A mediterrán konyhára jellemző teljes kiőrlésű gabonák, friss gyümölcsök, zöldségek, halak és az olivaolaj valamint a mértékkel fogyasztott vörösbor kedvez a flaovonoid felvételnek, amely bizonyítottan 50-70%-kal csökkenti a keringéssel kapcsolatos betegségek kialakulását. Sok kutató éppen a vörösbor fogyasztását jelöli meg elsődlegesen a jótékony hatások tekintetében, amelyet francia paradoxon hatásnak neveztek el.
A vörösborban előforduló flavonoidok a “rossz” koleszterin oxidációját gátolják. Az oxidációs folyamatok vezetnek az érfal rugalmasságának megszűnéséhez, illetve az érelmeszesedés kialakulásához. Tudományos tanulmányok számolnak be az élelmiszerekből felvett flavonoidok szívkoszorú betegségek kialakulását csökkentő hatásaikról. Egy 2006-os cikk szerint a legmagasabb flavonoid tartalma az alábbi villányi boroknak volt: Shiraz, Oportó, Kékfrankos és Zweigelt. Ha valóban a flavonoid tartalomnak köszönhető ez a hatás, akkor a szőlőpréslé ugyanolyan jótékony hatású kell, hogy legyen, mint az alkoholtartalmú vörösbor. Egyes kutatók szerint az alkohol és a flavonoidok komplex hatásáról van szó.
Ezt a jótékony hatást sokszorozza meg a szőlőben található transz-rezveratrol. A polifenolok közül is kiemelkedő jelentőségű a transz-rezveratrol, eredetileg növényi antibiotikum, különösen sokrétû biológiai hatás hordozója, amelyek ma már két nagy csoportra oszthatók: kémiai védô és ölô/gátló (pl. a leukémia sejtek szelektív ölése-gátlása) hatások. A növényekben -halmozottan elsôsorban a kékszôlô fajták termésében-, elôforduló, talán az eddig izolált legsokrétûbb biológiai hatásokat hordozó, természetes molekula és újonnan felismert rokonvegyületei hatásmechanizmusa nem ismert. Szerepe a formaldehid ciklusban jelentős.
