Az integrált szőlőtermesztés pályázati tapasztalatai, technológiai elemei

Az EU csatlakozás után 2004 őszén írta ki az FVM az EU-val közös finanszírozásban a Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Pályázatokat. Mintegy 14 jogcímre volt pályázati lehetőség: Ezek között az integrált és ökológiai gazdálkodásra ültetvény (szőlő, gyümölcs) kultúrákban (természetesen más kultúrákban  pl. szántóföldi növénytermesztés, zöldségtermesztés) is lehetett pályázni. Az integrált technológia követelményei a pályázati felhívásban rögzítettek.

NVT agrár-környezetvédelmi célprogramok:

Jellemzői:

Ø        önkéntes vállalás,

Ø        előre meghatározott feltételek teljesítése,

Ø        öt évre szóló szerződés,

Ø        előre meghatározott normatív (területalapú) kifizetés,

Ø        más célprogramokkal, agrár-támogatásokkal összevonható.

Az EU tagországokban kedvező lehetőségnek tekintik az ültetvénykultúrákban az agrár-környezetvédelmi programban való részvételt.

150 /2004. (X. 12.) FVM rendelet:

A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes szabályairól szól, ami alapján a pályázatok benyújthatók.

A támogatás célja:

Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés célja a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, a környezettudatos gazdálkodás és a fenntartható táj-használat kialakítása, és ennek függvényében a környezet állapotának javítása, valamint a gazdaságok életképességének és gazdasági hatékonyságának növelése a jelen rendelet alapján meghatározott célprogramok által előírt kötelezettségvállalások megvalósításával.

A 2004. őszén indított programban:

Nyertes pályázatok száma:                         

Integrált szőlő-gyümölcs pályázat:

                                   5.951 db

                                   42.201 ha

Ökológiai szőlő-gyümölcs pályázat:

                                   243 db

                                   2.078 ha

Minden pályázó – aki megfelelt a kiírási feltételeknek – az ültetvénykultúrák pályázatán nyert! Más célprogramokban a nyertesek aránya kisebb.

A támogatás igénybevételének feltételei:

1)      A terület alapú támogatást az a földhasználó veheti igénybe, aki/amely:

-        mezőgazdasági tevékenységből származó bevétellel rendelkezik,

-        megfelel az egyes célprogramok jogosultsági feltételeinek,

-        a teljes támogatási időszak alatt gazdaságának teljes területén betartja a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásait.

2)      Amennyiben nem a tulajdonos a földhasználó, az (1) bekezdésben foglaltakon túl a támogatás igénybevételének feltétele, hogy a földhasználó a támogatási kérelem benyújtásakor írásban nyilatkozzon arról, hogy a támogatható területre a támogatási időszak teljes időtartamára érvényes haszonbérleti szerződéssel rendelkezik.

3)      A rendelet alapján igénybe vehető támogatás nem zárja ki, hogy egyidejűleg, ugyanazon területre az alábbi területalapú támogatások is igényelhetőek legyenek, amennyiben a kérelmező a jogosultsági feltételeknek megfelel:

a)      az EMOGA Garancia Részlegéből finanszírozott adott évi egységes területalapú támogatás;

b)      az EMOGA Garancia Részlegéből finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódó adott évi kiegészítő nemzeti támogatás;

c)      az EMOGA Garancia Részlegének társfinanszírozásában megvalósuló kedvezőtlen adottságú területek kompenzációs támogatás.

4)      Egy mezőgazdasági parcellára csak egy agrár-környezetgazdálkodási célprogram alapján igényelhető területalapú támogatás, kivéve, ha ugyanazon mezőgazdasági parcellához kiegészítő agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoportban szereplő célprogram is kapcsolható. Ebben az esetben a támogatásra jogosult mindkét vállalt célprogram támogatását igénybe veheti.

Támogatási kérelem benyújtása:

Az MVH által rendszeresített formanyomtatványon, postai úton, az MVH területileg illetékes megyei kirendeltségéhez. Legközelebb 2006. márciusában lehet ilyen pályázatot beadni.

Ellenőrzés:

(1)   A jogosultsági feltételek és a kötelezettségvállalások teljesítését az MVH az adott célprogramok lebonyolításában megbízás alapján közreműködő illetékes szakhatóságok bevonásával évente ellenőrzi.

(2)   A támogatásra jogosult köteles a helyszíni ellenőrzés során igazolni, hogy az általa haszonbérbe vett, támogatott terület hasznosítására jogosult.

Az integrált szőlőtermesztés technológiai vázlatát mutatja az 1. ábra

Ültetvényekre vonatkozó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport

Integrált ültetvény célprogram

1.      A támogatás célja a növényvédő szerek használatából és a műtrágyázásból eredő környezeti terhelés csökkentése, a biodiverzitás fenntartásához való hozzájárulás, valamint a kedvező talajállapot megőrzése és javítása.

2.      Jogosultsági feltételek:

-        a legkisebb támogatható terület 0,5 ha,

-        az integrált szőlő- és gyümölcstermesztési támogatásra jogosult fajok a következők: alma, körte, birs, naspolya, őszibarack, sárgabarack, mandula, dió, mogyoró, gesztenye, cseresznye, meggy, szilva, fekete-, pirosribiszke, málna, egres, szeder, szőlő,

-        a támogatás termőre fordult ültetvényre igényelhető,

-        a célprogramba bevinni kívánt ültetvény terület Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet által nyilvántartásba vett ökológiai átállási vagy átállt ültetvény területek között nem szerepel.

3.      A program előírásai:

a)      a program első és utolsó gazdasági évében teljes körű (pH, KA, vízben oldható sók, humusz, CaCO₃, P₂O₅, K₂O, NO₂+NO₃, Na, Mg, SO₄, Mn, Zn, Cu, toxikus elemek: Cd, Cu, Ni, Pb, Zn, Hg, Cr, As elemekre kiterjedő) talajvizsgálat elvégzése,

b)      a talajvizsgálati eredmények alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása,

c)      metszés előtt rügyvizsgálat végzése a termőegyensúly fenntartása miatt, valamint kártevők, betegségek felmérése céljából,

d)      a növényvédő szerek hatékonyságát „zöldmunkák” végzésével kell javítani,

e)      az engedélyezett növényvédő szerek közül csak a „korlátozás nélkül engedélyezett” (zöld) és a „mérsékelt korlátozásokkal engedélyezett” (sárga) minősítésűek használhatók, amelyeket a rendelet 2. számú melléklet e) pontja tartalmazza,

f)        a „korlátozott” („piros”) minősítésű növényvédő szerek használatát az NTSZ csak a járványelhárítás során, illetve a zárlati intézkedésekkel elrendelt védekezések esetében külön eljárásban, előzetesen engedélyezi,

g)      az áttelelő fertőzési források eltávolítása,

h)       növényvédelmi előrejelzés szükséges,

i)        a talajszerkezet védelme érdekében – a fagyvédelmi öntözés kivételével – csak alacsony intenzitású (pl. csöpögtető) öntöző rendszer használható.

j)        A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 388,24 euró/ha.

k)      Azon kérelmezőknek, akinek valamely ültetvényterülete Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezetnél nyilvántartásban van, azoknak a támogatási kérelemhez mellékelni kell a Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet igazolását arról, hogy a célprogramba bevinni kívánt ültetvény-terület nincs a nyilvántartásukban.

Akik a 2004. évi pályázaton nyertesek lettek, az alábbi feladatokat kell teljesíteniük:

1)      2006. január 31-ig meg kell küldeni az FVM Agrár-környezetgazdálkodási Osztályra:

-        a kitöltött Gazdálkodási Naplót. A formanyomtatvány átvehető a falugazdászoktól, vagy letölthető az FVM honlapjáról (www.fvm.gov.hu; www.air.gov.hu).

-        a talajvizsgálatokhoz rendelt talajminták átvételi igazolását, melyet a laboratórium ad ki. Ha már a talajvizsgálati eredmények elkészültek, akkor a gazda Napló megfelelő táblázatát kell kitölteni, és elkészíteni az öt évre szóló tápanyag-gazdálkodási tervet.

-        a Növényvédelmi Naplót.

2)      Az integrált szőlőtermesztési célprogram egyik feladata a metszés előtti rügyvizsgálatok elvégzése.

Az ültetvény (szőlő, gyümölcs) célprogram technológiai követelményei között szerepel – többek között – a rügyvizsgálatokra alapozott metszés, terhelés meghatározása.

A rügyek termékenységének vizsgálatára két módszert alkalmazhatunk:

·        mikroszkópos rügyvizsgálat

·        rügyhajtatás

A mikroszkópos rügyvizsgálathoz sztereomikroszkópra van szükség, és gyakorlat kell a hajtástengely kibontásához. Előnye, hogy akkor is végezhető, amikor a rügy még mélynyugalmi állapotban van.

Mintavétel a rügyvizsgálathoz:

Fajtánként illetve táblánként legalább 150 db rügyet célszerű vizsgálni, hogy elfogadható becslést végezzünk. A vizsgált terület több pontjáról gyűjtünk be vesszőt. Olyan hosszú vesszőket szedjünk, amilyen terhelési elemet akarunk meghagyni (pl. szálvesszős metszés esetén legalább 10-15 rügyes vesszőket). Az éves vesszőt mindig a kétéves (cser) résszel vágjuk le (2. ábra).

A vizsgálandó vesszőket egy rügyes csapokra vágjuk, úgy hogy megjelöljük a rügyek sorrendjét. A sárszemet nem vizsgáljuk, csak a világos rügyeket vesszük figyelembe a metszésnél (2. ábra).

A rügyeket sztereomikroszkóp alatt boncoló tű segítségével kibontjuk. Eltávolítjuk a rügypikkelyt és a rügygyapotot. A hajtástengelyen jól láthatók a fürtkezdemények.

A rügyhajtatást január közepétől kezdhetjük, amikor a mélynyugalom véget ért.

Az előzőekben megszedett vesszők feldarabolt egyrügyes csapjait egy előre elkészített tartóba (műanyag lap, drótháló, farostlemez lap stb.) a kifúrt lyukakba helyezzük a rügyemeletek szerinti sorrendben.

Az előkészített lapokat vizestálra helyezzük, úgy hogy a csap vége a vízbe érjen. A rügyhajtatást 20 ^°C-os hőmérsékleten végezzük (2. ábra).

A rügyek kb. 2-3 hét alatt kihajtanak. Jól látható a rügyek egészségi állapota és a kifakadt hajtáson a fürtkezdemény(ek) is.

A vizsgálatok alapján megállapíthatjuk, hogy a fürtkezdemények a vessző melyik részén helyezkednek el.

Ha az alsó rügyemeletek is eléggé termékenyek (van bennük fürtkezdemény) rövidebb elemekkel (pl. rövid-hosszú csap, félszálvessző) is metszhetünk. Ha az alsó rügyek nem termékenyek, akkor hosszú metszési elemeket kell hagyni (félszálvessző, szálvessző). A rügyekben található átlagos fürtszám alapján a terhelés mértékét is meg tudjuk határozni.

Tapasztalatok szerint ugyanannál a szőlőfajtánál az évjárat és egyéb tényezők hatására a rügytermékenység akár 0,5-1,5 értékkel is eltérhet.

A rügyterhelés számításának a menete:

Kívánt terméshozam: pl                                           10 t/ha (1 kg/m²)

A szőlőfajta fürtátlagtömege: pl                                10 dkg/fürt

Elérendő fürtszám:                                                   100.000 fürt/ha (10 fürt/m²)

Rügytermékenység: pl.                                             2 fürt/vil. rügy

Meghagyandó rügyszám:                                         50.000 rügy/ha (5 rügy/m²)

Rügytermékenység: pl.                                             1,2 fürt/vil. rügy

Meghagyandó rügyszám:                                         83.000 rügy/ha (8,3 rügy/m²)

A rügyvizsgálatokkal elérhetjük az évente közel azonos mennyiségű termést, és ellensúlyozni tudjuk az évjáratok hatására jelentkező rügytermékenységi különbségeket.

A lemetszett venyigét kezelni kell.

-        Felaprítva és a talajba bedolgozva tápanyagként visszakerül a termelési folyamatba.

-        Összegyűjtve és kihordva a szőlőből tüzelésre felhasználható, mert viszonylag nagy hőértéke van. A tábla szélén a venyigét ne égessük el, mert szennyezzük a környezetet, és fölöslegesen pocsékoljuk az energiát. (A mezőgazdasági melléktermékek (szalma, tartó, venyige, gyümölcsgally stb.) égetését környezetvédelmi rendelet tiltja és büntetik az ilyen tevékenységet.)

-        Ha a szőlővenyigét felaprítjuk és bedolgozzuk a talajba, ügyeljünk arra, hogy az idősebb kar és törzs részeket előtte szedjük össze és távolítsuk el, mert ezek az elhalt idős fás részek fertőzést terjeszthetnek.

A rügyek egészségi állapotát rügyátvágással is ellenőrizhetjük. Ha erősebb téli fagyok voltak (-15 °C) alatti lehűlések), a szőlő rügyei károsodhatnak.

A rügyvizsgálatra szedett vesszőket 1-2 napig szoba hőmérsékleten kell tartani, hogy az elfagyott rügyek megbarnuljanak. Ha a rügyeket éles késsel keresztben átvágjuk, a színelváltozás alapján lehet látni a főrügy, a mellékrügyek és a rügyalap esetleges elfagyását (1-2 kép).

A rügyvizsgálatokat – a hajtatásos módszerrel – a termelő maga is elvégezheti, vagy a szolgáltatást megrendelheti az NVT szaktanácsadóktól, ilyen szolgáltatást nyújtó laboratóriumoktól, oktatási intézményektől.