Súlyos büntetések állatkínzásért

Nem lehet láncra verni a kutyákat 2016-tól(?)

Nem mostani dologról van már szó, egész pontosan 2012-ben vetődött fel az az ötlet, hogy szigorítani kellene az állatvédelmi törvényeken. Ekkor azt szerették volna elérni, hogy az európai gyakorlathoz igazodjon a bírság összege, mivel mára ez elvesztette a visszatartó erejét, az emelés viszont lehet elérné a kellő eredményt.

Európa szerte a bírság mértéke eléri a 150 000 forintot, ez a büntetés annak jár, aki elfogadható ok illetve körülmények nélkül kioltja egy állat életét, állatot kínoz, és állatviadalokat rendez. Biztosan sokan láttak már olyan képeket főleg a Facebook-on, ahol a kutyákat kínozzák nagy büszkeséggel, igazából nem tudom, hogy az ilyen beteg embereket visszatartaná-e a bírság mértéke.

Kicsivel kevesebb, egész pontosan 90 000 forintos pénzbüntetésre számíthatna az, aki nem gondoskodik az általa tartott jószág biztonságos elhelyezéséről, kiszökésének megelőzéséért, a nem megfelelő állatszállítást is büntetnék, ennek mértéke 120 000 forint lenne.

Ha több szabálysértés is fenn áll egyszerre, akkor a szorzók összeadódnának, ebben az esetben több százezer forintos lenne a bírság mértéke.
További hasznos információk a következő oldalon!

Ez a 2012-es tervezet kitér az állatok élőhelyére is, meghatározza például azt, hogy mekkora akváriumban tarthatóak halak, de azt is, hogy milyen feltételek között. 2012-ben még meghatározták volna azt, hogy mekkora láncra köthető ki a kutya, annak tükrében, hogy szabadabban mozoghasson, 2016-ban ez annyiban módosul, hogy a kutyákat tilos lesz hosszú távon láncon tartani.

A kutya-, macskakölyköket egészen 8 hetes korukig az anyjuk mellett kell tartani, kitértek arra is, hogy az állatok farkát tilos levágni, kivéve a kutyákét, de az övékét is csak 7 napos korukban.

A mára már megvalósult chipes rendszert is tartalmazta ez a 2012-es tervezet. A kereskedésekben lévő gerinces állatokról, illetve a természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó gerinctelen állatokról nyilvántartást kell készíteni. Így átláthatóbbá válik a hazai állatállomány, csökken a kóbor kutyák száma.
A jogszabályokat a következő oldalon megtalálhatjátok!

1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről A kedvtelésből tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásmódra vonatkozó rendelkezések

14. §

(5) Tilos
a) kistestű ebet 10 m2-nél, közepes testű ebet 15 m2-nél, nagytestű ebet 20 m2-nél kisebb területen tartósan,
b) kistestű ebet 4 m-nél, közepes testű ebet 6 m-nél, nagytestű ebet 8 m-nél rövidebb eszközzel tartósan kikötve,

(6) Tartósan csoportosan tartott ebek esetén számukra egyedenként legalább 6 m2 akadálytalanul használható területet kell biztosítani. Nem minősül csoportos tartásnak a szuka együtt tartása a kölykeivel, azok hathetes koráig.

(7) Amennyiben ebet futólánccal – vagy ahhoz hasonló elven működő szerkezettel – kikötve tartanak, a feszített és futó részek hosszának összege nem lehet kevesebb 8 m-nél, valamint a futó rész nem lehet rövidebb 3 m-nél.

(13) Az ebek kikötéséhez, illetve vezetéséhez használt eszközöknek az állatra történő rögzítésére kizárólag nyakörv vagy hám használható oly módon, hogy az az állat egészségét ne veszélyeztesse.

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről XXIII. FEJEZET A KÖRNYEZET ÉS A TERMÉSZET ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

Állatkínzás

244. § (1) Aki

a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,
b) gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás
a) az állatnak különös szenvedést okoz, vagy
b) több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.

Tiltott állatviadal szervezése

247. § (1) Aki
gerinces állat részvételével állatviadalt szervez, tart, ilyen állatviadalra fogadást szervez vagy fogadást köt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki állatviadal céljára gerinces állatot megszerez, tart, tenyészt, kiképez, idomít, vagy forgalmaz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet az állatvédelmi bírságról

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. §-a (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

2. § (1) A bírság alapösszege tizenötezer forint.

(2) A bírság mértékének megállapításához a bírság alapösszegét – a jogsértés körülményeitől függően – meg kell szorozni az 1–4. melléklet szerinti szorzókkal.

(3) Több tényállás együttes fennállása esetén az egy táblázatban található szorzókat táblázatonként összeadva kell a mellékletre vonatkozó értéket megállapítani.

(4) A mellékletenként kapott szorzókat összeszorozva kapott számmal meg kell szorozni a bírság alapösszegét, amely által kapott szorzat a bírság mértéke.

(5) Amennyiben a bírság kiszabására okot adó jogsértés közvetlenül nem befolyásolja az állat jólétét vagy tíz vagy annál kevesebb gerinces állat egyedét érinti, úgy a 2. melléklet szerint alkalmazandó szorzó 1.

(6) Ha a jogsértést okozó cselekményt szándékosan követték el, az adott tényálláshoz tartozó legmagasabb szorzót vagy szorzókat kell alkalmazni.
334\/2006\. \(xii\. 23\.\) korm\. rendelet az állatvédelmi hatóság kijelöléséről

1. § (1) Állatvédelmi hatóságként a Kormány a jegyzőt, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal) jelöli ki.

(2) Állatvédelmi hatóságként a Kormány az Ávt. 45/A. §-ában foglaltak tekintetében a jegyzőt, a járási hivatalt, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (a továbbiakban: NÉBIH) és a fővárosi és megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság) jelöli ki.