Az elnök emlékeztetett arra, hogy az EU 2010-ig teljes üzemanyag-felhasználásának legalább 5,75 százalékát, 2020-ig 10 százalékát váltaná ki bioüzemanyagokkal. A 2010-es arányszám eléréséhez európai uniós szinten 18,68 millió tonna bioüzemanyag, ezen belül is 10-11 millió tonna bioetanol előállítása szükséges.
Bioetanolból Magyarország a jelenleg épülő üzemei révén 2010-re mintegy egymillió tonnával tud hozzájárulni a cél eléréséhez - közölte Zsemberi László. Ez azt jelenti, hogy az addig létesülő biodízel-üzemekkel együtt Magyarország még jelentős export mellett is teljesíti az uniós célt. Az elnök jelezte, hogy az egymillió tonnányi bioetanol-mennyiséghez az évente keletkező mintegy hárommillió tonna kukorica-felesleg adhatja az alapanyagot.
További mintegy 300 ezer tonnával lehetne megfejelni a bioetanol-termelést, ha az állattenyésztés által igényelt évi mintegy ötmillió tonna kukoricából egymillió tonna a bioetanol-termelés szolgálatába állhatna át. A kieső takarmánymennyiség fedezhető lenne a bioetanol-termelés fehérjedús melléktermékéből. Magyarországon a kukoricán kívül búzából, cirokból, és cukorrépából is lehetne bioetanolt előállítani - tette hozzá az elnök.
Akármennyire is fut fel a jelenlegi feldolgozási technológia mellett a magyarországi bioetanol-termelés, nincsen esély a 2020-as cél teljesítésére uniós szinten a jelenlegi technológiai bázison. Az alapanyag- és területi korlátok miatt a jelenlegi mellett csakis az úgynevezett második generációs bioetanol-előállítással lehet a kitűzött célokat elérni.
Újgenerációs technológia: etanolt cellulózból
A jelenleg még kísérleti fázisban tartó második generációs gyártási technológia lényege, hogy nem keményítőből, hanem cellulózból állítanak elő bioetanolt. Így az alapanyagok tárháza lényegesen kiszélesedik, hiszen már kukoricaszárból, illetve egyéb növénytermesztési melléktermékekből, szalmából, fűből, fából, vagy akár városi hulladékból is lehet bioüzemanyag.
Az elnök a bioetanol-gyártás gyakran kritizált energiamérlege kapcsán cáfolta, hogy az előállítás több energiát igényelne, mint amennyit maga a bioüzemanyag tartalmaz. Adatai szerint még a földgáz-alapú alapanyag-előállítás és feldolgozás mellett is mintegy 90 százalék a nettó "energianyereség". Ha pedig biomassza-bázisra alapozott a termelés, akkor mintegy háromszor több nettó energiatöbblettel lehet számolni ahhoz képest, amit a bioetanol-előállítás érdekében mezőgazdasági munkákra, aztán a feldolgozásra, végül pedig a szállításra kell fordítani. A második generációs, azaz cellulózalapú bioetanol-előállítás átlagosan 70 százalék körüli pluszenergiát eredményez.
Zsemberi László a génmódosított (gm) növényfajták felhasználása kapcsán megjegyezte, hogy ezt az új agrotechnológiát addig nem szabad alkalmazni, amíg ártalmatlanságát nem igazolják.
Ha azonban a későbbiekben kiderül, hogy jól megférnek egymás mellett a hagyományos vetőmagokkal és a génmódosított fajtájúakkal vetett szántóterületek, és se környezeti, sem pedig egészségügyi kockázatokkal nem kell számolni, akkor meg lehet fontolni a nagyobb hozamot eredményező, és jobb beltartalmi értékekkel rendelkező gm-fajták engedélyezését.
Forrás: MFor
