Tojások, csibék, vagy kifejlett csirkék?
Ha még sosem neveltél tyúkokat, akkor eleinte érdemes kerülni a keltetést és a frissen kikelt csibék nevelését, ugyanis ezek némi tapasztalatot igényelnek. A csibéknek keltetőkre van szükségük, amik meleget, vizet és táplálékot biztosítanak számukra, nem beszélve a biztonságról és a tiszta körülményekről – csupa olyan dolog, amit egyébként az anyjuk biztosítana nekik.
Ezt jobb híján egy nagy, kibélelt kartondobozzal helyettesítheted (a legjobb bélés erre a célra a kukoricacső, ami a népszerűbb fenyőbéléssel ellentétben nem jelent veszélyt a csibék tüdejére). Győződj meg róla, hogy a keltető biztonságos helyen van, ahol semmilyen ragadozó, vagy háziállat (pl. macskák) nem férhet hozzá. A meleg biztosítása érdekében érdemes elektromos melegítő berendezéssel ellátott keltetőt vásárolni.
Választhatsz persze fiatal vagy felnőtt példányokat is, de naposcsibékkel, vagy saját keltetéssel biztosíthatod, hogy kevesebb beteg csirke kerül az állományba, illetve hogy annak tagjai együtt nőnek fel, ami hosszú távon a hangulatukra is kihat majd – a csibekoruktól nevelt csirkék felnőtt korukra sokkal barátságosabbak lesznek majd egymással és gazdájukkal is.
Érdemes megfontolni továbbá, hogy a fiatal csirkék vásárlása esetén csupán 90%-ban állapítható meg pontosan, hogy milyen nemű az adott példány. Ez azt jelenti, hogy a tojók mellé jó eséllyel egy kakas is becsúszhat, amire a legtöbb városi területen nem néznek jó szemmel. Ilyen esetben minél előbb igyekezz megszabadulni tőle – add el egy vidéki tenyésztőnek, vagy készítsd el ízlésednek megfelelően.
A tyúkól
Bármilyen korú állománnyal is kezdesz, szükséged lesz egy tyúkólra. A csibék nagyjából 6 hetet töltenek majd a keltetőben, mielőtt átköltözhetnek végleges otthonukba. Habár csábító lehet saját magad elkészíteni egyet újrahasznosított alapanyagokból, ügyelned kell csirkéid biztonságára is. Ha ezt a szempontot elhanyagolod, akkor állományod könnyedén egy-egy belopakodó ragadozó áldozatává válhat.
Egy jó tyúkólra a következők jellemzők:
- a padló kerüljön legalább 80 centire a talaj fölé, nehogy korhadni kezdjen. Bónusz: melegebb időben a csirkék az ól alatti árnyékba is behúzódhatnak;
- helyezz rácsokat az ól tetejére a légmozgás biztosítása érdekében;
- az ól egyik végében legyen egy nagyobb ajtó, amit takarításkor használsz, a másikban pedig egy kisebb, amin a csirkék járhatnak ki és be. Szükség lesz egy hosszú, vízszintes, felnyitható ajtóra is, amin keresztül könnyedén összegyűjtheted a tojásokat;
- szerelj be egy etetőt is. Etetésnél ügyelj arra, hogy a különböző csirkefajták eltérő etetési igényekkel rendelkeznek – más fajtáknak más mennyiségekre van szükségük, etetésük pedig az adott évszaktól is függhet (hidegebb időben általában többet szoktak fogyasztani).