A termelői tej előállítási költsége, piaci ingadozó átvételi ára és a tejtermékek termelésének változása igen nagy eltéréseket mutat. Ez a termelés gazdaságosságára ható ciklikusság a mennyiségi igények változásán túl az átvételi ár ingadozása miatt komolyan befolyásolja az ágazat nyereséges működését, illetve ezen keresztül a tejtermelők anyagi biztonságát.
A tejpiaci szabályozás sokat vitatott eszközrendszerével nem tud megbirkózni ezekkel az évente ismétlődő problémákkal. A termelők illetve a feldolgozók alapvető érdekellentéte az átvételi árban, illetve a minőségi kifogások érvényesítésében nyilvánul meg. Kézenfekvő tehát, hogy a tejtermelést és a tejfeldolgozást közös érdekeltségi alapokon működtessék.
Az Európai Unió országaiban több száz, egyes esetekben több ezer tejtermelő közös vállalataként eredményesen működnek nagy tejfeldolgozó üzemek (pl. Milkfirst Ausztria). Érdekeik érvényesítésére jól működő eszközrendszert dolgoztak ki, amely garantálja a tejfelesleg levezetését és a gyártott termékek piaci elhelyezését.
Magyarországon több kormányzati támogatott intézkedés született ezen probléma áthidalására, azonban a piacon meghatározó sikeres szövetkezeti nagyüzem, több tejtermelőt koordináló közös tulajdonlású feldolgozó vállalkozás még nem jött létre. Ilyen üzemek hiánya adhat magyarázatot arra, hogy a tejtermelők és a tejfeldolgozók között napjainkban is sok esetben feszültségek, kibékíthetetlen ellentétek alakulnak ki.
Átmeneti megoldástjelenthet, hogy a termelő önálló tejfeldolgozó üzem építésével, működtetésével oldja meg értékesítési problémáját.
Ezzel a feldolgozással a termelő kiegyenlítheti hullámzó bevételeit, jó termékválasztással pedig extra nyereséget realizálhat. Itt alapvetően a különleges vagy nagy kézi munkaigényű termékek előállítása és a regionális tejtermékellátás jöhet szóba, hiszen országos hálózatokban a néhány ezer liter tejet feldolgozó üzemek termékei nehezen értékesíthetők.
A tejfeldolgozás, ezen belül a kifogástalan tejtermék előállításának egyik alapvető feltétele a megfelelő bakteriológiai tisztaságú és magas beltartalmi értékű alapanyagtej biztosítása.
A tejtermelők megfelelő genetikai, állategészségügyi háttér, a technikai berendezések, (korszerű fejőberendezés és tejhűtő) megteremtésével ezeknek a követelményeknek eleget tudnak tenni.
A termelők által előállított 4 oC hőmérséklet körüli tej alacsony összcsíra és szomatikus sejtszám tartalma esetén alkalmas a tejfeldolgozásra, alkalmas a jó minőségű tejtermékek előállítására.
Egyszerű tejüzemi technológiák
A tejfeldolgozás szinte minden esetben a nyerstej átvétellel kezdődik, ahol a tej minőségi és mennyiségi átvételét követően beállítjuk a kívánatos tejhőmérsékletet (4 oC). Az üzemi tejtárolókban lévő tej feldolgozása, (néhány speciális termék kivételével) a pasztőrizálással kezdődik. A tejpasztőr berendezések az EU szabványnak megfelelően korszerű kialakításuknál fogva már biztosítják a tej
minőségének megőrzését, a pasztőrözés hatásfokának állandó szinten tartását, valamint hogy idegen szennyező anyagok (hűtőfolyadék, mosószermaradék és bakteriológiailag szennyezett tej) ne kerülhessenek a tejtermékekbe.
Kis tejmennyiség és egyszerű gyártástechnológia esetén (néhány száz liter) indokolt lehet a kedvezőtlen hatásfokkal dolgozó tartálypasztőr beépítése, azonban közép és nagyüzem ma már elképzelhetetlen fölözővel, esetleg homogenizátorral összeépíthető átfolyó pasztőrberendezések nélkül.
A tejfeldolgozás legegyszerűbb módja a szabványos tejzsírszázalékokra beállított zsírtartalmú tejek poharas, tasakos vagy dobozos kiszerelése.
Kiemelést érdemel az EU és a mezőgazdasági kormányzat által is támogatott iskolatej akció (127/2004. (VIII.19) FVM rendelet), amely egy kisüzem termelésének regionális értékesítéséhez nyújthat segítséget.
A tasakos tej gyártása általában 0,25-0,5-1,0 l-es kiszerelésben történhet. Egyszerű megoldás a 2-300 tasak/h teljesítményű kézi működtetésű tömlőbe
töltő berendezés. Alacsony ára miatt alkalmas lehet néhány száz liter tej kiszerelésére, regionális forgalmazására. A korszerűbb berendezések már síkfóliából alakítják ki a tasakot, ezek teljesítménye egy töltőfej esetén max. 2200 tasak/h, két töltőfej esetén 3600-4000 tasak/h.
A tej szeparálásából keletkező tejszín továbbfeldolgozás esetén poharas, esetleg tasakos tejföl, tejszín, vagy vaj formájában kerülhet forgalomba. A vaj egyszerű házi kiszerelése keretben történő kézi formázással és kézi csomagolással történhet, de értékesíthető tömbösített formázással nagyfelhasználók részére.
A megfelelően beállított zsírtartalmú tejből a legkülönbözőbb tejtermékek
készíthetők. Itt elsősorban joghurt, kefír és ezek ízesített változatai kerülhetnek szóba, a kialakult fogyasztói szokásoknak megfelelően, elsősorban poharas kiszerelésben. Ezek egyszerű eszközei a joghurtkádak, ahol az előkészített alapanyag beoltása és érlelése történik és amiből megfelelő szivattyúkkal a termék a töltőgépekre juttatható. A töltőgépek széles választéka beszerezhető hazai és külföldi gyártóktól a kézi működtetésű egyszerű töltőberendezésektől (3-400 pohár/h) egészen a 6-8000 pohár/h teljesítményű berendezésekig.
A tejfeldolgozás egyik legnagyobb szakértelmet igénylő területe a sajtgyártás. Kisüzemek részére az egyszerűbb túrósajt, lágysajt esetleg egyszerűbb félkemény sajt gyártása jöhet szóba, de ezek közül gazdaságosan azokat a sajtféleségeket javaslom gyártani, amelyek speciális recept szerint készülnek és bonyolult
gyártási és érlelési technológiájuk miatt szinte csak kisüzemek gyártják.
Itt említhetjük meg, hogy a néhány száz liter tej feldolgozásával javasolt tartálypasztőr helyett célszerű kombinált tartálypasztőr-alvadék kádat vásárolni, ahol egy tartályban elvégezhető az alvadék előállítása. A kádból az alvadékot általában tömlő vagy szivattyú közbeiktatásával előprésbe vagy formákba juttatjuk, esetleg utópréseljük és így alakítjuk ki a közvetlen csomagolásra vagy érlelésre előkészített terméket.
Szeretném azonban azon tejtermelők figyelmét felhívni, akiknek szándékukban áll feldolgozó üzemet építeni, hogy az üzem működéséhez, működtetéséhez a hatósági előírások az elmúlt években sokat szigorodtak, és mindezek megléte esetén is a termékek értékesítése, piaci elhelyezése döntően befolyásolja a beruházás gazdaságosságát.
Forrás: Agrárágazat
