Számos oka lehet annak, hogy valaki támfalat szeretne építeni kertjébe vagy udvarába. Elképzelhető, hogy a telek olyan lejtőn van, ahol problémát okoz a talaj mozgása és az esővíz lefolyása, de az is lehet, hogy egy unalmas, sík terepet szeretne szintesebbé, változatosabbá varázsolni. Egy támfal mindemellett látványos emelt ágyások elkészítéséhez is ideális megoldás, és összességében szebbé, tartalmasabbá teszi a portát. Az is előfordulhat, hogy otthonod egy domb tövében található, és az esőzésekkor, öntözésekkor lefolyó víz és szép lassan lecsúszó talajrétegek veszélyeztetik az épület szerkezetét. Bármi is legyen a helyzet, a megoldást egy megfelelően elkészített támfal jelenti majd! A következőkben minden fontos tudnivalót elárulunk a házi készítésű támfalakról, és egy általános útmutatót is megosztunk, amely segítségével te is elkészítheted portád első támfalát!
A támfalépítés elméleti alapjai
Ha támfalat szeretnél építeni portádra, három kulcsfontosságú tényezővel kell tisztában lenned: a talajjal, a vízzel, és hogy a nem megfelelő talajtömörség aláaknázhatja projektedet. Értelmezzük ezeket a tényezőket külön-külön, mielőtt rátérnénk a konkrét lépésekre!
A talaj, mint tényező
A támfalak elsődleges célja, hogy kordában tartsák a talajt. Egy támfal alja és hátoldala is közvetlenül érintkezik a talajjal, ami azt jelenti, hogy annak minden változása, mozgása és nyomása kihat majd a falra. Ezen kívül az időjárási tényezők (eső, szél, hó, fagy, szárazság), illetve a közeli növények gyökerei is mind kihatnak a talaj szerkezetére és ezzel a falra is. Ha mindez nem lenne elég, a falra a gravitáció is ránehezedik – a talajnak óriási tömege van, és egy támfalnak rengeteget kell visszatartania belőle, lehetőleg minél tovább. Szóval hogyan biztosíthatod, hogy támfalad ellenálljon ennek az elképesztő nyomásnak és az időjárás okozta talajváltozásoknak?
Először is fontos, hogy a fal legalsó szintje a talajszint alá kerüljön. Ha az első szint legalább a teljes magasság tizedével a talaj alá kerül, akkor ez segít megakadályozni, hogy a talaj kinyomja a támfalat saját maga alól. Ne feledkezz meg arról sem, hogy a támfalra a gravitációs is hatással van. Fontos tehát, hogy a fal rétegei valamennyire hátradőljenek, neki a talajnak, hogy ezzel is ellensúlyozzák annak a nyomását. A kifejezetten támfalépítéshez gyártott építőblokkokat kifejezetten úgy alakítják ki, hogy egyszerűen el lehessen tolni egymáson a különböző rétegeket és szinteket.
A víz, mint tényező
A talaj erős, de a víz még annál is erősebb. A víz óriási nyomására a fal itt-ott kidudorodhat és idővel összeomolhat. Fontos tehát, hogy valahogy elvezesd a vizet a faltól. Ezt úgy szokás megoldani, hogy miután leraktad a támfal első szintjét, elkezdesz feltölteni mellette egy hézagot kaviccsal, amibe egy vízelvezető csövet is fektetsz. Ahogy aztán a fal szintjeit egyre magasabbra pakolod, mellette mindig töltöd majd fel kavicsokkal, afféle védőrétegként a talaj és a támfal között. A kavicsok biztosítják, hogy a víz ne érje el a falat, hanem lefolyjon a vízelvezető csőig, ami aztán oda vezeti a vizet, ahol már nem okozhat problémát. Ahol több vízlefolyásra számítasz, tervezz vastagabb vízelvezető réteget.
A talaj tömörsége, mint tényező
A nem megfelelően tömörült talaj a támfal elmozdulásához és megdőléséhez vezethet. Fontos tehát, hogy kellően összetömörítsd a talajt és a mellé töltött réteg kavicsokat, hogy ezt elkerülhesd. Amikor az első réteg falat fekteted le, győződj meg róla, hogy a talaj egyenes és tömör legyen alattuk – csak így biztosíthatod a fal stabilitását és egyenességét. Természetesen minden további réteg lerakásakor is meg kell mérned, hogy egyenesek-e, mert az így egymásra helyezett építőelemek sokkal tömörebb, stabilabb támfalat alkotnak majd. A szintek egyenességét vízmértékkel ellenőrizheted. Nézzük, hogyan építsük meg a támfalat, a következő oldalon folytatom!
Forrás: Fotó: Schutterstock
