Régebben még sokkal több helyen lehetett találkozni a török mogyoróval, mostanra viszont kissé háttérbe szorult sajnos. Pedig nagyon ízletes őszi csemege, és nem mellesleg még hihetetlenül egészséges is, nézzük, mit kell tudni róla!
A török mogyoró (Corylus colurna) a nyírfafélék családjába tartozik, azon belül a mogyorók nemzettségébe, a parkfák közül az egyik legszebb, főleg akkor, ha már a tövétől ágas. A török mogyoró a mérséklet éghajlatú területeken terjedt el, megtalálható Délkelet-Európában, Kis-Ázsiában, a Kaukázusokban, Észak-Iránban, de kelet felé haladva egészen a Himalájáig találkozhatunk vele.
Nem tömörül összefüggő erdőségekbe, szórványosan szinte mindenhol megél, elterjedésének északi határa Európában eléri Magyarországot. Nagyobb állománya hozzánk legközelebb a Déli-Kárpátoknak az Al-Dunára néző vonulatain fordul elő. A török mogyoró leginkább a dombvidékeket és az előhegységeket szereti, természetes erdőtársulásokban hozzánk legközelebb a Szörényi-érchegységben és a Kazán szorostól északra lévő erdőségekben találhatjuk meg, 4-600 méter tengerszint feletti magasságon.
Már időszámításunk előtt is ismerték a török mogyorót a Fekete-tenger környékén, a mai Törökország legfontosabb termőhelye volt, de már Európában korán elterjedt, Angliában például az első termesztett növények egyikeként tartották számon, de Amerikában is meghonosították már a korai telepesek.
Szabályos kúpalakú, koronája díszes, éppen ezért ültetik parkfaként is. Magyarországon néhány terebélyes koronával és vastag törzzsel rendelkező példánya védett, a legöregebb, legnagyobb és egyben leghíresebb fák Abonyban, Gyöngyösön, Miskolcon, Kajdacson, Kétegyházán, Pécsett, Romhányban és Sajóörösön találhatók, de Budapesten is van egy 600 centiméter törzskerületű egyed.
A török mogyoró ideális esetben 15-20 méter magasra is megnő, fiatalon igen szabályos, kúpos, tojásdad koronájú, értékes díszfa. Ha szabadon állóként neveljük, akkor idős korára hatalmas, mutatós koronát fejleszt, zárt állásban viszont sudár, szép, hengeres törzset növeszt, többnyire húszéves korától terem. Törzse csak nagyon ritkán reped meg a hirtelen napsütés vagy a fagy okozta feszültség miatt. Most pedig nézzük, mit kell tudni a török mogyoró termesztéséről, illetve felhasználásáról, a következő oldalon folytatom!
WikimediaImages képe a Pixabay -en.
A téli borsó vetése izgalmas kertészeti projekt, amely lehetővé teszi, hogy a természet ritmusát követve már tavasszal az elsők között szüretelj friss, zsenge borsószemeket. Ha te is megpróbálkoztál ezzel a módszerrel, gratulálok, a nehezén már túl vagy! ...
A téli sarjadékhagyma (Allium fistulosum), vagy ismertebb nevén metélőhagyma, az egyik legpraktikusabb növény, amit kertben vagy cserépben nevelhetsz. Ez a strapabíró, évelő hagymafajta nemcsak jól tűri a hideg időjárást, hanem egész évben friss zöldet bi...
A gyümölcsfa ültetése ősszel bátran kivitelezhető, hiszen a talaj hőmérséklete még meleg, és a csapadékosabb idő kedvez az új hajtásoknak. De hogyan is láss hozzá? Milyen lépéseket érdemes követni, hogy a fiatal fa sikeresen megeredjen és a következő évek...