A traktorvizsgálatok részletesebb ismertetését illetve általában a mezőgép vizsgálatokat azért tartottam fontosnak, mert meggyőződésem, hogy aki gépet vásárol, nem csak a kereskedők reklámanyagaira

Ezért ha a gazdálkodó traktort választ általában a következő szempontokat veszi figyelembe a döntés előtt:

• funkció,
• méret,
• konstrukció,
• beruházási költség,
• üzemeltetési költség
• megbízhatóság,
• tartósság,
• karbantarthatóság,
• kezelhetőség, komfort,
• esztétika,
• egyéb személyes döntésbefolyásoló tényezők,
• stb.

Funkció

A funkció a gép rendeltetését, technológiai alkalmasságát, felhasználhatóságát jelenti. Választhatunk célgépet, amely csak bizonyos tevékenységekhez, pl. betakarításhoz, szállításhoz, fölmunkához, rakodáshoz használható, de választhatunk univerzális erőgépet is, amely adapterek segítségével a mezőgazdaságban előforduló legtöbb gépi tevékenység elvégzésére alkalmas (természetesen ebben az esetben az adapterek megléte vagy beszerzése szükséges). A mezőgazdasági termelés egyes ágazataiban: növénytermesztés, állattenyésztés, kertészet, gyümölcstermesztésben szintén funkció szerinti a választhatjuk a megfelelő traktort.

 Méret

A méret jelenthet tömeg-, geometriai- és motor-teljesítménybeli változatokat a funkciójában azonos gépek között. Geometriai különbségek lehetnek például a kerékabroncs, a hossz-, a szélesség-, a magasság- és a függesztő szerkezet alapméreteiben. Motorteljesítmény szerint pedig szintén több kategóriába sorolhatóak az erőgépek, ami természetesen szorosan összefügg a tömegre vonatkozó adatokkal.

Konstrukció

A gépkonstrukció  talán a legtöbb változatot felvonultató rendszer. Különböző választási lehetőségek adódnak a motortípusban (diesel-, otto-, léghűtéses-, folyadékhűtéses-, feltöltős-, atmoszférikus-, mechanikus vezérlésű-, elektronikus vezérlésű-, stb. motorok), az erőátvitelben (mechanikus, hidraulikus, hidrodinamikus), a vezérlőelemekben (mechanikus, hidraulikus, elektromos), a járószerkezetben (kerekes, lánctalpas, gumihevederes, kétkerékhajtású, összkerékhajtású, mechanikus vagy hidraulikus fékezésű), és a felépítményben.

 Beruházási költségek

A beruházási költségek szintén lehetőségeket vagy éppen korlátokat jelentenek a választásban, hiszen hasonló gépkonstrukciók nagy árkülönbségekkel vannak jelen a piacon ugyanúgy, mint a különféle hitelkonstrukciók.

Üzemeltetési költségek

A várható üzemeltetési költségek figyelembevétele is szükséges, hiszen a jövőbeni költségvetési stabilitáshoz velük is kalkulálni kell. Ezek például a hajtó- és kenőanyag-fogyasztás, alkatrész és karbantartási, a munkabér és közteher költségei.

Megbízhatóság

A megbízhatóságról információkat akkor szerezhetünk, ha a géptípus már jó ideje üzemel, és hozzáférésünk van az üzemi tapasztalatokhoz, vagy hozzájutunk a tartósüzemi vizsgálatok eredményeihez (ezekről később még lesz szó).

 Tartósság

A tartósság hit és bizalom kérdése, ha új konstrukciót választunk. Itt elsősorban a márkában való előzetes értékítéletek, tapasztalatok döntéseink főbb befolyásoló tényezői, de hihetünk akár a minőségi igazolásokat kiállító minősítő intézeteknek is, hiszen ma már valamilyen minőségirányítási rendszerhez való csatlakozás nélkül nem lehet semmilyen iparágban – így a mezőgazdasági gépgyártásban sem – piacon maradni.

Karbantarthatóság

A karbantarthatóság a gépész ember számára az egyik legfontosabb választási szempont kell, hogy legyen, mert felelősen gépet üzemeltetni akkor lehet igazán, ha a szükséges és előírt gépkörüli tennivalókat kényelmesen, szakszerűen, ha lehet tisztán tudjuk elvégezni. Ennek feltétele a jó karbantartási utasítás megléte, és a műveletek könnyű, kényelmes elvégezhetősége. Az a kifejezés, hogy „a gép karbantartást nem igényel” felületes megfogalmazásként kezelhető, hiszen a gép ápolása, állapotának ellenőrzése is karbantartási feladatokat jelen.

Az egyszerű kezelhetőség alapfeltétel. Az erőgépkezelők nem műszerészek, folyamatos rázkódás közben pedig körülményes is finom kézmozdulatokat végezni. A kezelőelemeknek olyan kézbe kell illeniük, amely néha nehéz fizikai munkát is végez, és úgy kell elhelyezkedniük, hogyha kell, elérhetőek legyenek, ha pedig nem kellenek, ne akadályozzák a munkát. A vezetői komfort is fontos, ha tiszteljük és megbecsüljük azt az embert, aki kezeli gépünket, és azt akarjuk, hogy még sokáig munkaképes maradjon.

Az esztétika kor-, divat- és trend függő, de lehet személyes döntési szempont is, bár ma már a nemzetközi porondon az egyes gépkonstrukciókat ebből az irányból is értékelik, sőt díjazzák.

Gépvásárláskor egyéb személyes döntésbefolyásoló tényezők is előtérbe kerülhetnek. Ilyenek az emberi szimpátia (ha a kereskedő profi szakmájában), a kötődés valamelyik traktormárkához, a döntési helyzet (idő- és térbeli kényszerek) stb.

A döntéshez rengeteg információt kaphatunk a gyártóktól, a forgalmazóktól személyesen, kiállításokon vagy ma már az internetről, ám ezeket az információkat megfelelően mérlegelni kell, és el kell tudni helyezni a saját ökológiai adottságaink között. Tudnunk kell azt, hogy az információknak azt a részét domborítják igazán, amelyekkel versenytársaikkal szemben előnyt szerezhetnek, vagy amelyek a legjobb színben tüntetik fel a terméküket.

Természetesen a fő gép-paraméterek ott vannak minden gyári prospektusban, de ha volt már ilyen a kezünkben, akkor tudhatjuk, hogy a motor, az erőátvitel, a hidraulika rendszer, a felépítmény- és tömeg adatai ezek végén találhatók, jórész apró betűkkel szedve. A gépek árait pedig általában csak a személyes találkozókon tudhatjuk meg pontosan.

Ha traktorvásárlást tervezünk, mielőtt az előzőekben felsorolt listán végigmegyünk, nagyon fontos hogy tudjuk a majdani gépnek munka-paramétereit. Ezek közül is talán a legfontosabb az a vonóerő, amit az erőgépnek kell kifejtenie a mi sajátos körülményeink között. Ez elsősorban a talajművelésben fontos, ezért természetesen ezeket körülményeket a talajtípusunk és a rendelkezésre álló munkagép-parkunk vonóerő igénye jelenti.

A majdani új traktornak megfelelő sebességgel kell működtetnie az adott munkagépeket. Ehhez olyan vonóerő kifejtésre kell képesnek lennie, amit az adott munkagépek igényelnek az adott talajon. Hangsúlyozom a talaj jelentőségét, mert az lesz a gépünk munkaközege.

A vonóerő-igény a munkagép egyik fő jellemzője, amit jelen esetben adottnak veszünk és ismerünk (a későbbiek során érdemes lesz ennek megismerését is tárgyalni).

Honnan szerezhetünk információkat az erőgép vonóképességéről? Valószínűleg nem árulok el titkot, ha azt mondom, a prospektusokból nem, vagy csak nem reprodukálható adatokra bukkanhatunk.

Természetesen létezik ilyen gép-paraméter, a szakmában ezt a vonóerő (Fv [N]) és az ebből számítható vontatási teljesítmény (Pv [kW])  nevezik ( ), amit meg lehet határozni számítással vagy méréssel.

Ha a számítással szeretnénk meghatározni a vontatási teljesítményt, akkor a traktor névleges motorteljesítményét ( ) kell bázisadatként használni. (Benne van a prospektusban!). Ebből az adatból kell az összes teljesítményveszteséget ( ) és a tartalékteljesítményt ( ) levonni, majd hasznos teljesítményből ( ) a vontatáshoz szükséges részteljesítményt kifejezni.           

Az egyes pillanatnyi veszteség-és teljesítménytényezők a rendelkezésre álló adatok és tapasztalati tényezők sokaságából kiszámíthatók, így a végén maga a vontatási teljesítmény is. (a részletek megtalálhatók a „felhasznált források”-nál jelzett könyvben).

A valós vonóerőt és a vontatási sebességet valamint az adott vonóerőhöz tartozó kerékcsúszás (szlip) nagyságát minden esetben méréssel lehet meghatározni, ami függ a talajellenállástól, a traktor tömegétől, a hajtásátviteltől, a gumiabroncsozástól, de talán legfontosabb a traktor járószerkezetének és hajtásátvitelének leginkább megfelelő pótsúlyozástól.

Méréssel történő vonóerő-meghatározás több helyen történik a világban, melyek során a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (angol nevén Organisation for Economic Co-operation and Development, röviden OECD) által ajánlott metódus szerint végzik a méréseket. A mérési eredményekről és a mérési eljárásról a következő internetes oldalon találhatunk információkat:

https://www.oecd.org/document/35/0,3343,en_2649_33905_39577123_1_1_1_1,00.html

Néhány a méréseket végző intézetek közül és azok webhelyek, ahol mérési eredményeket találhatunk:

NE –     Nebraska Tractor Test Laboratory (Lincoln, USA)

https://tractortestlab.unl.edu/index.htm

SRI –    Silsoe Research Institute (Silsoe, Nagy-Britannia)

https://www.silsoeresearch.org.uk/tech-services/library.html

BLT – Bundesanstalt für Landtechnik (Wieselburg, Ausztria)

https://www.blt.bmlf.gv.at/menu/index_e.htm

DLG – Deutsche Landwirtscafts Gesellschaft e.V. (Frankfurt, Németország)

https://www.dlg.org/en/agriculture/agmachinery/reports/index.html
ENAMA – Ente Nazionale per la Meccanizzazione (Roma, Olaszország)

https://www.enama.it/en/schede.php

FAT – Eidgenössische Forschungsanstalt fur Agrarwirtschaft und Landtechnik

            (Tänikon,Svájc)

https://www.services.art.admin.ch/traktor/d/tt2007d.html

Magyarországon:
FVMMI – FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (Gödöllő)

            https://www.fvmmi.hu

Az intézetek a gyártók megbízásai alapján dolgoznak, mérési eredményeik többéves késéssel válnak nyilvánossá tesztek formájában. Új erőgépmodellek vásárlásakor célszerű a gyártóktól (forgalmazóktól) beszerezni a méréseredményeket, mert így juthatunk összehasonlítási alapokhoz. A régebbi modellekről már vannak nyilvános adatok, így van mihez viszonyítani.

A traktorteszt vizsgálatsorozat az OECD ajánlásai alapján.

A vizsgálatok része lehet          

• a laboratóriumi (TLT-fékezés, 3 pont emelőképesség),
• az üzemi (vontatási, munkagépes),
• a tartós üzemi vizsgálat.

A vizsgálatok menete:

1.       Ellenőrzik a gép műszaki adatait.

2.       A teljesítményleadó tengelyen keresztül fékezik a motort. Ennek eredményére mutat példát a következő táblázat (MGI teszt):

 Maximális üresjárási fordulatszám                                                                               2243  min-1

Névleges fordulatszám:                                                                                              2207  min-1

Főtengelyre számított nyomaték:

               - a maximális teljesítménynél                                                                        754  Nm

              - a névleges fordulatszámnál                                                                          547  Nm

Főtengelyre számított maximális nyomaték:                                                                  866  Nm

              az ehhez tartozó motorfordulatszám:                                                             1242  min-1

Motor rugalmassági tényező:                                                                                     1,583  Nm/Nm

3.       A hidraulikaszivattyú és a függesztőszerkezet emelőképesség-vizsgálatára  részeredményeire példa következő MGI teszt részlet.

4.       Vontatási vizsgálatot végeznek terepen úgy, hogy az erőgépet egy vontatott szerkezet (fékező jármű) segítségével fékezik és mérik a következő táblázat oszlopaiban látható paramétereket (Nebraska teszt).

5.       A munkagépes vizsgálatok során a talajmunkát, TLT felhasználásával végzett munkát és szállítási munkát végeznek a traktorral, figyelve és dokumentálva a geometriai, hidraulikai és energetikai illeszkedéseket és összhangot az erő- és a munkagép között.

Mint az üzemi próba eredményének jellemzőit a következőket állapítják meg:

• a traktor üzemi területteljesítményét (ha/h, vagy tk/h);
• a traktormotor óránkénti tüzelőanyag fogyasztását (kg/h);
• a traktormotor hektáronkénti tüzelőanyag fogyasztását (kg/ha);
• a traktor sebességét (km/h), mely sebességfokozatban történt a munka;
• a traktor illetve a munkagép oldaláról van-e valami akadálya a jó munkaminőségnek (pl. a sebesség);
• a fordulási időt (min);
• technológiai és meghibásodásból eredő állásidőket (min)

6.       Külön megbízásra tartós üzemi vizsgálatokat is lebonyolítanak az intézetek, melyek során mezőgazdasági üzemben hosszabb ideig (min. 2000 produktív üzemórán keresztül) üzemszerű körülmények között figyelik a gép munkáját, majd meghatározzák főbb üzemi paramétereit, elvégzik a traktor munkaidő elemzését az alábbi táblázat szerint (MGI):

A traktorvizsgálatok részletesebb ismertetését illetve általában a mezőgép vizsgálatokat azért tartottam fontosnak, mert meggyőződésem, hogy aki gépet vásárol, nem csak a kereskedők reklámanyagaira, a kiállításokon csillogó-villogó bemutató modellekre kíváncsi, hanem az üzemelési jellemzők is érdeklik.

Ezek megszerzése lehetséges, és ez a fontos. A vizsgáló intézetek számos, fontos és hiteles adatot adhatnak nekünk, ahhoz hogy megfelelően dönthessünk amikor traktort vásárolunk. A megfelelő gépkiválasztás pedig hosszú időre megnyugtató gazdálkodási körülményeket teremthet.

Nem szabad elfeledni azonban, hogy legfontosabb saját gazdaságunk adottságainak, munkakörnyezetének (talajtípus, domborzat, terménystruktúra) és anyagi lehetőségeinek pontos ismerete.

Forrás: Agrárágazat