| Az EU csatlakozás után 2004 őszén írta ki az FVM az EU-val közös finanszírozásban a Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Pályázatokat. Mintegy 14 jogcímre volt pályázati lehetőség: Ezek között az integrált és ökológiai gazdálkodásra ültetvény (szőlő, gyümölcs) kultúrákban (természetesen más kultúrákban pl. szántóföldi növénytermesztés, zöldségtermesztés) is lehetett pályázni. Az integrált technológia követelményei a pályázati felhívásban rögzítettek. | |
| NVT agrár-környezetvédelmi célprogramok: Jellemzői: Ø önkéntes vállalás, Ø előre meghatározott feltételek teljesítése, Ø öt évre szóló szerződés, Ø előre meghatározott normatív (területalapú) kifizetés, Ø más célprogramokkal, agrár-támogatásokkal összevonható. Az EU tagországokban kedvező lehetőségnek tekintik az ültetvénykultúrákban az agrár-környezetvédelmi programban való részvételt.
150 /2004. (X. 12.) FVM rendelet: A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes szabályairól szól, ami alapján a pályázatok benyújthatók.
A támogatás célja: Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés célja a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, a környezettudatos gazdálkodás és a fenntartható táj-használat kialakítása, és ennek függvényében a környezet állapotának javítása, valamint a gazdaságok életképességének és gazdasági hatékonyságának növelése a jelen rendelet alapján meghatározott célprogramok által előírt kötelezettségvállalások megvalósításával. A 2004. őszén indított programban: Nyertes pályázatok száma: Integrált szőlő-gyümölcs pályázat: 5.951 db 42.201 ha Ökológiai szőlő-gyümölcs pályázat: 243 db 2.078 ha Minden pályázó – aki megfelelt a kiírási feltételeknek – az ültetvénykultúrák pályázatán nyert! Más célprogramokban a nyertesek aránya kisebb. A támogatás igénybevételének feltételei: 1) A terület alapú támogatást az a földhasználó veheti igénybe, aki/amely: - mezőgazdasági tevékenységből származó bevétellel rendelkezik, - megfelel az egyes célprogramok jogosultsági feltételeinek, - a teljes támogatási időszak alatt gazdaságának teljes területén betartja a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásait. 2) Amennyiben nem a tulajdonos a földhasználó, az (1) bekezdésben foglaltakon túl a támogatás igénybevételének feltétele, hogy a földhasználó a támogatási kérelem benyújtásakor írásban nyilatkozzon arról, hogy a támogatható területre a támogatási időszak teljes időtartamára érvényes haszonbérleti szerződéssel rendelkezik. 3) A rendelet alapján igénybe vehető támogatás nem zárja ki, hogy egyidejűleg, ugyanazon területre az alábbi területalapú támogatások is igényelhetőek legyenek, amennyiben a kérelmező a jogosultsági feltételeknek megfelel: a) az EMOGA Garancia Részlegéből finanszírozott adott évi egységes területalapú támogatás; b) az EMOGA Garancia Részlegéből finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódó adott évi kiegészítő nemzeti támogatás; c) az EMOGA Garancia Részlegének társfinanszírozásában megvalósuló kedvezőtlen adottságú területek kompenzációs támogatás. 4) Egy mezőgazdasági parcellára csak egy agrár-környezetgazdálkodási célprogram alapján igényelhető területalapú támogatás, kivéve, ha ugyanazon mezőgazdasági parcellához kiegészítő agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoportban szereplő célprogram is kapcsolható. Ebben az esetben a támogatásra jogosult mindkét vállalt célprogram támogatását igénybe veheti. Támogatási kérelem benyújtása: Az MVH által rendszeresített formanyomtatványon, postai úton, az MVH területileg illetékes megyei kirendeltségéhez. Legközelebb 2006. márciusában lehet ilyen pályázatot beadni. Ellenőrzés: (1) A jogosultsági feltételek és a kötelezettségvállalások teljesítését az MVH az adott célprogramok lebonyolításában megbízás alapján közreműködő illetékes szakhatóságok bevonásával évente ellenőrzi. (2) A támogatásra jogosult köteles a helyszíni ellenőrzés során igazolni, hogy az általa haszonbérbe vett, támogatott terület hasznosítására jogosult. Az integrált szőlőtermesztés technológiai vázlatát mutatja az 1. ábra Ültetvényekre vonatkozó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport Integrált ültetvény célprogram 1. A támogatás célja a növényvédő szerek használatából és a műtrágyázásból eredő környezeti terhelés csökkentése, a biodiverzitás fenntartásához való hozzájárulás, valamint a kedvező talajállapot megőrzése és javítása. 2. Jogosultsági feltételek: - a legkisebb támogatható terület 0,5 ha, - az integrált szőlő- és gyümölcstermesztési támogatásra jogosult fajok a következők: alma, körte, birs, naspolya, őszibarack, sárgabarack, mandula, dió, mogyoró, gesztenye, cseresznye, meggy, szilva, fekete-, pirosribiszke, málna, egres, szeder, szőlő, - a támogatás termőre fordult ültetvényre igényelhető, - a célprogramba bevinni kívánt ültetvény terület Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet által nyilvántartásba vett ökológiai átállási vagy átállt ültetvény területek között nem szerepel. 3. A program előírásai: a) a program első és utolsó gazdasági évében teljes körű (pH, KA, vízben oldható sók, humusz, CaCO3, P2O5, K2O, NO2+NO3, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu, toxikus elemek: Cd, Cu, Ni, Pb, Zn, Hg, Cr, As elemekre kiterjedő) talajvizsgálat elvégzése, b) a talajvizsgálati eredmények alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása, c) metszés előtt rügyvizsgálat végzése a termőegyensúly fenntartása miatt, valamint kártevők, betegségek felmérése céljából, d) a növényvédő szerek hatékonyságát „zöldmunkák” végzésével kell javítani, e) az engedélyezett növényvédő szerek közül csak a „korlátozás nélkül engedélyezett” (zöld) és a „mérsékelt korlátozásokkal engedélyezett” (sárga) minősítésűek használhatók, amelyeket a rendelet 2. számú melléklet e) pontja tartalmazza, f) a „korlátozott” („piros”) minősítésű növényvédő szerek használatát az NTSZ csak a járványelhárítás során, illetve a zárlati intézkedésekkel elrendelt védekezések esetében külön eljárásban, előzetesen engedélyezi, g) az áttelelő fertőzési források eltávolítása, h) növényvédelmi előrejelzés szükséges, i) a talajszerkezet védelme érdekében – a fagyvédelmi öntözés kivételével – csak alacsony intenzitású (pl. csöpögtető) öntöző rendszer használható. j) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 388,24 euró/ha. k) Azon kérelmezőknek, akinek valamely ültetvényterülete Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezetnél nyilvántartásban van, azoknak a támogatási kérelemhez mellékelni kell a Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet igazolását arról, hogy a célprogramba bevinni kívánt ültetvény-terület nincs a nyilvántartásukban. Akik a 2004. évi pályázaton nyertesek lettek, az alábbi feladatokat kell teljesíteniük: 1) 2006. január 31-ig meg kell küldeni az FVM Agrár-környezetgazdálkodási Osztályra: - a kitöltött Gazdálkodási Naplót. A formanyomtatvány átvehető a falugazdászoktól, vagy letölthető az FVM honlapjáról (www.fvm.gov.hu; www.air.gov.hu). - a talajvizsgálatokhoz rendelt talajminták átvételi igazolását, melyet a laboratórium ad ki. Ha már a talajvizsgálati eredmények elkészültek, akkor a Gazda Napló megfelelő táblázatát kell kitölteni, és elkészíteni az öt évre szóló tápanyag-gazdálkodási tervet. - a Növényvédelmi Naplót. 2) Az integrált szőlőtermesztési célprogram egyik feladata a metszés előtti rügyvizsgálatok elvégzése. Az ültetvény (szőlő, gyümölcs) célprogram technológiai követelményei között szerepel – többek között – a rügyvizsgálatokra alapozott metszés, terhelés meghatározása. A rügyek termékenységének vizsgálatára két módszert alkalmazhatunk: · mikroszkópos rügyvizsgálat · rügyhajtatás A mikroszkópos rügyvizsgálathoz sztereomikroszkópra van szükség, és gyakorlat kell a hajtástengely kibontásához. Előnye, hogy akkor is végezhető, amikor a rügy még mélynyugalmi állapotban van. Mintavétel a rügyvizsgálathoz: Fajtánként illetve táblánként legalább 150 db rügyet célszerű vizsgálni, hogy elfogadható becslést végezzünk. A vizsgált terület több pontjáról gyűjtünk be vesszőt. Olyan hosszú vesszőket szedjünk, amilyen terhelési elemet akarunk meghagyni (pl. szálvesszős metszés esetén legalább 10-15 rügyes vesszőket). Az éves vesszőt mindig a kétéves (cser) résszel vágjuk le (2. ábra). A vizsgálandó vesszőket egy rügyes csapokra vágjuk, úgy hogy megjelöljük a rügyek sorrendjét. A sárszemet nem vizsgáljuk, csak a világos rügyeket vesszük figyelembe a metszésnél (2. ábra). A rügyeket sztereomikroszkóp alatt boncoló tű segítségével kibontjuk. Eltávolítjuk a rügypikkelyt és a rügygyapotot. A hajtástengelyen jól láthatók a fürtkezdemények. A rügyhajtatást január közepétől kezdhetjük, amikor a mélynyugalom véget ért. Az előzőekben megszedett vesszők feldarabolt egyrügyes csapjait egy előre elkészített tartóba (műanyag lap, drótháló, farostlemez lap stb.) a kifúrt lyukakba helyezzük a rügyemeletek szerinti sorrendben. Az előkészített lapokat vizestálra helyezzük, úgy hogy a csap vége a vízbe érjen. A rügyhajtatást 20 °C-os hőmérsékleten végezzük (2. ábra).
A rügyek kb. 2-3 hét alatt kihajtanak. Jól látható a rügyek egészségi állapota és a kifakadt hajtáson a fürtkezdemény(ek) is. A vizsgálatok alapján megállapíthatjuk, hogy a fürtkezdemények a vessző melyik részén helyezkednek el. Ha az alsó rügyemeletek is eléggé termékenyek (van bennük fürtkezdemény) rövidebb elemekkel (pl. rövid-hosszú csap, félszálvessző) is metszhetünk. Ha az alsó rügyek nem termékenyek, akkor hosszú metszési elemeket kell hagyni (félszálvessző, szálvessző). A rügyekben található átlagos fürtszám alapján a terhelés mértékét is meg tudjuk határozni. Tapasztalatok szerint ugyanannál a szőlőfajtánál az évjárat és egyéb tényezők hatására a rügytermékenység akár 0,5-1,5 értékkel is eltérhet. A rügyterhelés számításának a menete: Kívánt terméshozam: pl 10 t/ha (1 kg/m2) A szőlőfajta fürtátlagtömege: pl 10 dkg/fürt Elérendő fürtszám: 100.000 fürt/ha (10 fürt/m2) Rügytermékenység: pl. 2 fürt/vil. rügy Meghagyandó rügyszám: 50.000 rügy/ha (5 rügy/m2) Rügytermékenység: pl. 1,2 fürt/vil. rügy Meghagyandó rügyszám: 83.000 rügy/ha (8,3 rügy/m2) A rügyvizsgálatokkal elérhetjük az évente közel azonos mennyiségű termést, és ellensúlyozni tudjuk az évjáratok hatására jelentkező rügytermékenységi különbségeket. A lemetszett venyigét kezelni kell. - Felaprítva és a talajba bedolgozva tápanyagként visszakerül a termelési folyamatba. - Összegyűjtve és kihordva a szőlőből tüzelésre felhasználható, mert viszonylag nagy hőértéke van. A tábla szélén a venyigét ne égessük el, mert szennyezzük a környezetet, és fölöslegesen pocsékoljuk az energiát. (A mezőgazdasági melléktermékek (szalma, tartó, venyige, gyümölcsgally stb.) égetését környezetvédelmi rendelet tiltja és büntetik az ilyen tevékenységet.) - Ha a szőlővenyigét felaprítjuk és bedolgozzuk a talajba, ügyeljünk arra, hogy az idősebb kar és törzs részeket előtte szedjük össze és távolítsuk el, mert ezek az elhalt idős fás részek fertőzést terjeszthetnek. A rügyek egészségi állapotát rügyátvágással is ellenőrizhetjük. Ha erősebb téli fagyok voltak (-15 °C) alatti lehűlések), a szőlő rügyei károsodhatnak. A rügyvizsgálatra szedett vesszőket 1-2 napig szoba hőmérsékleten kell tartani, hogy az elfagyott rügyek megbarnuljanak. Ha a rügyeket éles késsel keresztben átvágjuk, a színelváltozás alapján lehet látni a főrügy, a mellékrügyek és a rügyalap esetleges elfagyását (1-2 kép). A rügyvizsgálatokat – a hajtatásos módszerrel – a termelő maga is elvégezheti, vagy a szolgáltatást megrendelheti az NVT szaktanácsadóktól, ilyen szolgáltatást nyújtó laboratóriumoktól, oktatási intézményektől. |
