetcsoporton egyre gyakrabban esik ónos eső, amely a hórétegen jégréteggé szilárdul, emiatt az állatok nem tudnak áthatolni a havon. Ez a jelenség egyértelműen a sarkvidéki felmelegedésnek köszönhető. Emiatt elpusztulhat a tundra növényzete a jégréteg alatt, és a növényevő fajok éhezni fognak. Az NTNU biológusa, Brage Bremset Hansen évekig tanulmányozta a fent említett fajokat, és megállapította, hogy már egész populációk tűntek el a hideg, jeges telek során. Visszaesés csak a sarki rókánál tapasztalható egy éves lemaradással.
A kutatók úgy vélik, hogy ez annak köszönhető, hogy a sarki rókák felfalják az éhen halt növényevő állatok tetemeit, így a rókák a telek után is képesek lesznek szaporodni és új rókacsaládokat létrehozni. Azonban az elkövetkezendő években a megmaradt növényevők már kevesebb növénymennyiséggel is beérik, és így a sarki rókák fognak éhen pusztulni. Kutatók szerint a klímaváltozás hatásai más ökoszisztémákban is jelentkeznek, de az Északi-sark egyes helyein - mint például a Svalbard-szigetcsoporton - a legkönnyebb észlelni ezeket a jelenségeket.
Ha az időjárás globális szinten megváltozik, a sarkvidéki jég további komoly problémákat okozhat. A svalbardi éghajlatra elsősorban az időjárás fluktuációja jellemző, amely olyan extrém időjárási körülményekhez vezethet, mint például a telente tapasztalható sarkvidéki esőzések – ezek a jelenségek komoly károsodást okozhatnak az ökoszisztémában.
