Szabó Bernadett Túlnyomórészt hazai eredetű húsvéti sonka kerül fel az idén az áruházi polcokra - tudtuk meg az általunk megkérdezett kereskedőktől. A hazai élelmiszer-kiskereskedelem oroszlánrészét lebonyolító nagy üzletláncok közül egyedül a Tesco számolt be arról, hogy a húsvéti kínálatukban számottevő, 30 százalék körüli lesz az importáru aránya. Hackl Mónika szóvivő szerint erre azért volt szükségük, mivel az itteni termelők, illetve feldolgozók kínálatából nem tudták volna teljesen feltölteni a polcaikat. A Tesco az idei húsvéti szezonra több mint egymillió kilogrammnyi húsvéti sonkát spájzolt be, ezt a mennyiséget azonban bajos lett volna csak hazai termékből beszerezni. A szóvivő úgy látja: azért is szűkösebb a hazai termelői, feldolgozói kínálat, mivel jelenleg sokan inkább külföldön értékesítették termékeiket, ott ugyanis a gyenge forint miatt magasabb árat kaptak érte, mint itt.
A Tescóval állandó árháborúban lévő Auchan szóvivője, Gillemot Katalin ellenben úgy fogalmazott: az utóbbi hetekben előfordult ebből a termékből szlovák eredetű importáru a polcaikon, ám az ünnepi kínálatukban már kizárólag hazai eredetű sonka lesz.
A Spar-csoport részéről - tavaly óta ide tartozik a Plus diszkontlánc is - Láber Zsuzsa szóvivő elmondta, hogy kizárólag hazai eredetű húsvéti sonkát kínálnak a vevőiknek. A nagy forgalmú áruházláncok közül nem tudni, hogy alakul ebben a termékkörben az import és a hazai áru aránya a diszkontoknál. (Ide tartozik a Lidl, a Penny Market, a Profi és az Aldi.) Ezek az üzletek lassan már hagyományosan elzárkóznak a sajtó megkereséseitől, így a vásárló legfeljebb a címkén bogozhatja ki a sonka származási helyét.
Amióta Szlovákia is az unió tagja, már nem exportál sem húsvéti sonkát, sem pedig más füstölt árut Magyarországra, hanem elhelyezi termékeit a szabad európai piacon, amelynek déli szomszédunk is része - mondta pozsonyi tudósítónk érdeklődésére Stanislav Háber, a szlovák agrártárca szóvivője. Hozzátette: az idei hagyományos tavaszi ünnepek előtt ugyancsak jelentős mennyiségű szlovákiai hústermék kerül Magyarországra, s azok minőségével kapcsolatban az idén tudtával semmilyen kifogás sem merült fel. Emlékeztetett arra is, hogy három magyar - a debreceni, a szolnoki és a békéscsabai - húsipari cégnek a Penta tőkebefektetési társaság révén szlovák tulajdonosa van, ezáltal nálunk is jelentős a piaci részesedésük.
Lapunk megkeresésére a rimaszombati Tauris húskombinátban csupán annyit válaszoltak, hogy a gazdasági válság miatt otthon és külföldön is csökken a kereslet termékeik iránt. A korábbi évekhez képest magyarországi megrendeléseik is lényegesen megcsappantak - közölték.
Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke, a Népszabadságnak elmondta, hogy becslések szerint a hazai feldolgozókban előállított húsvéti húsárunak csak a 60 százaléka készült hazai alapanyagból. Igaz, az importált húsrészekkel összedolgozott termék is hazainak számít. A szakember a korábbi évek tapasztalata alapján mintegy 20-25 százalékosra becsülte az importált húsvéti húsfélék arányát. A hazai feldolgozók is gőzerővel készülnek a húsvétra.
- Tapasztalataink szerint a korábbiaknál nagyobb figyelmet fordítanak a vásárlók arra, hogy az ünnepekkor jó minőségű, igényesen elkészített húskészítmények kerüljenek az asztalra. Ennek köszönhető, hogy a gazdasági válság ellenére egyelőre nem csökkent a kereslet a sonkáink iránt, igaz, növekedést sem tapasztaltunk. Már ez is komoly eredmény - nyilatkozta lapunknak Szalai István, a Szalkszentmártoni Szalai Húsfeldolgozó Manufaktúra tulajdonosa.
- A kereslet csökkenése akkor volt látványos, amikor pár éve Szlovákiából hihetetlenül olcsó importsonkák érkeztek az országba - tette hozzá. - Akkor mindenki azt gondolta, hogy aki drágábban kínálja termékeit, az a tisztességtelen. Az említett és az általunk elkészített termékek pedig összehasonlíthatatlanok - állítja. - Elég csak arra gondolni, hogy a Szalai manufaktúránál 5-6 hét alatt készül el egy sonka, míg a döbbenetesen olcsón kínált szlovák árukkal jó ha 24 órát foglalkoztak. A kilenc alkalmazottal működő vállalkozás vezetője elmondta, hogy a magas minőség érdekében személyesen és folyamatosan ellenőrzik az alapanyagokat, és a munkafázisokat. Ez azzal jár, hogy vevőik, partnereik megbíznak bennük, szinte minden vásárlójukat személyesen ismerik - büszkélkedett a cégvezető. Saját boltjukon kívül még 30 húskereskedésbe szállítanak, s ez le is fedi a kapacitásukat.
A Pápai Húsnál semmit sem érzékeltek a gazdasági válságból: az előző év első negyedévéhez képest az idén március végéig egyetlen terméknek - a hátsó csülöknek - a kivételével valamennyi húsvéti húsáruból többet gyártottak és értékesítettek - tudtuk meg Politzer Józseftől, a Pápai Hús 1913 Kft. ügyvezetőjétől. Tavaly 284 tonna húsvéti áru került ki a pápai üzemből, míg idén már eddig 375 tonnát szállítottak ki az üzletekbe. Meglepő, hogy a látványos felfutást elsősorban az úgynevezett prémium termékek körében érték el, az olcsó, gyorspácolt sonkák és lapockák mennyisége igen csekély maradt - nem érte el a 32 tonnát.
Politzer József szerint hiába van gazdasági válság, a magyar fogyasztók ragaszkodnak a húsvéti szokásokhoz, így ahhoz is, hogy legalább ilyenkor minőségi sonka kerüljön az ünnepi asztalra. A nehezebb időket csupán egyetlen apróság jelzi: a cég az idén kisebb - a tavalyi 1,6-1,7 kilós helyett 1,2-1,3 kilós - kiszerelésben darabolta fel a sonkákat arra készülve, hogy a vásárlók ebben az évben esetleg mégis spórolósabbak lehetnek. Mivel a hagyományos sózással készült parasztsonkák, lapockák, csülkök, tarják legalább hat hétig pácolódnak, így a pápai üzemben már január közepén megkezdték a húsvéti termékek gyártását, az első szállítmányokat pedig március közepén indították útnak. Az ügyvezető hozzátette, az összes húsvéti áru a magyar piacon talál vevőre.
Kétségtelen: a hentesek jó boltot csinálnak az idei húsvéton. Ha jók a piackutatók adatai, akkor Magyarországon ilyentájt hétezer tonna füstölt húsfélét vásárolnak. Vagyis a vegetáriánusokat és a vallási okból disznóhúst nem fogyasztókat is beleszámolva, 70 deka ilyen csemege jut minden magyarra. De a disznóhústól tartózkodó fogyasztóknak sem kell koplalniuk, mert készül kötözött sonka baromfi-, marha-, sőt strucchúsból is. Ha az árak nézzük, a minőségi határt a kilónként ezer forint jelenti. A jobb, hagyományos érlelésű magyar sonkákért ennek dupláját is elkérik, de lehet kapni 4000-5000 forintos áron olasz, német füstölt sonkát is.
Ivicz Vilmos, a Húscéh ügyvezető elnöke arról számolt be, hogy az idei szezonban nem lehet okuk a panaszra a kisebb, és a regionális, általában jobb minőséget előállító feldolgozóknak. Szerencsés helyzetben vannak, mert itthon is ki tudják használni a gyenge forint által teremtett értékesítési lehetőséget. Sőt: a szlovák határ közelében lévő üzletekbe képtelenek elegendő sonkafélét szállítani, ugyanis a már euróval fizető szomszédaink egyszerűek kiszippantják a boltokból a húsvéti húsokat. Az a furcsaság is előfordulhat, hogy tudtukon kívül a Szlovákiából importált alapanyagból készült, s "magyarosított" sonkát viszik haza.
A címkék önmagukért beszélnek
A címkék tanulmányozásával kezdjék az ismerkedést a rengetegféle füstölt áruval - tanácsolja Zsarnóczay Gabriella, az Országos Húsipari Kutatóintézet Kht. igazgatója. A füstölt, főtt húsok víztartalma 60-65 százalék körüli és a feldolgozói trükkök egy része pontosan azt a célt szolgálja, hogy a minél több vizet tartalmazzon a sonkaféle. Az áru, amelyiken "sok a szöveg", azaz sokféle alkotót sorolnak fel, az valószínűleg olcsó, kevésbé jó minőségű készítmény. Ezeknek a gyorsérlelésű, főtt készítményeknek jellegzetes bőrke ízük lehet, és állaguk leginkább a gumira emlékeztet, s a szavatosságuk csupán egy hónap. A hagyományos érlelésű, nyers sonkáknak viszont kellemes füstölt ízük van, és kevesebb vizet tartalmaznak. A kísérő címke szövegében meg kell nevezni, hogy a sertést leszámítva milyen állat (marha, baromfi, strucc) húsából készült a sonka. De itt kell feltüntetni az előkészítés (darabolt, kötözött), a hőkezelés (nyers, főtt), a füstölés (hagyományosan füstölt, füstölt, füstízű) és a pácolás (hagyományosan érlelés, érlelés, gyorsérlelés) módját is. Fontos különbség az is, hogy a Szlovákiában készült sonkákat nem főzik, helyette 70 fokon füstöléssel kezelik, ami azt jelenti, hogy ezt a sonkát már nem szabad megfőzni, mert ilyenkor szétesik, ugyanis a forró füstölés megfelel a puhító főzésnek.
Az idén bizalommal lehet sonkát vásárolni - jegyezte meg a tájékoztatón Süth Miklós országos főállatorvos, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára. Bár nagyobb botrány eddig nem volt, az élelmiszer-biztonsági ellenőrzések alapján úgy tűnik, hogy - okulva az elmúlt három év elrettentő eseteiből - egyre kevesebben vállalkoznak engedély nélküli feldolgozásra. A főállatorvos azonban nem zárta ki, hogy a napokban indított Kikelet fedőnevű fokozott ellenőrzési akció során ne találkoznának feketén dolgozó hentesekkel és silány termékeikkel. Lebuktatásukhoz a lakosság segítségére is számítanak, minden megyében éjjel-nappal lehet bejelentést tenni telefonon vagy e-mailen, ha szabálytalan feldolgozást vagy forgalmazást gyanítanak.
Tizenkétmilliárdosra hízott a piac
A legutóbbi két húsvét idején a füstölthúsfélék - mennyiségben mért - kiskereskedelmi forgalma egyformán 7-7 ezer tonna felett alakult. Mindkét alkalommal 12 milliárd forintért adtak el ilyen árut a boltokban. A húsvéti szezonban tavaly alig változott a főtt sonka menynyiségi eladással súlyozott átlagos fogyasztói ára. Múlt március-áprilisban egy kiló kimérve a boltokban átlagosan 1408 forintba került, szemben a 2007-es 1398 forinttal. Az előre csomagolt sonkák esetében is csekély, kilónként 20 forintos drágulást regisztrált a Nielsen
piackutató. (1964 forintról 1984-re változott az átlag.) A stabil árszínvonal egyik magyarázata, hogy ebben a termékcsoportban is kezdenek előtérbe kerülni az olcsóbb kereskedelmi márkák. Mennyiségben a forgalom 29 százalékát vitték el tavaly, míg két éve még csak a 20 százalékát.
