Kérdése van? Tegye fel, tanácsadóink válaszolnak! Állattenyésztés, növénytermesztés, kertészet, növényvédelem, talajművelés, jog, biotechnológia, környezetgazdálkodás, minden ami mezőgazdaság: Agrároldal.hu.
Egyes termékekből (UHT-tej, trappista sajt, stb.) eladhatatlan készletek halmozódtak fel, míg más termékeknél a választék bővülése okozott értékesítési nehézségeket. Még olyan tradicionális magyar terméknél is, mint a túrórudi vagy a hazai gyártók által gyártott egyéb túró-desszert féleségek, szembe kellett nézni a külföldön gyártott hasonló jellegű termékek piaczavaró hatásával.
Ma már elmondhatjuk, hogy a feldolgozók nem kellően készültek fel a csatlakozással együtt járó értékesítési nehézségekre. Középüzemeinknél a jellemzően regionális értékesítésből adódó előnyök, valamint a rugalmas gyártmányszerkezet változtatás lehetősége aránylag kisebb válsághelyzetet teremtett, de ezzel együtt, főleg az alultőkésítettség hatására több középüzem került csődközeli helyzetbe.
Középüzemeink rekonstrukcióinál, új üzemek építésénél a beruházók már az EU piaci feltételeket vették figyelembe a termékszerkezetük összeállításakor, a napi termékek mellett az EU piacain is értékesíthető ún. prémium termékeket helyezték előtérbe.
Kisüzemeinknél (napi 50-1000 liter tej), ami sok esetben őstermelői feldolgozó hátteret jelent, a középüzemeknél is vázolt regionális értékesítés kisebb zavart okozott, azonban itt is egyes esetekben megoldhatatlan feladatot jelentett az EU előírásainak megfelelő higiéniai, technológiai és gépi háttér biztosítása.
Ezt erősíti a 14/2006 (II.16) FVM-EÜM-ICSSZEM együttes rendelet, mely szerint a kistermelő naponta legfeljebb 200 liter tejet, illetve abból készült, de legfeljebb 40 kg tejterméket értékesíthet! A technikai, technológiai háttér biztosítása a kisüzemeket válaszút elé állította, vagy korszerű EU színvonalú feldolgozó üzemeket építenek, és ebbe korszerű technológiákat telepítenek, vagy fel kell számolniuk feldolgozó üzemüket. Megfelelő üzemi háttér esetén viszont célszerű felvásárolt tejjel növelni az üzem kapacitását és kereskedelmi szövetkezés létrehozásával megteremteni a megnövelt termelés-, értékesítés lehetőségét.
Elmondhatjuk, hogy ebben a kritikus helyzetben Magyarországon több rekonstrukciós, és új kis, közép és viszonylag nagy tejfeldolgozó épült (Drávatej, Dámtej, Gic-i sajtüzem, Alföldi Garabonciás Kft Izsák, stb. és van építés alatt Délbihari Ökotej Rt, Fuchs tejfeldolgozó, stb.), melyek azt a tényt erősítik, hogy a hazai tejtermék előállítók felveszik a versenyt az EU csatlakozás okozta kihívásokkal, igazolva ezzel a tejfeldolgozásban rejlő üzleti lehetőségeket. Ezekből a megvalósult beruházásokból megállapítható, hogy jó termékszerkezetre kidolgozott üzleti terv, marketing és értékesítési stratégia biztos alapot nyújthat tejüzemi beruházások, fejlesztések megvalósítására.
A következőkben a termék kiválasztáshoz kívánunk segítséget nyújtani a teljes tejfeldolgozási vertikum és az ehhez kapcsolódó gépi berendezések részletesebb bemutatásával. Az 1. sz. ábra a tejfeldolgozás általános folyamatát mutatja be jól szemléltetve az előállítható termékek vertikumát és a keletkező melléktermékeket.
Szakcikkünkben bővebben a termelői tejjel, annak feldolgozó üzemi átvételével és hőkezelésével foglalkozunk, a termékek kiválasztását és gyártástechnológiai összefüggéseit következő számunk tartalmazza.
A tej, mint alapanyag:
Az EU csatlakozás tejágazatot érintő új eleme a tejkvóta rendszer, ami a közösségi tejtermelés szabályozásának eszköze.
Alapszabály, hogy érvényes kvóta nélkül sem tej, sem ebből az alapanyagból feldolgozott tejtermék sem közvetett, sem közvetlen formában nem kerülhet forgalomba, illetve továbbértékesítésre. Ebből következően feldolgozó üzem nyers tejet kizárólag regisztrált, kvótával rendelkező tejtermelő gazdaságtól vásárolhat.
A nyilvántartásba vett termelőknél kötelező az egyedi azonosítás (ENAR), valamint az állategészségügyi, fejési, tejhűtési és tartástechnológiai EU előírások betartása. Tejtermelőknél és feldolgozó üzemeknél fő irányelvként az Európai Parlament és Tanács 852/2004 EK rendelete az élelmiszerhigiéniáról, valamint a 853/2004 EK rendelet az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról, és ezek figyelembevételével készült hazai szabályozás 14/2006 (II.16.) FVM-EÜM-ICSSZEM együttes rendelet, és a korábban megjelent 1/2003 (I.8.) FVM-ESZMCSM együttes rendelet, valamint az egyéb hatályos jogszabályok előírásait kell figyelembe venni.
A tejfeldolgozó üzemek gépi berendezései:
A tejátvétel berendezései:
A tej üzemi átvételénél mennyiségi és minőségi átvételről beszélünk. Miután a tej napi beszállítása nem oldható meg olyan ütemben, hogy folyamatosan feldolgozzák, a tej minőségi megóvása érdekében azt szakszerűen tárolni kell.
A tej feldolgozó üzemben a mennyiségi átvétel általában a 2. sz. ábrán látható összeállítású berendezéssel történik.
Fő részei:
- szállítótartályra való csatlakozás,
- tejátvételi szivattyú,
- légtelenítő tartály,
- mechanikus szűrő (ikerszűrő),
- tejmérő óra,
- a tej tárolási hőmérsékletének (4 oC) beállítására szolgáló lemezes hőcserélő,
- tároló tartály(ok).
A szállítóeszközre történő csatlakoztatás általában élelmiszerhigiéniai megfelelőségű, jól tisztítható tömlőkkel, kiépített csatlakozó állással történhet.
Tejátvételi szivattyúnak általában 10-20 ezer liter szállítási teljesítményű, élelmiszeripari minőségű centrifugál szivattyúkat használnak.
A szivattyúk vezérlése el van látva szárazonfutást megakadályozó automatizálással.
A beépített szűrő kizárólag a pontos mérés érdekében a makroszkópikus szennyeződések eltávolítását szolgálja, ikresített formája pedig a tejátvétel közbeni szűrőcserét, vagy tisztítást teszi lehetővé.
A mérőórák közül a térfogat-kiszorításos és az indukciós mérőórák terjedtek el. Korszerű típusoknál ez utóbbi mérési pontossága már elérheti a térfogat-kiszorításos elven működő mérőórák pontosságát, viszont tisztogatást igénylő alkatrészeket nem tartalmaznak, és közvetlenül számítógéphez, vagy termelés-felügyeleti rendszerhez csatlakoztathatók.
A lemezes (vagy csöves) hőcserélő a beérkező tej hőfokának beállítására szolgál, a hűtést végző -3-0 oC-os hűtőfolyadék mennyiségi szabályozását mérőelektronika és mágnesszelep végzi.
A tej előtároló tartályok a beszállítás és a feldolgozás összhangját biztosítják.
A tárolótartályokkal szemben támasztott főbb követelmények:
- a jó hőszigetelés és
- higiéniai megfelelősség.
Szerelvényei:
- hőmérő,
- szintjelző vagy érzékelő,
- keverőszerkezet,
- mosófej(ek),
- tisztítóajtó.
A tej pasztőrözése:
A tejiparban általában háromféle pasztőrözési eljárást alkalmazunk:
I. tartós (vagy kíméletes) pasztőrözést,
II. gyors pasztőrözést
III. pillanatpasztőrözést.
I. Tartós pasztőrözés
62-65 oC-on történik 30 perces hőntartással. A felfűtést és visszahűtést lemezes hőcserélőkkel végzik, a hőntartásra tartály vagy cellás rendszer szolgál. A berendezés nagy idő és helyigénye mellett rossz hatásfokkal üzemel, így csak speciális igények kielégítésére használják.
II. Gyors pasztőrözés
Jellemzők: 71-76 oC-os hőmérséklet, 15-40 sec. hőntartás. Legfőbb előnye, hogy a tej ízanyagai jellemzően nem változnak, hőcseréléssel (rekuperációval) a pasztőrözés hőenergia gazdálkodása jó, helyigénye kicsi.
A gyorspasztőr berendezésekkel szemben támasztott (EU) követelmények:
- automatikus hőmérsékletszabályozást tegyen lehetővé,
- a pasztőrözés hőmérsékletének és időtartamának regisztráló berendezéssel és
- az elégtelen hőkezelést kizáró automata biztonsági berendezéssel kell rendelkeznie,
- olyan biztonsági megoldással kell rendelkeznie, ami megakadályozza a tej keveredését a nyers vagy a nem megfelelően hőkezelt tejjel és a hűtőfolyadékkal,
- biztosítsa a tejzsírbeállításhoz (szeparáláshoz) és homogénezéshez szükséges zártrendszerű ki és belépés biztonságos lehetőségét,
- valamennyi szerkezeti eleme és annak tisztíthatósága megfeleljen az élelmiszerhigiéniai előírásoknak.
III. Pillanatpasztőrőzés
A tejet min. 85 oC-ra hevítik fel, majd hőntartás nélkül lehűtik. Hátránya, hogy általában bonyolult automatizáltságú gőzfűtést igényel, és a tej ízanyagát, jellegét megváltoztatja, így pl. sajttej előállítására nem alkalmas.
A pasztőrözéssel és az ehhez kapcsolódó szeparálással és homogenizálással a tej elsődleges feldolgozása befejeződik, a keletkező tejipari alapanyagokból (tej, tejszín) a továbbfeldolgozás során gyártják a kiszerelt tejet, tejszínt és a különböző tejkészítményeket.
A gyártható termékekről és ezek gyártástechnológiáiról következő számunkban számolunk be.
Szeretné vállalkozását hatékonyan hirdetni? Szeretné, ha weblapja látogatottabb lenne? Online marketing tanácsadás, és hatékony online hirdetés az Agrároldal.hu szakértőitől! Kérje ajánlatunkat itt!
Forrás: Agrárágazat
