Vajon az európai politikusok csapást akarnak mérni az európai élelmiszertermelésre és élelmiszerbiztonságra? Komoly esély van arra, hogy az uniós törvényhozóknak az a törekvése, mely az európai piacon egy új szabályozás keretében lényegesen csökkentené a rendelkezésre álló növényvédő-szereket, ezt eredményezné.
A politikusok figyelmen kívül hagyják a növényvédőszerek fontosságát
Félő, aziránti törekvésükben, hogy élelmiszereink biztonságosabbak, környezetünk tisztább legyen, a politikusok Brüsszelben figyelmen kívül hagyják a növényvédő szerek fontosságát az európai eredetű élelmiszerek folyamatos biztosításában.
Táplálékunk biztonságossága
Természetesen azzal mindenki egyetért, hogy táplálékunk biztonságos volta kiemelt jelentőségű –többek között ezért tartoznak a növényvédő szerek Európa legjobban szabályozott vegyi anyagai közé, és piacra kerülésük előtt nagyon szigorú vizsgálatokon kell keresztülmenniük. Az engedélyezési feltételek drasztikus megváltoztatása, mely a szabályozás jelenlegi tervezetében szerepel, a gazdálkodókat a növényvédő szerek 80-85%-ától megfosztaná. A farmokon Európa-szerte megkondították a vészharangot. Ha a javaslatból végül rendelet lenne, az európai növényvédelem óriási veszteségeket szenvedne el.
Nomisma
A Nomisma, egy független olasz intézet közelmúltban közzétett tanulmánya szerint – a legrosszabb esetet feltételezve – a termésátlagok búzában 29%-kal, burgonyában 33%-kal, szőlőben 10%-kal esnének vissza Európában 2020-ra, beleszámítva az addig várható fejlesztések hatását is. Ennek eredményeként a kereslet-kínálat alakulása versenyképtelen helyzetbe hozná az európai gazdákat az olcsóbb, importált termékekkel szemben. Így az eredeti biztonsági célkitűzésekkel ellentétben, táplálékunk azokból az országokból érkezne, ahol a növényvédő szerekre vonatkozó szabályozások sokkal enyhébbek.
Környezetvédelem
Valamennyien egyetértünk a környezet megóvásának fontosságával, különösen akkor, ha a klímaváltozás hatásaira is gondolunk: a növekvő vízhiányra, a váratlan időjárási eseményekre, a művelhető terület csökkenésére. De ha megtagadják a gazdálkodóktól a növényvédelemhez szükséges eszközöket, az még nem segít minket az egészségesebb környezet elérésében. A károsítók könnyebben ellenállóbbakká válnak a kevés piacon maradó hatóanyaggal szemben – ennek kivédésére a felhasználók megnövelik a dózisokat, hatástalanítva a szabályozás eredeti célját.
Napi 5 adag zöldség és gyümölcs
A terjedő túlsúlyosság kivédésére a nyugati világban arra ösztönöznek, hogy napi öt adag zöldséget és gyümölcsöt fogyasszunk. A növényvédő szer maradékokkal szembeni teoretikus és alaptalan előítéletekre épülő, riogató szabályozó rendszer ellentétes a friss termékek fogyasztására ösztönző törekvésekkel.
Növényvédő szerek
A növényvédő szerek növénygyógyszerként működnek; megvédik a növényeket azoktól a károsítóktól, melyek lényegesen befolyásolják a tányérunkra kerülő élelem mennyiségét és minőségét. Még a jelenleg rendelkezésünkre álló növényvédő szer választék mellet is az európai növénytermelésben 20-40%-os kárt okoznak a károsítók és a rossz időjárási körülmények. A gazdálkodók megfosztása a károsítók elleni hatékony védekezés lehetőségétől ezt az arányt lényegesen növelné, egész élelmiszer ellátásunk stabilitását veszélyeztetve.
Európa gazdálkodói több évtizedes munkával világszerte elismerést váltottak ki olyan termékeik minőségével, melyek gyakran a nemzeti vagy regionális identitást is szolgálják: gondoljunk az olasz ételek alapanyagára, a paradicsomra, vagy a görög olajbogyóra, a francia szőlőre és a hazai hungarikumokra. Amikor Európa egyes politikusai leírták javaslatukat a szabályozásra, gondoltak arra, hogy ezek a kulcstermékek eltűnhetnek a piacról?
Szerves gazdálkodás
Van, aki úgy gondolja, a megoldást a szerves (öko-) gazdálkodás jelenti. Nincsen azonban megbízható bizonyíték arra, hogy az ökotermékek egészségesebbek a hagyományosan termelt termékeknél, ráadásul előállításuk az egyre kevesebb rendelkezésre álló termőföldön kevésbé hatékony és sokkal drágább végtermékeket eredményez. Vizsgálatok erősítik meg, hogy néhány növénykultúrában egyszerűen nincs mód a növényvédő szerek helyettesítésére. A „bio”-megoldások valójában az integrált növényvédelmi programok részeként lehetnek hatékonyak, a szükséges mértékű kemizálás mellett.
A rendelkezésünkre álló növényvédő szerek drámai korlátozásának elfogadásával a gazdálkodás irreális, idillikus képét festjük és helyezzük előtérbe a versenyképes európai növényvédelemmel szemben.
Senki nem vonja kétségbe, hogy az európai törvényhozók nehéz döntés előtt állnak, amikor különböző véleményekkel kell szembenézniük. Ezzel együtt, reálisan kell tekinteni a szabályozandó kérdésekre, a várható következmények tudományos elemzésére kell építeni ahhoz, hogy kiegyensúlyozott megoldást találjanak. Ez a megoldás azonban nem akadályozhatja jövendő táplálékunk védelmét.
Forrás: Agrárágazat
