Jövő év január 1-én új kockázatkezelési rendszer léphet életbe a növénytermesztésben, azaz a jelenleginél stabilabb átláthatóbb, önfenntartó és az öngondoskodásra ösztönző szisztémát lehet majd alkalmazni, amennyiben a kormány erre vonatkozó törvényjavaslatát az Országgyűlés is elfogadja - erről Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára beszélt hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.
Az új kárenyhítési rendszer két pilléres lenne
Az államtitkár elmondta: az új kárenyhítési rendszer két pilléres lenne, amelyben - a mostanitól eltérően - nemcsak az állam és a gazdálkodók viselnék az időjárási anomáliák miatt keletkezett károk terheit, hanem megoszthatnák azt a felvásárlókkal, haszonbérbe adókkal és a biztosító társaságokkal is.
Emellett a finanszírozásra is több pénz jutna mint most. A mostani 4,0-4,1 milliárd forint éves szinten a számítások szerint megduplázódna, azaz 8,0-8,2 milliárd forintot lehetne majd kockázatkezelésre fordítani.
Az államtitkár a részleteket ismertetve elmondta: az új kockázatkezelési rendszer legnagyobb újdonsága, hogy a jövő évtől - várhatóan, az Országgyűlés döntésétől függően - a biztosító társaságok is bekapcsolódnak a magyar növénytermesztés kárenyhítési rendszerének finanszírozásába. Ez pedig azt jelenti, hogy a termelők az eddiginél kevésbé lesznek kiszolgáltatva az időjárás okozata károknak, mivel önmaguk is gondoskodhatnak anyagi biztonságuk növeléséről, ha biztosítást kötnek.
Így amennyiben a kárenyhítés "mindkét lábát" igénybe veszik, a legkedvezőbb esetben - az unió által engedélyezett - 80 százalékát kaphatják meg tényleges káruknak. Ennél nagyobb kárenyhítési mértéket az unió nem hagy jóvá.
A biztosítás díját - a két pilléres biztosítási konstrukció - első pillére esetében az állam 65 százalékos mértékben támogatja. Azaz a számítások szerint a legfontosabb szántóföldi növények, valamint az alma és a borszőlő esetében - a mintegy átlagosan 6.000 forintos hektáronkénti díjból - várhatóan 4.000 forintot térít majd a biztosítóknak. Így a gazdálkodók az államnak fizetett hektáronkénti 1.000 forinttal együtt 3.000 forintért kaphatják meg az elérhető teljes biztonságot - jelezte Czerván György. Hozzátette:a "biztosítási láb" második pillérében - az első pillérében szereplő kilenc szántóföldi növényen, az almán és borszőlőn kívül - mintegy 39 növény szerepel még.
Az államtitkár közölte: a kockázatközösségben való részvétel minden termelő számára kötelező, aki területalapú támogatásban részesül. Emellett lehetőség van önkéntes csatlakozásra is. A rendszernek azonban legalább három évig folyamatosan tagjának kell lenni ahhoz, hogy a kárenyhítésből részesülhessen.
A gazdálkodók most a szántóföldi növények után hektáronként 800 forintot, az ültetvények után pedig hektáronként 2.000 forintot fizetnek. Január 1-től ez a díj szántóföldi növényeknél 1.000 forintra, ültetvények esetében 3.000 forintra változna.
Az MTI kérdésére az államtitkár elmondta: az biztosítási díjak támogatására az állam éves szinten most 2,6-2,7 milliárd forintot fordítana.
Emellett a finanszírozásra is több pénz jutna mint most. A mostani 4,0-4,1 milliárd forint éves szinten a számítások szerint megduplázódna, azaz 8,0-8,2 milliárd forintot lehetne majd kockázatkezelésre fordítani.
Az államtitkár a részleteket ismertetve elmondta: az új kockázatkezelési rendszer legnagyobb újdonsága, hogy a jövő évtől - várhatóan, az Országgyűlés döntésétől függően - a biztosító társaságok is bekapcsolódnak a magyar növénytermesztés kárenyhítési rendszerének finanszírozásába. Ez pedig azt jelenti, hogy a termelők az eddiginél kevésbé lesznek kiszolgáltatva az időjárás okozata károknak, mivel önmaguk is gondoskodhatnak anyagi biztonságuk növeléséről, ha biztosítást kötnek.
Így amennyiben a kárenyhítés "mindkét lábát" igénybe veszik, a legkedvezőbb esetben - az unió által engedélyezett - 80 százalékát kaphatják meg tényleges káruknak. Ennél nagyobb kárenyhítési mértéket az unió nem hagy jóvá.
A biztosítási díj első és második pillére
A biztosítás díját - a két pilléres biztosítási konstrukció - első pillére esetében az állam 65 százalékos mértékben támogatja. Azaz a számítások szerint a legfontosabb szántóföldi növények, valamint az alma és a borszőlő esetében - a mintegy átlagosan 6.000 forintos hektáronkénti díjból - várhatóan 4.000 forintot térít majd a biztosítóknak. Így a gazdálkodók az államnak fizetett hektáronkénti 1.000 forinttal együtt 3.000 forintért kaphatják meg az elérhető teljes biztonságot - jelezte Czerván György. Hozzátette:a "biztosítási láb" második pillérében - az első pillérében szereplő kilenc szántóföldi növényen, az almán és borszőlőn kívül - mintegy 39 növény szerepel még.
Az államtitkár közölte: a kockázatközösségben való részvétel minden termelő számára kötelező, aki területalapú támogatásban részesül. Emellett lehetőség van önkéntes csatlakozásra is. A rendszernek azonban legalább három évig folyamatosan tagjának kell lenni ahhoz, hogy a kárenyhítésből részesülhessen.
A gazdálkodók most a szántóföldi növények után hektáronként 800 forintot, az ültetvények után pedig hektáronként 2.000 forintot fizetnek. Január 1-től ez a díj szántóföldi növényeknél 1.000 forintra, ültetvények esetében 3.000 forintra változna.
Az MTI kérdésére az államtitkár elmondta: az biztosítási díjak támogatására az állam éves szinten most 2,6-2,7 milliárd forintot fordítana.
Forrás: www.mti.hu
