A szolarizáció menete
Először is takaríts el mindent arról a területről, amit szolarizálni szeretnél. Érdemes felszántani is ezt a részt, hogy meginduljon a talajban a lebomlás folyamata. Áss egy árkot a szolarizálni kívánt terület körül, amibe később leveszítheted a műanyag fólia széleit. Ezután alaposan öntözd meg alaposan a kijelölt területet úgy, hogy a talaj felső 15 cm-e alaposan átnedvesedjen.
Ideje lefektetni a ponyvát. Takard be vele az egész területet, és feszítsd ki úgy, hogy ne legyenek alatta légbuborékok. Ásd be a ponyva széleit a talajba (az árkokban), majd helyezz valamilyen nehezéket (pl. nehéz köveket vagy téglákat) ezekre a részekre, hogy ne fújja fel őket a szél.
Hagyd a műanyagot a talajon 6 héten át, és öntözd szükség szerint, hogy gőz képződjön a műanyag alatt. A 6 hét elteltével távolítsd el a ponyvát. Ne szántsd fel újra talajt, mert ezzel csak további gyomokat hozhatsz majd a felszínre. Tisztítsd meg a ponyvát, és tedd el máskori használatra.
A szolarizáció hátrányai
A szolarizáció egy meglehetősen drasztikus eljárás, ami számos élőlényt és magot elpusztít a talajban. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy ez mennyire tesz jót a talaj egészségének, és hogy vannak-e hátrányai az eljárásnak. Igen, a szolarizáció sajnos a hasznos baktériumoknak is árt – azoknak a baktériumoknak, amelyek nagyon sokat segíthetnek az olyan organikus kertészeknek, akik a vegyszerek helyett inkább a szolarizációt választanák.
Szerencsére a kutatási eredmények szerint a hasznos baktériumok idővel visszatérnek majd a talajba a szolarizáció után. A földigiliszták – a kertészek szorgos segítői – mélyebbre ássák magukat a talajban, ha az túlságosan felmelegszik számukra. Később aztán, amikor felszeded a ponyvát, fokozatosan visszatérnek majd a felsőbb rétegekbe.
A szolarizáció továbbá nem olyan hatékony az évelő gyomok rizómái ellen, ezek ugyanis olyan hajtásokat növesztenek, amelyek eltávolodnak a műanyag ponyvától. Ilyen gyomok például a kerek repkény, a mérges szömörce, az Equisetum és a tapadó vadszőlő.
