Önkormányzati Választás élőben: eredmények percről percre ide kattintva!
Először lássuk a Gallup véleményét:
A GALLUP PÁRTPREFERENCIA ADATAI
2006. augusztus
Gyurcsány megítélése történelmi mélyponton
Az 1999 óta vezetett trend még soha nem mutatott ilyen mértékű elégedetlenséget hivatalban lévő miniszterelnökkel szemben. Az MSZP támogatottsága nem csökkent tovább július óta, de a politikából való kiábrándultság fokozódik
A Magyar Gallup Intézet minden hónapban vizsgálatot folytat az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya, a korcsoportok aránya, valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükröző mintán. A Gallup kérdezői minden egyes hónapban más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket keresnek fel. 2006 augusztusában 1010 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg. A megkérdezésekre 2006. augusztus 8. és 15. között került sor az ország 64 településén.
Augusztusban az MSZP a teljes lakosság 23 százalékára, a FIDESZ 34 százalékára számíthatna, ha "most vasárnap" lennének az országgyűlési választások. Május és július között lényegesen átalakult a politikai preferenciák térképe -- elsősorban az MSZP támogatóinak az elpártolása nyomán--, míg július és augusztus között nem változtak lényegesen az erőviszonyok. A júlisban tapasztalt rövid és középtávú kilátástalanság tekintetében sem látunk további változást augusztus első felében: jelenleg a magyarok kétharmada számít családja anyagi helyzetének romlására a következő 12 hónapban, de négy éves távlatban is csak minden negyedik felnőtt számít javulásra.
Idén májusban, közvetlenül a választások után, a szavazásra jogosultak körében az MSZP támogatóinak aránya 35 százalék volt, ez júliusra 21 százalékra zuhant, augusztusban pedig 23 százalékon stagnál. A Fidesz támogatottsága nem nő ezzel párhuzamosan: a vezető ellenzéki pártra a teljes lakosság 35-38 százaléka szavazott volna "egy most vasárnap tartandó" választáson az elmúlt négy hónapban.
Az elmúlt hónapokban az MSZP-től elpártolók elsősorban a bizonytalanok és ezen belül is -- nagyobb mérvű kiábrándultságot tükrözve -- főleg a nem-szavazók számát gyarapították. Augusztusra az MSZP tavaszi támogatóinak 2/3-át tudta megőrizni (68%), a maradék egy harmadból 10% nem szavazna, 14% pedig nem tudja kire adná a voksát ha most volnának a választások. A fennmaradó elveszített támogatók közül mindössze 4% moondja, hogy most, ha tehetné, a Fideszre szavazna. A jobboldal relatív előretörése a baloldali kiábrándultság hatása tehát, nem pedig a jobboldal megnövekedett szavazat-vonzó képességének az eredménye.
A politikából való kiábrándultságot jelzi, hogy májusban tíz felnőttből kettő (22%), augusztusban már a lakosság harmada (36%) válaszolt úgy erre a kérdésre, hogy nem mennének el szavazni, vagy nem tudják, hogy kire szavaznának. A pártpreferencia kérdésre "nem szavaznék" választ adók aránya ezen belül 8-ról 18%-ra nőtt.
A kis pártok szavazóinak köre nem változott a választások óta eltelt időszakban: az SZDSZ a teljes felnőtt lakosság 3, az MDF pedig 2 százalékára számíthat.
Az ország helyzete
Májusban minden negyedik felnőtt úgy gondolta, hogy az ország meglehetősen jó gazdasági helyzetben van, augusztusban már csak minden tizedik (12%) magyar vélekedett így. Májusban a lakosság kétharmada (66%) vélte úgy hogy a magyar gazdaság rossz állapotban van, augusztusra 83% tartja rossznak a magyar gazdaság helyzetét.
2004 júniusáig visszamenőleg, a kampányidőszakot leszámítva, mindig többen voltak azok, akik a következő 12 hónapban inkább anyagi helyzetük romlására számítottak, mint azok akik javulásra. Ezen időszak alatt hozzávetőlegesen minden negyedik felnőtt magyar pesszimista volt, minden ötödik pedig optimista volt. 2006 január elején megváltozott ez a tendencia és egészen májusig az optimisták voltak többségben. Júniusra drasztikus változás következett be a következő évre vonatkozó személyes illetve családi anyagi kilátások megítélésében - a korábbi minden harmadik-negyedik helyett már több mint minden második magyar látta úgy, hogy a családja helyzete romlani fog. Júliusra ez a tendencia tovább romlott, 10 felnőttből hatan számítanak helyzetük romlására a következő egy évben és ugyanezt az arányt találtuk augusztusban is (60%).
Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki teljesítményénk megítélése
Nem tudjuk, hogy 2006 augusztusa a harmadik köztársaság legrosszabb miniszterelnök-megítélését hozta-e, mert 1999 előttről nincsenek szisztematikus adataink. Mindenesetre az elmúlt hét évben ekkora elégedetlenséget soha nem mértünk hivatalban lévő miniszterelnökkel kapcsolatban: jelenleg Gyurcsány Ferenc munkájával a választópolgárok 61%-a elégedetlen. Medgyessy Péter leváltása előtti népszerűségi mélypontján a magyarok 58%-a vélekedett úgy, hogy nem végzi megfelelően a munkáját. Gyurcsányt jelenleg a választók 27%-a támogatja, ők vélik úgy hogy miniszterelnökként jó munkát végez. Újraválasztása küszöbén, januárban és februárban, a vele elégedettek aránya (46-47%) még meghaladta a tevékenységét negatívan értékelők arányát (40-41%).
A SZondaipsos közvélemépnykutatás eredménye
Jelentőssé vált a Fidesz előnye
A SZONDA IPSOS 2006. augusztusi pártpreferencia-eredményei
Folytatódott a szocialista párt visszaesése, ezúttal 4 százalékpontnyi szimpatizáns távozott. A korábbi hónapokban az MSZP-től elfordulók nagyobbrészt a bizonytalanok csoportját gyarapították, onnan most a Fidesz felé kezdtek áramlani. Az ellenzéki pártot jelenleg a népesség 35 százaléka, a nagyobbik kormányerőt 23 százaléka támogatja. A biztos pártválasztók körében is nőtt a Fidesz előnye az MSZP-vel szemben: a múlt havi 48-40-es támogatottsági arányok augusztus közepére 52-36-ra módosultak.
Az MSZP tábora ugyan kisebb, de egységesebb, elszántabb lett, az önbizalma viszont mérsékeltebbé vált. Az önkormányzati választásokra gondolva valamivel nagyobb aktivitást és határozottabb kiállást mutatnak polgármesterjelöltjeik mellett, mint a fideszesek.
Az SZDSZ továbbra is mélyponton, az MDF harmadik hónapja megelőzi őket, a KDNP-nek most sem lett érzékelhető támogatottsága. -- Ekként foglalhatók össze és értelmezhetők azok az eredmények, amelyek a SZONDA IPSOS augusztus közepén, az ország felnõtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásából származnak.
Május óta 11 százalékpontnyi (nagyjából 900 ezernyi) szimpatizánst veszített a Szocialista Párt, s 7-et (félmilliót-hatszázezret) szerzett a Fidesz. A kormánypártnál többé-kevésbé folyamatos visszaesést láthattunk, az ellenzékinél viszont júliusról augusztusra történt ugrásszerű emelkedés. Három hónapos átfutású politikai szavazóvándorlásnak lehetünk tanúi: a nyár elején az MSZP-től eltávolodók számára a Fidesz még nem volt politikai alternatíva, mostanra vált azzá számukra. A tavaszi szocialisták 3-4 százezres csoportja vált későnyári fideszessé. Az MSZP táborának szűkülése együtt járt az aktivitási szint erősödésével. Májusban 74, jelenleg 80 százalékos a szocialisták általános részvételi hajlandósága. A Fideszesek időközben nem váltak lendületesebbé, akkor és most is 75 százalék volt aktív. Az október elseji önkormányzati választásokon való részvételt a szocialisták 78, a fideszesek 73 százaléka ígéri. Az MSZP városokban élő hívei elkötelezettebbek saját polgármesterjelöltjeik támogatásában, mint az ellenzékiek (65-47 százalék). A kormánypárti szavazók önbizalma folyamatosan csökkent az elmúlt hónapokban, 92 százalékról 52 százalékra esett a győzelmi reményeket táplálók aránya). A Fidesz táborában viszont emelkedett a nyerésben bízók aránya, 44 százalékról 83 százalékra.
Az MSZP és a Fidesz támogatottságában mutatkozó markáns különbség következménye, hogy az idős emberekén kívül, nincs olyan társadalmi nagycsoport, ahol a kormánypárt vezetne. Mi több, ebben a vonatkozásban is tapasztalhatunk változást, hiszen az ötvenesek körében – meglehetősen szokatlanul – azonos a két párt szimpatizánsainak aránya (30-30 százalék) s csak a hatvan évnél korosabbak számára kedveltebb párt az MSZP (34-26 százalék). A társadalom alsó-közép valamint középső rétegeiben az átlagosnál nagyobb az MSZP lemaradása, az iskolázottsági és foglalkozási hierarchia alján és tetején kisebb.
A helyhatósági választások előtti regionális, település-szerkezeti helyzetkép sem mutat kedvező képet az MSZP számára. A hagyományosan baloldali többségű Észak-magyarországi régióban szerény előnye van a szocialistáknak (27-25 százalék), másutt jelentős hátránya. Különösen feltűnő a fővárosi politikai paletta átszíneződése. A múlt havi döntetlent követően Budapesten ezidőtájt Fidesz-előny érzékelhető (30 százalék szemben az MSZP 26 százalékával). Az SZDSZ a maga 5 százalékával is csak az egyensúly körüli helyzetet teremti meg a fővárosban. A szabad demokraták politikai tényezőként még a vidéki városokban is jelen vannak, igaz csak 2 százalékkal. Az MDF a nagyobb vidéki településeken látszik erősebbnek (5 százalékkal), a fővárosban és a falvakban 3 százalékos bázisuk van.
A Tárki közvélemény kuatatás eredménye:
Az MDF most magabiztosan kerülne be a parlamentbe
A TÁRKI Zrt. választáskutatási programja keretében a felnőtt lakosság körében végzett, 1000 fő megkérdezésén alapuló, a lakosságot életkor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentatáló kutatás eredményei szerint tovább csökkent a kormánypártok támogatottsága, míg a pártválasztásukban bizonytalanok aránya továbbra is magas. A Magyar Szocialista Párt támogatottsága a felnőtt lakosságon és a pártot választókon belül, valamint a biztos szavazó pártválasztók körében is nagymértékben csökkent az elmúlt hónapokhoz képest. Míg az előző hónapban a csökkenés nem az ellenzéki pártokat támogatók arányát növelte, hanem a bizonytalan választókét, addig júliusban növekedett az ellenzéki pártokat támogatók tábora. Júniushoz hasonlóan ebben a hónapban is magas a pártpreferenciájukban bizonytalanok aránya: a lakosság egyharmada bizonytalan pártválasztásában vagy tagadta meg a választ a pártpreferenciát vizsgáló kérdésre. A korábbiakhoz képest tovább csökkent a felnőtt magyar lakosság körében a választásokon való részvételi hajlandóság is: áprilisban még 69%, májusban 64%, júniusban 60%, míg júliusban mindössze 55% állítja, hogy biztosan elmenne szavazni, ha most vasárnap lennének a parlamenti választások.
A választásokat követő időszakban elsősorban a teljes népességen belüli pártpreferencia arányok mutatják az egyes pártok népszerűségét, kisebb jelentősége van a magukat biztos szavazóknak nevezőkön belüli arányoknak. Júliusban a felnőtt magyar lakosság körében az MSZP támogatottsága 23%-ra csökkent – a májusban mérthez képest ez már 15 százalékpontnyi csökkenést mutat –, azonban a FIDESZ támogatottsága 30-31%-on stagnál.
A szavazásra jogosultak körében a két nagy párton kívül egyedül az MDF éri el a parlamentbe jutáshoz szükséges 5%-os küszöböt. A pártválasztókon belül a kisebbik ellenzéki párt támogatottsága az előző hónap eredményéhez képest megduplázódott, rájuk 8%-nyian szavaznának, ha most vasárnap lennének a parlamenti választások. Az SZDSZ 2%-os, míg az MDF 5%-os táborral rendelkezik felmérésünk szerint a teljes lakosság körében.
Az adatfelvétel 2006. július 7. és július 19. között zajlott. Az egész népességre vonatkozó becsült arányok hibája 95%-os megbízhatósággal nem több, mint 3,1%.
A TÁRKI Zrt. augusztusban nem végez reprezentatív lakossági közvélemény-kutatást a nagy számú, állandó lakóhelyétől távol tartózkodó állampolgár miatt, így a következő pártpreferencia kutatás eredményét szeptemberben hozza nyilvánosságra.
